Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-162

162. országo* Dlét áprll 6. 1860. 377 dezni a házat, hogy minő kölcsönt akar kötni, megvitatta és megszavazni, vajon sorsjáték vagy aláírás utján 1 avagy talán más módon kívánja a kölcsönt fölvenni 1 szóval, mintegy meg kellett volna előzetesen állapitani a kölcsön fölvételének részleteit. Megvallom, én e fölfogást gyakorlatilag nem tartom helyesnek. Sokkal inkább szeretem, ha a végrehajtó hatalom, ha a felelős kormány terjeszti elő, hogy mily módon lehet kölcsönt kapni. Nagyon természetes, hogy a fölött a ház végleg maga határoz. De mutasson nekem arra valaki példát, hogy kölcsönöket maga a törvényhozás kötött. A törvényhozás főntartja magának a helybenhagyást, de a kölcsön megkötés:' mindig a végrehajtó hatalom köréhez tartozik. Szokjunk már egyszer hozzá, t. ház! ismerkedjünk meg a par lamentál is alkotmány természetével. (Étink helyeslés jobb felül.) A parlamentális alkotmány lényegében fekszik az, hogy az országgyűlés a törvényalkotásban lényeges részt vesz, a törvények végrehajtását ellenőrzi, de a törvények végrehejtásába nem avatkozik: (Helyeslés) mert a törvények végrehajtásának felelősség alatt kell történni, az országgyűlés pedig nem, hanem csak a kormány lelelös. Ha az országgyűlés össze akarja zavarni a hatalmakat, ha ő azt hiszi, hogy nemcsak ellenőrködik, hanem végrehajtó hatalmat is gyakorol, akkor, t. ház, kész a zavar az országban, mert ez által a felelősséget lerontottuk, a helyett, hogy azt biztosítottuk volna. (Élénk helyeslés jobb felől.) Azon ellenvetést sem hagyhatom szó nélkül, hogy az által pressiót gyakorol a minisztérium a házra, vagy legalább a pártra, hogy megkötötte a kölcsönt; mert ha az el nem fogadtatik, a minisztérium kompromittálva van, sőt tán állása is tarthatlanná válik. E nézetben nem osztozom. Ha valaki azt mondja, hogy pressiót gyakorol ez vagy amaz a házra, vagy a pártra, mindig azt kérdem: micsoda mérvű pressiót ért szóló ez alatt? Pressiót bizonyos tekintetben minden ember gyakorol a másikra, kivel egy téren áll. Martinuzzi, ki kétségen kivül eszes ember és nagy államférfiú volt, midőn Petrovich és Török Bálint mellé gyámtársul rendeltetett, azt mondta: Qui socium habét, dominum habét. Még azon két ember is, kik csupán utazásra egyesülnek, egymásra pressiót gyakorolnak, különben megszűnik minden kapocs, minden viszony közöttük. Politikai pártok mindig gyakorolnak pressiót egyes tagjaikra. Kérdem az előttem szóló t. képviselő urat : maga azon párt, melynek ő egyik főszemélye, nem gyakorol-e pressiót becsületes és helyeselhető utón pártfeleire 1 (Derültség.) Ez a dolog természetében fekszik. De próbálja csak meg egyszer és irjon ki a kormány oly KÉPV. H. HAPLÓ. 1844 v n. kölcsönt, melyet az országra nézve károsnak tartok : legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy époly határozottan független leszek, mint akárki más. (Zajos éljenzés jobb felől.) De én nem is látom át, hogy ilynemű pressiónak helye lehessen. A minisztérium nem vállalt magára felelősséget azok irányában, kikkel a kölcsönt megkötötte, arra nézve, hogy a beterjesztett részletek okvetlenül helybenhagyatnak. A minisztérium csak azt mondhatta nekik .• mi megkötjük a kölcsönt, föntartva a ház helybenhagyását ; tehát nem kötelezte magát sem jogilag, sem erkölcsileg. Es én meg vagyok győződve, hogy, ha a ház ma egy kölcsönt, melyet a minisztérium köt— — föntrtva természetesen a ház helybenhagyását, elvetvén, a minisztériumot oda utasítaná, hogy kíséreljen meg egy kedvezőbb kölcsönt kötni : sokkal több hazafíság és férfiasság van a kormányban, semhogy gyermekes daczból azt mondaná: „én ugy nem játszom", és azért, mert az: általa előlegesen megkötött kölcsöntervezet nem fogadtatott el, állásáról lemondana. (Tttszés a jobb oldalon.) Ily esetben bizonyára követni fogná a ház utasitását, és mert a kölcsön nem tetszett most, mást, talán kedvezőbbet kísérelne meg. Hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat helyes vagy nem helyes, káros vagy nem káros, drága vagy olcsó-e ? azt a többség fogja kimondani ; de — ugy hiszem — sokkal természetesebb volt az, hogy a minisztérium kész tervvel állott elő, mintha minket a bizonytalanság tengerében hagyott volna vergődni, hogy midőn az egyik képviselő a financziális tudomány szabályai szerint, vagy gyakran a nélkül is, {Derültség.) azt vitatta volna, hogy a kölcsönnek legjobb neme ez meg ez s a másik az ellen tiltakozott volna mondván, hogy: a másik sokkal jobb; az egyik Anglia, vagy Belgium, a másik Amerik a jjéldáját hozta volna föl, és végre midőn szavazásra került volna a dolog, nem tudtuk volna, hogy tulajdonképen mi fölött vitatkozunk és mit állapítottunk meg? Sokkal természetesebbnek tartom, hogy a ki valamely törvényt initiál, azt részletesen kidolgozva terjeszsze elő. Nekünk jogunk van akár az egész törvényt elvetni, akár annak részleteit módosítani ; de mindenesetre előbb érünk uzélt igy, mint ha határozatlanul tapagatózunk a sötétben. Utoljára még csak azt akarom kijelenteni, hogy én ezen törvényt szükségetsnek és épugy halaszhatlannak tartom, mint az előttem szóló képviselő ur. Es mivel nem tartozom azok közé, kik, ha valamit jónak, czélszerünek és elfogadhatónak tartanak, azon jártatják eszőket, hogy az ellen, a mit jónak, elfogadhatónak tartanak, mégis micsoda kifogást tudjanak tenni, (Elénk derültség jobb felől) és mivel nem is szeretek hosszas lenni: azzal végzem előadásomat, hogy én ezen 48