Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-162

376 162. országa* Ülés áaril 6. 1870. azt hiszem, hogy azt mindenki belátja, hogy egy ily fővárosnak léte, az egész államnak, melynek az fővárosa, érdekében fekszik, s azt is hiszem, hogy, ha egyszer ezt elismertük, akkor azontúl nem lehet azt mondani, hogy a főváros érdekeiért áldozatot hoznia az országnak nem kell; mert utoljára mindaz, a mi a főváros emelésére szolgál, közvetve az országnak emelésére is szolgál. (Helyetlés.) Azonban ezen átalános politikai szempont talán nem igazolná még azt, hogy a nézetem szerint is e sok tekintetben helytelen törvényjavaslatot elfogadjam ; mert hiszem, ki lehetne azt, a ház elé beadott határozati javaslat folytán néhány hét vagy hónap után igazítani; de van még egy ok, mi engemet arra késztet, hogy még e halasztást se kívánjam, és ez az: mert megvagyok győződve arról, hogy nekünk arra. hogy Buda-Pest a dunai, és átalában a nyugot és kelet közti kereskedésnek legnagyobb, legfontosabb helye legyen, törekednünk kell, s meg vagyok győződve arról is, hogy ezen szempontból elveszteni való időnk nincs : mert nem szabad megengedni, hogy bármely, a Duna mellett fekvő város, e tekintetben bennünket megelőzzön ; tudjuk pedig, hogy van már is egy, a Duna mellett fekvő város, mely erre minden áron törekedik, és tudjuk azt, üogy épen ezen város, a kölcsön elíogadása által főleg, s maidnem mindenek felett azzal indokoltatott: t siessünk Festet megelőzni. Eu tehát azt hiszem, hadd siessenek ők, a hogy nekik tetszik, de mi ne engedjük meg. hogy minket megelőzzenek. Elfogadom a részletes tárgyalás alapjául a javaslatot. (Élénk helyéül)'8 bal felől.) Deák Ferencz: T. ház! A jelen törvényjavaslat átalános tárgyalásánál azok után, a miket a miniszterelnök ur és Kautz Gyula barátom e tárgyban előadtak, alig van fontos mondani valóm. Azt kívánom mindenekelőtt megjegyezni, hogy ezen 24 millió kölcsön nem Pest érdekében, legalább nem főkép Pest érdekében, hanem az ország érdekében történik (Helyeslés jobb felől.) ; nem is csak közvetve, és az által, hogy a főváros emeltessék, a mi az egész ország haszna : hanem egyenesen, és közvetlenül az által, mert e kölcsönnek legnagyobb részét két oly dőltig fogja igénybe venni, —t. i. a Duna szabályozása , és a híd megváltása . — melyek mindegyike országos érdek. Hogy a Dunát a két város közt szabályozni szükséges, azt minden ember belátja, és tudja azt is, hogy ez tetemes költségbe kerül. A Ind megváltása szintén égető szükség. íme előttünk áll a példa. Még néhány évvel ezelőtt a, hid megvú'tái-ához olcsóbban juthattunk volna, és rneg vagyok győződve ; ha a dolog még 5-10 évig haladna, a hid megváltási ára aránylag még nagyobbra fogna rúgni, mint most. Ha tekintjük e két városnak, és az országos forgalomnak emelkedését ; ha tekintjük e két város népességi szaporodását az utolsó 1015 év alatt : hozzávetőleg könnyű kiszámítani, hogy azon jövedelem, mely ma már az előbbenihez képest jóval magasabb fokon áll, mennyire fog még emelkedni, pedig azt senki sem vonja kétségbe, hogy a hidnak megváltása az ország kereskedésének érdeke. A hid megváltása nélkül, —minthogy szerződés szerint el van zárva a lehetőség, hogy külön hid építtessék, — nemcsak a két várost, hanem a vasutat a vasúttal sem lehetne összekötni, és az országnak nevezetesen nagyobb része, mely a Dunán innen a tiszai határszélig terjed, el volna vágva folyó által, s továbbra is megmaradna azon állapot, hogy a két vasút, mely az országból kiszállítja a magyar terményeket, nem volna egyenes összeköttetésben az ország nagyobb részével. Nem pesti, legalább nem főkép pesti, hanem országos kölcsön ez ; oly dolog, melynek mindenki érzi nemcsak szükségét, hanem halaszthatlanságát is, és ha kételkedtem volna valaha abban, hogy ezen kölcsönt megkössük-e ; ily javaslatot elfogadjunk-e % minden kétségemet eloszlatta volna azon körülmény, hogy maga Tisza Kálmán képviselő ur, kinek a törvényjavaslat ellen ezer, és mint ö mondja, súlyos kifogása van, mégis kényszerítve érzi magát meggyőződése szerint, hogy a javaslatot elfogadja, hogy igy a kölcsön megköttessék, és hogy az hosszú időre ne halasztassék. Nem ereszkedem egyes észrevételek czáfolatába : azonban megjegyzem azt, hogy Londonban azon központi bizottság, melyet a corporatiók választanak, rendelkezik először azért, mert az állam nem adott a költségekhez semmit, másodszor, mert az nem rendelkezik azon tárgyakról, melyeket nálunk a kormány gyakorolt eddig is. Ez tehát nem megszorítása a város municipális jogainál, hanem a kormány ezen javaslat szerint megosztja a várossal azon fölügyeleti jogot, melyet eddig a kormány maga. gyakorolt. (Helyeslés jobb felől.) V.z nem jog megszorítás^ hanem a municipális jogkörnek szélesbitése. (Elénk helyeslés jobb felől.) Meg vagyok győződve, hogy ha ez lényeges megszorítása volna a muniezipális jogoknak, Buda és Pest városa nem ajánlkozott volna oly szívesen annak elfogadására: de ugy tudom, hogy nemcsak elfogadni késznek nyilatkozott, hanem még köszönetet is mondott e tervezet javaslásáért. Arra nézve, hogy mikép kellett volna e törvényt előkészíteni, én az előttem szólott érdemes képviselő úrral egy fontos tekintetben ellenkező nézetben vagyok. (ílalijuklj Azt mondja ő, előbb meg kellett volna kér-