Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-162
162. országos lilés ápril 6. 1870. 8 85 lyek folytatásai az országos utaknak, országos érdeküeknek nyilváníttatnak, és mint ilyenek országos segélyben rószesittetnek, és ezeknek építésére az országos közegeknek befolyás engedtetik. Nem íogom, — mert csak személyemre vonatkozik — azt feleletre méltatni, a mit miniszterelnök ur méltóztatott mintegy gunyolólag mondani arról, hogy mit teszek én, és különösen mit teszen ő, annál inkább, mert az idő előhaladt, nem fogom azt feleletre fölhasználni, és azért átmegyek arra, a mi komolyabb ellenvetés, arra, mit Kautz tett. 0 különbséget tesz a kis sorsjáték és a nagy sorsjáték közt; én is különbséget teszek: a kis sorsjáték, az alsó népnek megtakarított filléreit zsarolja ki a közkincstár javára, a nagy sorsjáték a polgárok egy másik osztályához fordul, és azoknak megtakarított pénzét használja a kormány érdekében. Itt nem az a kérdés, hogy mi czélra fordittatik tulajdonképen ; mert maga a kis sorsjáték után bejött pénz is hasznos czélra, reproduktív czélra hasz náltathatik föl: nem a fölhasználás módja, hanem az jön kérdésbe, vajon nem vonatik-e el a sors játék által olyan megtakarított pénze a honpolgároknak, melyet más, czélszerübb módon, saját gazdaságuk javítására, saját háztartásuk érdekében használhattak volna föl. T. Tisza Kálmán barátom azt mondja, hogy ha az ország tetemes költséggel segíti a fővárost, akkor joga van megkövetelni azt, hogy ezen pénz hovaforditása iránt is beleszólása, felügyelete legyen. Tökéletesen egyetértek vele, és egyátalában nem is tagadtam e jogát az országnak ; sőt épen az által, hogy megkülönböztettem az országos szükséget a községiektől, kijelentettem egyúttal, hogy azon pénz hovaforditását, melyet egyenesen országos czélokra fordítunk, a központi kormány befolyása alatt akarom tartani; s e részben a városnak csak meghallgatását tartom mulbatlanul szükségesnek : de korántsem azt, hogy közvetlen ő és csakis ő rendelkezzék a pénzzel; de ott, hol az érdek nem országos, hanem igenis községi, ott a kormáynnak, részemről, csak felügyeleti jogot tulajdonítok és korántsem azt, hogy egyenesen belefolyjon. Deák Ferencz t. képviselő ur nem megszorítását a municipais jogoknak látja a jelen törvényjavaslatban, hlanem inkább azt, hogy itt a kormány megosztja a maga jogait a várossal; és mint elbéb volt szerencsém mondani, ha azon czélok kiviteléről van szó, melyek országosak, egyátalában nem követelem azt, hogy akár Pestnek, akár más városnak túlságos befolyása, beleszólása legyen; hanem ismétlem, hogy ott, a hol csak a város érdeke forog fön, én a kormány beleavatkozását nem tekintem megengedhetőnek KÉPV. H. NAPLÓ 18«vn. és itt nem engedhetem meg, hogy jogmegosztásról legyen szó, mert itt mindeniknek a kormánynak épugy mint a városnak, van hatásköre, melyből sem egyiknek sem másiknak nem kell kilépnie. Csernatony t. barátom azt mondotta, hogy ő is talál ugyan nyomós ellenvetéseket, hanem azokat elhallgatja, mert nem lehet várni. Már kérem, hogyha veszedelem forogna fön, hogy ha az idei árviz veszélye nem múlt volna el : akkor azt mondanám akár mi áron mentsük meg e veszedelemtől, de midőn arról van szó, hogy e törvényjavaslat kijavittassék, hogy e törvényjavaslathoz a szükséges tervezetek és költségvetések terjesztessenek elő, egyátalában nem látom át, miért lehet itt oly Ucalegon ardet. féle okkal élni azok ellen, kik a hiányokat fel hozták. Hátra van még egy ellenvetés, melyet czáfolatlanul nem hagyhatok. Azt mondották, hogy a fővárostól azt kívánni, hogy nagyobb mértékben járuljon a költségekhez, mint az ország legtávolabb vidéke, azért nem eugedhető meg, mert vannak oly költségek, melyekhez a főváros csakúgy járul, mint bármily más vidéke az országnak, a nélkül, hogy ezek a fővárost közvetlenül érdekelnék. Tökéletesen áll, hanem megengedi nekem a t. miniszter elnök ur hogyha azt kérdem, hogy ha ő e külömböztetést meg nem engedi, hogy ha ő azt kívánja, hogy minden vidéke az országnak csakúgy járuljon a teherhez mint Pest városa, és Pest városa nem nagyobb mértékben, mint a vidéki városok: akkor miért tette be törvényjavaslatába az 5-ik §-t, mely külön fogyasztási adó alá akarta vetni az ország fővárosának lakosait, ha nem azért, hogy épen mivel az ország fővárosának lakosai nagyobb mértékben élvezik annak hasznát, nagyobb mértékben is járuljanak a teherhez is ? Ennélfogva én nem tartom megczáfolva azon ellenvetéseket melyeket tenni szerencsém volt, és megmaradok ezentúl is határozati javaslatomnál. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Rónyay Menyhért pénzügyminiszter : Méltóztassanak megengedni, hogy röviden néhány észrevételt tegyek azokra nézve, a mik a kölcsönre és annak megkötésére nézve mondattak. Mindazon képviselő urak, kik a másik oldalon fölszólaltak, azt emliték, hogy mind annak létesítése, mi a tárgyalás alatti törvényjavaslatban foglaltatik, igen szükséges és czélszerü, és azt minél előbb kell létesíteni, azt nem ellenzik, sőt pártolják a kitűzött czélt, erre nézve azt jegyzem meg, hogy a ki a czélt akarja, annak kell akarnia a czél létesítését biztosító eszközöket is, miutám pedig a czél elérésére csak a kölcsön megkötése és a törvényjavaslat elfogadása vezet ; (Mozgás a bal oldalon.) ennélfogva nem helyeselhető mindazon észrevétel, 49