Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-162

384 162. országos Ülés ápril 6. 1870. Patay István képviselő úrral; (Fölkiáltások jobb felől: Nem áll. Zaj) különben az , nem is kijátszás, hogy ha valaki szólásra akkor jelentkezik, midőn az elnök azt mondja, hogy fölirva senki sincs, sőt ellenkezőleg, az a szabad szólásnak megszorítása, midőn tőlem megvonják a szót, pedig ugyanakkor jelentettem magamat szólásra, mikor kimondatott, hogy fölirva senki sincs. (Zaj. Nem áll! Eláll ) A házszabályok 130. §-a igy szól : „ha szólni kivánó nem jelentkezik, az elnök a tanácskozást befejezettnek jelenti és szavazásra fölteszi a kérdést. Itt azonban jelentkezett egy-két képviselő ; (Zaj) s miután ahhoz a házszabályok 130. §-a értelmében joga volt, az nem e szabályok kijátszására történt, hanem történt azért, mert jogánál fogva szólani akart. (Fölkiáltások : Irányi már fölállott!) Irányi fölkelhetett, de nem jogosan, mert nem hivatott föl. (Halljuk Irányit!) Halász Boldizsár: A szabályokhoz kívánok szólani. (Zaj. Halljuk Halászt!) T. ház! mintán elnök ur azt jelentette ki, hogy Csiky képviselő jelentkezése a házszabályok kijátszása lenne, méltóztassék megengedni, hogy fölolvassam a házszabályok azon §-át. (Zaj fölkiáMsok: Tudjuk!) Nem határozhatunk a levegőből! (Helyeslés. Halljuk!) A házszabályok 126 §-a ugy szól: „Ha az elnök azon kijelentésére , hogy szólásra többé senki sincs fölirva, akkor sem jelentkeznék," akkor jelentkezett Csiky Sándor, tehát a szabályok értelmében van joga szólani. (Fölkikiáltások: Nincs joga!) Elnök: Senki sem jelentkezett, pedig Irányi képviselő ur már föl is állt és azért nem szólott, mert Lónyay miniszter ur is kivánt szólani. (Zaj) Tessék már ezen kérdést elejteni. Tisza Kálmán: T. ház! A házszabályok értelmében részemről ugy gondolom, ellenkezőleg előttem szólott t. barátommal, hogy a ház t. elnökének tökéletesen igaza van s e tekintetben azt, hogy más szólhasson, követelni nem lehet. De a t. ház megtette még eddig s azt gondolom meg fogja tenni most is (Több hang jobb felől: Nem! Fölkiáltások balról: Válaszolnak, mielőtt tudnák, miről van s^ő! Halljuk!) Egész tiszteletteljesen fölkérem a t. képviselő urakat, mielőtt kimondják, hogy „nem", hallgassák ki, hogy mit „nem". (Bal oldalon nevetés.) A t. ház mindenki irányában meg szokta tenni, hogy ha egy hosszabb zárbeszédet akar valaki mondani és a rendes ülés tartamára kitűzött idő vége közel van, megengedi, hogy azt másnap tehesse. Most nemcsak közel van az idő, hanem el is múlt, ennélfogva méltóztassanak ezen szokass ü élni Irányi Dániel képviselő ur irányában is. (Helyeslés.) Elnök : Miután két óra elmúlt .... Lónyay Menyhért: A szabályok értelmében az elnök ur akkor zárja be az ülést, mikor a ház belenyugszik. Miután a t. képviselő urak a szünnapokra haza óhajtanak menni, nem állhat a „két óra," hanem a többség akarata határoz. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök : En nem óhajtok mást, mint a többség akaratát teljesíteni : legkevesebb mellékes érdekem sincs; ha tehát a többség kívánja, folytassuk az ülést. (Zaj. Fölkiáltások : Folytassuk! Ne folytassuk!) A kik kívánják folytatni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség kívánja. Csiky Sándor : T. ház! (Nagy zaj.) A ház határozata minden perczben más meg más. (Nagy zaj.) Elnök : A képviselő urat ezennel rendre utasítom. (Nagy zaj.) Csiky Sándor (a nagy zajban beszél.) Elnök : Ismételve rendre utasítom a képviselő urat, most kérem a t. házat, méltóztassék fölhatalmazni, hogy tőle a szót elvonhassam. (Fölkiált ások : Fölhaiahnaztatik az elnök ur, méltóztassék elvonni a szót!) Csiky Sándor (Átalános zaj között leül.) Irányi Dániel: T. ház! Ha valaki, a ki az én előadásom alatt nem volt a teremben jelen, a t. miniszterelnök ur beszédét hallotta volna, azt kellene gondolnia, hogy én magát az eszmét, és pedig nem csak a híd megváltását, nemcsak a rakpart, a kikötő és a közrakpart építését elleneztem, hanem hogy elleneztem a fővárosnak az árviz elleni mentesítését is. Pedig méltóztatnak emlékezni : azon kezdtem beszédemet, hogy ezt nemcsak szükségesnek, hanem elkerülhetlennek és sürgősnek jelentettem ki, valamint kijelentettem, hogy a többi munkákat is, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak, olyanoknak tekintem, melyek országos érdeküek, és főleg országos alapból építendők. Ennélfogva el nem fogadhatom azon szemrehányásokat, melyekkel a miniszterelnök ur illetett, és egyátalán véve azon mesét nem tartom alkalmazhatónak magamra nézve, melyet Menaneus Agrippáról méltóztatott előadni. En a fővárosnak emelését szintúgy szivemen hordom, mint ő : csak nem akarom, hogy az, a mi a fővárost közvetlenül érdekli, országos érdeknek nyilvánittassék; és e tekintetben inkább hordom szivemen nemcsak anyagi, nemcsak szellemi, de politikai jogait is, mint azon képviselő ur, a ki kételkedett szavaimban. A t. miniszterelnök ur azt tartja, miszerint lehetetlen elválasztani az országos érdeket attól, a mi csupán községi érdek. Azt gondolom, hogy megmutattam, hogy egyátalában nem lehetetlen, még az utakra sem, a mint az j más országokban történik, a hol azon utczák, me-