Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-162
162. országos ülés ápril 6. 1870. 381 el van érve legnagyobb részben az építendő vasút és azon hid által, melynek kiépítését a pénzügy miniszter a nagy kölcsön fölvétele alkalmával első föladatul tűzte ki. Szükséges még, t. ház, némelyeket elmondani azon észrevételekre, melyeknél fogva ugy tekintik sokan a törvényjavaslat elfogadását, mint okvetlen föladatát a törvényhozásnak Pest kereskedésének érdekében, különösen a dockok és az úgynevezett boulevardok tekintetében. (Halljuk!) Én azt hiszem, a dockok semmi esetre sem tarthatnak az ország költségeire igényt ; mert azon mértékben, a mint fejlődik a kereskedelem Pesten, vagy nagyobbodik a város az összekötettetés folytán : magának a városnak van érdekében a dockock fölállítása. Jelenleg a városnak nincs szüksége nagyszerű dockokra, mert mindazon hajók száma, a melyek ide érkeznek, összesen igen csekély, és kétségkívül a mint szaporodni fog a kereskedelem, Pest városa is szaporítani fogja a dockokat. Nem élek azon félelemben, hogy nekünk most rögtön kellene valami ily rendkívüli módon hozzálátni az ily építkezésekhez azon czélból, hogy ez által Bécs általi elnyomatását Pest városának elhárítsuk magunktól. Azt hiszem hogy ha Pest városa képes volt fölvirágozni, olykép, a mint azt a jelenben látjuk, fölvirágozni daczára azon elnyomatásnak, mely alatt oly sokáig szenvedett: kétség kívül nagyobb léptekkel fog haladni ezentúl, midőn többé nemcsak elnyomva nincs, hanem törekvéseiben, az országgyűlés által támogattatik. A. mi azon intézkedést illeti, mely által fővárosi tanács czime alatt egy egészen uj hatóság ajánltatik létesíttetni Pest városában, én megvallom, azt hiszem: hogy, ha tisztán megtartjuk a demarcationális vonalat az országos kölcsön, és a város által fölveendő kölcsön közt, akkor vegyes hatóságra nincs szükség; mert a mi az ország által tétetik, az kezeltessék és tartassák az ország felügyelete alatt, a mit pedig a város saját eszközei által állit elő, annak mind kezeléséről, mind felügyeletéről gondoskodjék a város. Kénytelen vagyok még megjegyzést tenni Irányi barátom néhány észrevételére vonatkozólag is. A fővárosok munieipalis jogainak megcsorbítására nézve ugyanis Irányi képviselő ur által fölhozottakat nem látom megezáfolva azáltal, ha azt mondják , hogy Pest és Buda városa beleegyeztek e törvényjavaslatba. En megvallom igazán, itt mint törvényhozó kénytelen vagyok azt mondani, hogy, ha ők bele is egyeztek ebbe, ugy kétségkívül igen roszul őrködtek a munieipalis jog fölött; mert a munieipalis jogot Irányi képviselő társunk kétségkívül nemcsak ugy vette védelme alá, mint Buda-Pestét, hanem átalában mint országos jogot: és miután Buda-Pest így cselekedett, az ő képviselőinek megbirálására az ország munieipalis jogait soha sem volnék hajlandó bízni. (Helyeslés.) En tehát, t. ház, azon nézetből, melyből kiindulok a törvényjavaslat megbirálására, — szorítkozni kívánván szorosan a Duna szabályozás és a Dunán fölállítandó vaspályahicl építésére, a jelen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Helyeslés balfelől.) Berzenczey László: T. ház! Én ki akarom kerülni azt, hogy ha haza megyek, azt mondják otthon nekem: az urak Pesten voltak, és nem mertek szólni az ellen, hogy mindaz, mit Pesten kívánnak, megadassék. A tanácskozás folyamában egy dolog nem hozatott föl és ez az : hogy Pest legyen Magyarország fővárosa. Én elfogadom a törvényjavaslatot ; csupán azon kivánatomat fejezem ki, hogy Pest csakugyan legyen Magyarország magyar fővárosa. Azt mondják : a Duna elválasztja Magyarországot nem tudom mitől ; igaz, volt idő, midőn jó volt, hogy a Duna és Tisza elválasztott bennünket egy darab ideig: de hogy utat csináljunk továbbra is annak, hogy Pest tovább is ugy mint ma ne legyen egyéb, mint Bécs elővárosa, hogy dockokat építsünk csupán a külkereskedelemre, azt én nem helyeselhetem; hanem óhajtom, hogy lehetségessé tétessék az, hogy Pesten legyen magyar elem, magyar nép. (Derültség. Zaj. Erre is kölcsönt kell fölvenni '.) Meglehet hogy önök hozzá szoktak éhez, de mi vidékiek nem vagyunk hozzászokva, és én hazafiúi kötelességemnek tartom, látva, hogy minden vállalat a mi bécsi, itt nagyobb rokonszenvre talál mint a magyar, nekem pedig egy csöpp kedvem sincs Pestet, mint Bécsnek elővárosát szépíteni, vagy pedig Pestből uj Jeruzsálemet csinálni. (Zajos derültség.) Ez tán nevetségesnek látszik, de az országban mindenütt kívánják, és csak azon reménynek adok kifejezést, hogy Pestnek azon része is, mely nem akar magyar lenni, igyekezni fog, hogy Pest egykor Magyarországnak igaz magyar fővárosa legyen. {Zaj! Ssayazswik.) Sztaneszku Ödön: Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásánál nem nemzeti szint akarok felvenni, hanem financiális szempontból indulok ki, épugy, mint Vukovics t. képviselő ur, mert mindenesetre az a döntő: vajon akkor, midőn vannak első rangú szükségletek, akkor azokat hanyagoljuk el, a másod-, harmad- és negyedrangú fényűzési eszméket pedig karoljuk föl országos kölesönre. Én ezen törvényjavaslatban a szó szoros értelmében véve, egyá-