Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-162

162. országos lilés ápril 6. 1870. 8 85 lyek folytatásai az országos utaknak, országos érdeküeknek nyilváníttatnak, és mint ilyenek országos segélyben rószesittetnek, és ezeknek épí­tésére az országos közegeknek befolyás enged­tetik. Nem íogom, — mert csak személyemre vo­natkozik — azt feleletre méltatni, a mit mi­niszterelnök ur méltóztatott mintegy gunyolólag mondani arról, hogy mit teszek én, és különösen mit teszen ő, annál inkább, mert az idő előha­ladt, nem fogom azt feleletre fölhasználni, és azért átmegyek arra, a mi komolyabb ellenve­tés, arra, mit Kautz tett. 0 különbséget tesz a kis sorsjáték és a nagy sorsjáték közt; én is különb­séget teszek: a kis sorsjáték, az alsó népnek megtakarított filléreit zsarolja ki a közkincstár javára, a nagy sorsjáték a polgárok egy másik osztályához fordul, és azoknak megtakarított pénzét használja a kormány érdekében. Itt nem az a kérdés, hogy mi czélra fordittatik tulajdon­képen ; mert maga a kis sorsjáték után bejött pénz is hasznos czélra, reproduktív czélra hasz náltathatik föl: nem a fölhasználás módja, hanem az jön kérdésbe, vajon nem vonatik-e el a sors játék által olyan megtakarított pénze a honpol­gároknak, melyet más, czélszerübb módon, saját gazdaságuk javítására, saját háztartásuk érdeké­ben használhattak volna föl. T. Tisza Kálmán barátom azt mondja, hogy ha az ország tetemes költséggel segíti a fővárost, akkor joga van megkövetelni azt, hogy ezen pénz hovaforditása iránt is beleszólása, felügye­lete legyen. Tökéletesen egyetértek vele, és egy­átalában nem is tagadtam e jogát az országnak ; sőt épen az által, hogy megkülönböztettem az országos szükséget a községiektől, kijelentettem egyúttal, hogy azon pénz hovaforditását, melyet egyenesen országos czélokra fordítunk, a központi kormány befolyása alatt akarom tartani; s e részben a városnak csak meghallgatását tartom mulbatlanul szükségesnek : de korántsem azt, hogy közvetlen ő és csakis ő rendelkezzék a pénzzel; de ott, hol az érdek nem országos, hanem igenis községi, ott a kormáynnak, részemről, csak felü­gyeleti jogot tulajdonítok és korántsem azt, hogy egyenesen belefolyjon. Deák Ferencz t. képviselő ur nem megszo­rítását a municipais jogoknak látja a jelen tör­vényjavaslatban, hlanem inkább azt, hogy itt a kormány megosztja a maga jogait a várossal; és mint elbéb volt szerencsém mondani, ha azon czélok kiviteléről van szó, melyek országosak, egyátalában nem követelem azt, hogy akár Pestnek, akár más városnak túlságos befolyása, beleszólása legyen; hanem ismétlem, hogy ott, a hol csak a város érdeke forog fön, én a kormány beleavatkozását nem tekintem megengedhetőnek KÉPV. H. NAPLÓ 18«vn. és itt nem engedhetem meg, hogy jogmegosz­tásról legyen szó, mert itt mindeniknek a kormány­nak épugy mint a városnak, van hatásköre, mely­ből sem egyiknek sem másiknak nem kell kilépnie. Csernatony t. barátom azt mondotta, hogy ő is talál ugyan nyomós ellenvetéseket, hanem azokat elhallgatja, mert nem lehet várni. Már kérem, hogyha veszedelem forogna fön, hogy ha az idei árviz veszélye nem múlt volna el : akkor azt mondanám akár mi áron ment­sük meg e veszedelemtől, de midőn arról van szó, hogy e törvényjavaslat kijavittassék, hogy e törvényjavaslathoz a szükséges tervezetek és költségvetések terjesztessenek elő, egyátalában nem látom át, miért lehet itt oly Ucalegon ardet. féle okkal élni azok ellen, kik a hiányokat fel hozták. Hátra van még egy ellenvetés, melyet czáfolatlanul nem hagyhatok. Azt mondották, hogy a fővárostól azt kívánni, hogy nagyobb mértékben járuljon a költségekhez, mint az or­szág legtávolabb vidéke, azért nem eugedhető meg, mert vannak oly költségek, melyekhez a főváros csakúgy járul, mint bármily más vidé­ke az országnak, a nélkül, hogy ezek a fővárost közvetlenül érdekelnék. Tökéletesen áll, hanem megengedi nekem a t. miniszter elnök ur hogyha azt kérdem, hogy ha ő e külömböztetést meg nem engedi, hogy ha ő azt kívánja, hogy minden vidé­ke az országnak csakúgy járuljon a teherhez mint Pest városa, és Pest városa nem nagyobb mértékben, mint a vidéki városok: akkor miért tette be törvényjavaslatába az 5-ik §-t, mely külön fogyasztási adó alá akarta vetni az or­szág fővárosának lakosait, ha nem azért, hogy épen mivel az ország fővárosának lakosai nagyobb mér­tékben élvezik annak hasznát, nagyobb mértékben is járuljanak a teherhez is ? Ennélfogva én nem tar­tom megczáfolva azon ellenvetéseket melyeket tenni szerencsém volt, és megmaradok ezentúl is határozati javaslatomnál. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Rónyay Menyhért pénzügymi­niszter : Méltóztassanak megengedni, hogy rö­viden néhány észrevételt tegyek azokra nézve, a mik a kölcsönre és annak megkötésére nézve mondattak. Mindazon képviselő urak, kik a má­sik oldalon fölszólaltak, azt emliték, hogy mind annak létesítése, mi a tárgyalás alatti törvény­javaslatban foglaltatik, igen szükséges és czélsze­rü, és azt minél előbb kell létesíteni, azt nem ellenzik, sőt pártolják a kitűzött czélt, erre nézve azt jegyzem meg, hogy a ki a czélt akarja, annak kell akarnia a czél létesítését biz­tosító eszközöket is, miutám pedig a czél elérésére csak a kölcsön megkötése és a törvényjavaslat elfogadása vezet ; (Mozgás a bal oldalon.) en­nélfogva nem helyeselhető mindazon észrevétel, 49

Next

/
Thumbnails
Contents