Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-162

o <-i A 16?. országos ! tom át, miért sérti meg a miniszter ur a tudomány által megállapitott elveket. Azt fogja talán mondani, hogy ily módon olcsóbb kölesönhöz juthatott? de én azt gondolom, hogy nem minden mód, mert olcsó, egyszersmind ajánlatos is. A sorsjátékos kölcsönt sem az erkölcsiség, sem a közgazdászat szempontjából a megtakarított fillérek czélszerü hováforditásának nevezni nem lehet. Az egyedüli indok tehát a pénzügyi lehet. De, mint mondottam, nem gondolom, hogy ez lenne a főszempont, másként azt hiszem, hogy ugyanezen czélt más ixton is el lehetne érni. Tudjuk, a t. miniszter ur épen ugy tudja, mint én, hogy a francziák épugy, mint ö, kezdetben egyes magán bankárokkal alkudoztak, mindaddig, roig Napóleon császár a krimi háború kezdetén ugy találva, hogy a bankárok szokatlanul sok nyereséget követelnek, elhatározta az egész közönséghez fordulni, és nyilvános aláírás utján szerezni be a szükséges kölcsönt. Es mit mut ;tott az eredmény? azt, hogy 250 millió helyett, a mit kért, 5-6-szor többet kapott; ezen műtétet ismételte a következő 1855.-ik esztendőben. Es az eredmény annál is fényesebb volt; az olasz háború alkalmával pedig, ha jól emlékszem, a kért 500 millió helyett 10-12-szer annyit írtak alá. Talán azt fogja mondani a miniszter ur, hogy a mi körülményeink közt ez nem vihető ki, de én azt gondolom, hogy Magyarország hitele elég jó arra, hogy ezen kísérletet megtehessük : mert azt tudhatja mind kül- mind belföldön minden ember, hogy Magyarország tőrvényhozása azon kölcsönt, melyet önkéntesen, hazai czélokra megszavaz, hiven, becsületesen és pontosan meg is fogja fizetni. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani a kölcsön természetére nézve. Hátra van még, hogy arra nézve is mondjak még néhány szót, mi a kölcsön terheinek az állam általi viselését illeti. Az osztó igazság, a méltányosság, véleményem szerint azt kívánja, hogy azon része az országnak, azon városok és legközelebb eső kerületek, a melyek a létesítendő munkákaból aránylag nagyobb hasznot, nagyobb nyereséget fognak húzni, a terhekben is nagy obi > mértékben részesüljenek. Mert, ha megkívánhatjuk azt, hogy teszem Marmaros-Szigeth vagy Csik-Szereda hozzájáruljon azon költséghez, mely a budapesti lánczhid megváltásából háramlik az egész országra, azt gondolom, kissé nagyobb mértékben igényeibetjük. hogy azon fővárosok, a melyek közvetlen és nagyobb hasznot húznak, nagyobb mértékben is járuljanak hozzá. Ausztriában most íoly Bécs táján a Dunaszabályozás, és ott. ha jól tudora, a következő arányt fogadták el: A főváros egy harmad részét viseli a költségeknek; Alsó Ausztria tartománya szintén egy harmadát, s ápril 6. 1870. és az összes állam, a lajthántúli tartományok összege — ha jól tudom — a harmadik harmadot. Én nem kívánom, hogy Pest városa és illetőleg a közelebb eső kerületek nagyobb mértékben terheltessenek, mint ahogy azt az igazság, a :méltányosság megengedik : hanem azt mégis óhajtom hogy ennek korlátai közt ezen városok kissé nagyobb terhet viseljenek, mint az ország szélein levő városok vagy faluk. Ezeknek elmondása után, és ennek alapján szabadságot veszek magamnak fölolvasni azon határozati javaslatot, melyet barátaim és a magam nevében szerencsém van a t. háznak ajánlani. (HaUjíüc!) „A képviselőház országos érdekűnek s így főleg országos erővel létesítendőnek ismervén el a Duna szabályozását Buda és Pest között, s a Ivét fővárosnak az árviz elleni biztosítását, valamint rakpartok, kikötők és közraktárak építését, nemkülönben a létező lánczhid megváltását s a szükséghez képest egy, vagy több uj hiddal szaporítását, ugy szintén az országutak folytatását képező városi utak s illetőleg utczai kövezet föntartásához, s a mennyiben a közlekedés igénylené. ezen utak és utczák szélesbitésének is költségeihez való hozzájárulást; — miután a miniszterelnök által előterjesztett törvényjavaslat egy az, oly munkákat is országos erővel s a közmunka-tanács által tervez létesíttetni, amelyek országos jelleggel nem birnak, más meg az. hogy a szükségestervek és költségvetések, hozzá mellékelve nincsenek: oda utasítja a kormányt, hogy elválasztván a községi érdekű munkákat az országos érdeküektöl, ez utóbbiaknak létesítése iránt, a megkívántató részletes tervek és költségvetések kíséretében uj törvényjavaslatot teijeszszen elő. elkerülve a sorsjátékkal egybekapcsolt kölcsön eszméjét s a mennyire lehet, legalább részét, nyilvános aláírás utján szerezvén be a szükséges pénzösszegnek, s figyelmezve egyfelől arra, hogy a két város municipalis jogai a szükségen túl meg ne szoríttassanak, más felől pedig arra, hogy ugyancsak a két városnak a remélhető nyereséghez legalább — némi részben mért — hozzájárulása a kölcsön terheihez is eléressék. Ajánlom a határozati javaslatot a t. ház pártfogásába. (Jiz-lypslés sz<'h('> bal felől.) Elnök : Engedje meg a t. ház, hogy az időközben elkészült és a, főrendiházhoz átküldendő jegyzőkönyvet fölolvastassam. Mihályi Péter jegyző (olvassa a mai ü¥s jefjt/zőköni/vi kivonatát) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Ezen jegyzőkönyv kivonatát Bujanovics Sándor jegyző ur fogja átvinni a mltságos főrendek-