Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-162
162. országos ülés ápril 6. 1870. 363 terhelő szolgalomért a fa izás -jogosultakra, — az 183% : VII. törvényezikk 7. §-ban meghatározott fuvarozást és favágást kivéve, — semmi viszontelier, vagy viszonszolgálat nem háramlik és semmi térítési kötelezettség nem terhelheti. Miután továbbá a volt földes uraságok, megszüntetett úrbéri igényeikért 184 7 i 8 : IX. törvényezikk értelmében országosan kármentesittetvén, oly helyeken hol úrbéri rendezés időközben nem történt, különösen a faizásra nézve a korábbi (l83 2 i, ; és 1840. törvények rendeletei szerint a gyakorlat továbbá is megtartatni rendeltetett, és igy a volt úrbéresek a fajzásnak ingyen való élvezetében az idézett törvény által oltalmaztatnak. Minthogy végre az 1850. márczius 4-én kelt s 80. sz. a. a birodalmi kormány-lapban Magyarországra nézve közzétett nyilt parancs által behozott ideiglenes földadózási szabályzatnak 4. §. értelmében a földadó csak a tiszta jövedelem után fizettetik, és pedig azon tiszta jövedelem után, melyet a földbirtokos húzhat, levonván a termelési költségeket, de nem jöhetvén (14. §.) tekintetbe, vajon azon földbirtokos tartozik-e azon földtől valakinek, bármily czimen, természetbeni vagy pénzbeli szorgalmakkal vagy sem; — ugyanazon nyilt parancs 18. §. értelmében pedig ügyelni kell arra, hogy a földadó mindig csakis az illető föld valóságos birtokosától követeltessék : miből következik, hogy a mint egy részt, az úrbéri faizás a földadó tárgyát nem képezi, ugy másrészt a faizás után adómegtéritésnek helye nem lehet senki részére. Ezeknek ellenére azonban megtörtént, hogy a volt cs. k. absolut bel- és pénzügyminisztérium egy 1853. június hó 10-én 6217. szám alatt kelt rendelettel, mely a volt cs. k. helytartóságokkal miheztartás végett közöltetett , de melynek közzététele egyenesen megtiltatott, meghagyta az akkori politikai hatóságoknak, hogy előadandó esetekben a faizás után bizonyos arányban telekadót állapítsanak meg és az illető összeget az adóhivatalok közbenjárásával a volt úrbéresektől beszedjék és a volt földesuraság adójából leírassák illetőleg levonassák ; hogy továbbá ezen nyomon indulva Pozsony megyében kebelezett hegyentuli járás több községében , jelesül Stomfán az ottani volt uradalmi birtokos ugyanezen eljárást vette igénybe akként, hogy Stomfa mezőváros volt úrbéresei a faizás után évenkint nekik járó 865 öt tűzifa után évenkmt 105 frt 69 \ krt és ennek hadi- és egyéb pótlékait 1852-ik évtől kezdve a volt földesuraságnak megfizetni kötelesek legyenek, melynek fizetésében az illető volt cs. k. szolgabíró politikai utón hozott, és 1865-ik október 31-én kelt határozatával elmarasztatván ennek akkori foganatbavétele a volt úrbéresek részéről beadott folyamodvány által fölfüggesztetett ; —, végre, hogy a m. kir. belügyminisztérium a fönebbi utón hozzá jutott ügyben 1868-ik már ez. 26-án kelt 5904 sz. a. hozott rendelete szerint az ügyiratokat ujabb és még súlyosabb arány megállapítása végett a megyei hatósághoz visszaküldötte, egyúttal kijelentvén, hogy a többször idézett 1855. június 10-én kelt 6217. számú osztrák rendelet lényegét egyelőre hatályban föntartja, holott ezen rendelet az 1868. XXV. törvényezikk 1-ső §-ában foglalt adókezelési és behajtási szabályzatok sorába nem tartozik és nem tartozhatik ; és hogy a pozsonyi magy. kir. adóhivatal egy 1867. évi decz. 16-án kelt 4240. számú hivatalos megkeresést intézett a járásbeli szolgabíróhoz az iránt, miszerint eszközöltesse, hogy a stomfaiak a faizás után rajok rótt adómegtéritést teljesítsék. Mindezeknél fogva és különösen tekintve, hogy alkotmányos országban a honpolgár csakis azon adónemnek és azon adóösszegnek fizetésére kötelezhető, mely az országgyűlés által elfogadtatott és megszavaztatott, és tekintve, hogy alkotmányos kormány csak az ily adónak behajtására nyert és nyerhetett törvényes meghatalmazást; végre tekintve, hogy még az elmúlt absolut időszak alatt is csak oly terhelt állapíttattak meg közadózásul, melyek az absolute uralkodott fejedelem és tanácsosai által közhírré tett nyilt parancsokban voltak meghatározva : azon kérdést intézem a tisztelt belügy- és pénzügyminiszter urakhoz; Van-e tudomásuk az úrbéri faizás után követelt adomegteritesekről és ezeknek behajtása érdekéből a kormány közegeinek a volt úrbéresek ellen követett, eljárásról, vagy nem? — ha van : mely hazai törvényre alapítják ezen eljárást ? ha nincs: szándékoznak-e és minő intézkedéseket tenni, hogy ezen törvényt sértő igények, és a vele egybekötött eljárás azonnal megszüntettessék és a netalán időközben a volt úrbéresektől beszedett törvénytelen követelések az illető földbirtokosok által azonnal visszafizettessenek, és a költségek megtéríttessenek 1 Elnök: Közöltetni fog az illető miniszter urakkal. Berzenczey László: T. ház ! Nem is tudom, metyik minisztériumot interpelláljam : interpellálom tehát az összes minisztériumot. (Derültség.) Ha a magyar ember külföldön van, nem tudjuk, hol perelendő be az : mert-osztrák46*