Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-163
163. országos ülés ápril 7. 1870. 393 a minisztérium nevez ki; e kilencz tag saját kebeléből szabadon választja elnökét és alelnökét." „Tagjai lennének" s a t. marad. Módosításom az eredeti szövegtől háromban tér el: 1. a közmunkák tanácsa tagjainak számában; 2. a külön eredetű tagoknak egymásközti arányában, és 3. abban, hogy mindnyájokat illő fizetéssel ellátni kívánom, mi az eredeti szövegben sem itt, sem utóbb nincsen világosan kimondva. Mi a számot illeti, tudjuk, hogy a nagyszámú bizottmányok mozgása nehézkes, főleg pedig, ha szakbizottmányokban nem szakemberek is vesznek részt, mi utóbbi csaknem bizonyosan fog megtörténni, ha Pest hat, Buda három tagot választ. A kormánynak magam is túlsúlyt akarok engdni, de ez meglesz akkor is, ha a kormány a városok öt választottja ellenében csak négy tagot nevez; mert amaz öt tag nem egy város küldöttje; mert hacsak e városok érdekét homlokegyenest nem akarná megsérteni a kormány, mindenesetre a városok választottjai közt is találaud pártolókat, végre, mert a végleges eldöntés a minisztériumnak van fentartva. Másrészt figyelembe kell vennünk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a városi mostani közgyűlések teendőinek csaknem fele átszáll a közmunkák tanácsára, mi abból is világos, hogy a 27. §. a főváros jövedelmeinek felét kívánja a közmunkák tanácsa által végzendő munkák fedezésére fordítani. • A méltányosság tehát kívánja, hogy a főváros kellő arányban legyen képviselve ezen uj testületben. Igaz ugyan, hogy az eddigi tapasztalás a főváros képviselő testületének nem igen nagy érdekeltségét mutatta ezen életkérdésben; de joggal mondhatjuk: Non si male íiiinc et olim Sic érit. Kivált ha kormányunk nem fog oly nagy ellenszenvvel viseltetni a restauratiók irányában, mint minőt csak minap tanúsított. Végre a közmunkák tanácsának teendői oly számosak, oly folytonosak, s oly nehezek lesznek, miként azoknak teljesítését kívánni ingyen nem lehet, és ha mégis teszszük, bizonyosan hanyagságra számithatunk. Mindezen okokból ajánlom módosításomat. Jámbor Pál jegyző: (olvassa újra ffemdmann módositványát.) (Maradjon a szerkezet.) Elnök: Elfogadja a t.ház a központi bizottság által beterjesztett szövegezést ? (Elfogadjuk! Szavazzunk.') A kik elfogadják méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. KÉPV. H. NAPLÓ 18|| VII. Következik a 12-ik szakasz. Széll Kálsmán jegyző (olvassa a 12-ik Térey Pál előadó: A központi bizottságnak nincs semmi észrevétele. Elnök: Elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 13-ik szakaszt.) Térey Pál előadó: Miután a módositványt, melyet a pénzügyi bizottság tett, hogy t. i. az eredeti szöveg végén a „fölvétethessék" szó után ezen szavak tétessenek : „s ezek fölött az országgyűlés határozhasson", a jegyző ur már fölolvasta, más észrevétele a központi bizottságnak nincs. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Következik a 14. §. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 14-ik §-t.) Térey Pál előadó: A központi bizottságnak nincs semmi észrevétele. Nyári Pál: T. ház! Ezen §. utolsó pontjára nézve van észrevételem. En egyetértek a t. miniszterelnök úrral ezen törvényjavaslatnak ezélzatára nézve, annyival inkább, mivel mielőtt e törvényjavaslat beterjesztetett, én már magamban gondolkodtam, hogy vajon nem lenne-e jó, ha a kormány nem teszi, részünkről hozni indítványba, hogy a főváros érdekeinek és ezzel az ország érdekeinek is megfelelőleg a főváros részére óvenkint a budgetben bizonyos összeg határoztassék mea;. En azt sokkal czélszerübbnek tartom, mint ha évenkint jönne egy bizonyos öíiszeg a költségvetésbe, mert megtörténhetnék, hogy ezen évenkinti összeg talán haszontalanul évenkint el is pa-zaroltatnék. Tehát a fő ezélzatra nézve a t. miniszterelnök úrral tökéletesen megegyezem ; belátom azt is, hogy a mostani köridmények között alig lehetne ezen nagy műnek létesítését másra bizni, mint a törvényjavaslatban tervezett bizottságra, az az oly bizottságra, .melynek legnagyobb részét mindenesetre maga a kormány nevezi ki. En megengedem, hogy a kormánynak befolyása sokszor hasznos; de azt hiszem, csak addig hasznos és ott, a hol szükséges, és a meddig szükséges. En nem akarom és nem tudom elhinni, hogy minis-zterelnök ur is akarná azt. hogy ezen kivételes állapot megörökíttessék; nem akarom és hiszem nem akarja ő sem, hogy ezen törvényjavaslat oda magyaráztathassék: mintha a magyai'országi törvényhozás Pestet, az ország fővárosát, mintegy ki akarta volna vetkeztetni az őt megillető alkotmányos önkormányzati jogokból. 50