Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-163

394 163. országos ülés ápril 7. 1870. Hogy a t. miniszterelnök ur sem akarja, bizonyítja az, hogy a javaslatban többször előfordul bizonyos tárgyakra nézve „addig, míg az építési ügy törvényhozás utján rendeztetik." De én megvallom, hogy ezen határozatlanságot egy bizonyos időnek a törvényben leendő kijelölése által kizárni akarnám, mely idő alatt a szükséges tervezetek az országgyűlés elé terjesztethetnek. Hallottam mondatni azt, hogy itten a municipalis jogok megszorításáról szó sem lehet, sőt épen ellenkezőleg a tervezett bizottság fölállításával a municipalis jogok szélesbittetnének ; mert hiszen a kormány eddig maga rendelkezett, most pedig fölveszi a bizottságba a két város által kinevezendő tagokat. Ez okoskodást nem fogadhatom el : nem fogadhatom el azért, mert elhiszem, sőt tudom, hogy 1848. előtt ez így volt, de az 1848-iki törvény mindjárt kezdetén azt mondja (olvassa:) „A város, mint önálló törvényhatóság, kőzdolgait törvényes felső fölügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja." En elhiszem, hogy 1848. óta e törvény daczára a városnak ezen alkotmányos jog nem adatott meg, hogy a mostani j.olitikai fejletlenség korában a kormány talán némi tekintetben helyesen is cselekedett, hogy ott is, hol törvény szerint nem kellett volna, beavatkozott; de azért nem lehet azt mondani : hogy a városnak az által némi ajándék adatik, hogy most néhány általa kinevezett, de mindig minoritásban leendő tag bocsáttatik e bizottságba. Azon másik e czélból fölhozott okoskodást sem fogadhatom el helyesnek, hogy, ha ez a város részéről jogkorlátozásnak tekintetett volna, maga ezen törvényhatóság bizonyára nem szavazott volna köszönetet miniszterelnök urnák. Ennek ugy hiszem két oka lehetett: az egyik ok az, hogy az eléggé ügyetlen és tevéketlen elöljáróságok talán azt hiszik, hogy most már a hírlapok nem őket, hanem a kormányt, a bizottságot fogják megtámadni; második pedig az, hogy némelyek azt gondolják: a főváros polgárainak egyéb föladatuk nincs, mint házakat építeni és fölcsigázni lehetőleg a házbért; ezek annak örülnek, hogy most szabadon emelhetik föl a házbért a nélkül, hogy adójok is fölemeltetnék ezen szükséges munkálatok költségei fedezéséül. En ennélfogva egy módositváiryt vagyok bátor bemutatni a t. háznak, mely ebből áll (vívassa:) „Módositvány a 271. számú törvényjavaslat 14. §-ának e) pontja így szerkesztendő: a főváros szabályozási tervének és az építési ügyet szabályozó javaslatnak működése megkezdésétől számítva 3 év alatt kidolgozása és e munkálatnak a minisztertanács és annak utján a törvényhozás elé terjesztése." Jámbor Pál jegyző (újra fölolvassa Nyáry Pál módositványát.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Az igen t. képviselő ur, ugy hiszem, azt óhajtja, hogy 3 év múlva ezen bizottság megszűnjék. Nyáry Pál: Nem azt mondtam. En azt mondottam és készakarva mondottam, hogy 3 év múlva előterjesztés tétessék az országgyűléshez, mely ha akkor már szükségtelennek látja, megszünteti ez intézkedést; ha pedig továbbra is szükségesnek gondolja ezen bizottságot, továbbra is fönhagyhatja. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: A t. képviselő ur nézete, ugy hiszem, téves fölfogáson alapszik. A t. képviselő ur azt hiszi, hogy itt a kormány rendkívüli hatalmat akar kezébe venni és ennek segítségével a' várost folytonos gyámság alatt akarja tartani. Deák Ferencz t. barátom már megemlítette, hogy a kormány ezen jogot eddig is folytonosan gyakorolta, még pedig gyakorolta a belügyminisztérium által. Hiányzott azonban a közeg, mely által azt czélszerüen gyakorolhatta volna : mert a belügyminisztériumnak nincs oly osztálya, mely csupán a fővárost illető ügyekkel foglalkozván, ezek iránt ezélirányos és helyes intézkedéseket tehetne. E hiányt pótolná ezen bizottság. A- kormány tehát nemcsak hogy nem vesz ez által uj jogot kezébe, hanem meglevő jogát ruházza át egy ujonan alkotott czélszernbb közegre, melynek szüksége 3 év múlva és egy terv megállapítása által sem fog megszűnni. Megmondom miért? Azért, mert itt oly alapnak teremtése szándékoltatik, mely a két főváros azon terheit fogja könnyíteni, melyek azokat nem mint munieipiumokat, hanem mint fővárosokat terhelik. Ezen alap nem fog megszűnni, hanem — amint reményiem — lesz belőle egy forgó tőke, mely folytonosan fog ugyanezen irányban működni. Ismétlem tehát, ezen közeg épugy szükséges lesz később, mint most, és a kormány itt nem uj hatalmat akar kezébe venni, hanem egy eddig is a törvény és szokás alapján gyakorolt jognak czélszerübb gyakorlását aliarja létesíteni; (Helyeslés jobb felől.) ez okból a t. háznak az eredeti szerkezet elfogadását ajánlom. Elnök; Elfogadja a t. ház ezen szakaszt a központi bizottság véleménye szerint 1 (Elfogadjuk ! Nemi) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző: (olvassa a 15. §.-t.) Térey Pál előadó: A központi bízott-