Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

326 158. országos I gyatm javasolt ezen szakasznak az előadott mó­dosítással benhagyását indítványozza, és ezen külön vélemény indokait nem helyeslem; de a központi bizottság többsége, melyet képviselek, szintén nem helyesli azt. Az okok a következők: vétség esetén a számvevőszéknek ezen itten elő­sorolt hivatalnokai vagy oly vétséget követnek el, mely a rendes bűnvádi eljárás alá esik, vagy hivatali vétséget követnek el. Az első esetben felesleges külön törvényről intézkedni, mert akár a számvevőszékhez, akár a minisztérium hivatal­nokai közé tartozik, a köztSivények alá esik. A másik esetben, ha hivatalos viszszaélést követ el, akkor positiv törvényre kell hivatkozni. A módositvány azonban oly törvényre hivatkozik, mely még nem létezik, a mennyiben még csak ezentúl fog tárgyalás alá kerülni, oly törvényre, melyről még nem tudjuk, lesz-e törvény belőle vagy nem? s nem tudjuk, hogy nem fog-e, és mily változtatáson keresztül menni? mondom, a módo­sitvány a fegyelmi bíróságokra vonatkozó 85-ik §-ra hivatkozik, mely még nem törvény: mert még, mint ilyen kihirdetve nines. Ilyenre, néze­tem szerint, pedig hivatkozás nem történhetik. Ennélfogva a központi bizottság többségének vé­leményét a ház pártfogásába ajánlom. Nyáry Pál: T. ház! Nem fogadhatom el érveit t. barátomnak, az előadó urnák; azért nem fogadhatom el, mivel azt vártam tőle, hogy bebizonyítja, miszerint nem szükséges ezen tiszt­viselők függetlenségének biztosítására az, hogy fölöttük törvényszék ítéljen: de nem azt mon­dotta ; hanem azt, hogy azért nem fogadhatja el a kisebbség által tett módosítást, mert azon törvény, melyre az hivatkozik, még nem alkot­tatott meg. (Királyi Pál "közbeszól: TJgy van!) Én azt hiszem, hogy tneg fog győződni ar­ról az általam fölhozandó példából, hogy van­nak esetek, melyekben kénytelen a törvényhozás — ügy szólván — megelőzőleg némely még törvény­nyé nem vált intézkedéséket, sőt javaslatokat is átvenni. Ez megtörtént 1848-ban. Szükséges­nek tartotta az országgyűlés biztosítani a sajtó­szabadságot. De miután az esküdtszék tárgyában az 1844-ik évben beterjesztett törvényjavaslat tör­vénynyé még nem vált, vette magának azt a bátorságot, hogy hivatkozott magára a törvény­javaslatra, s annak még §-aira is, és oda uta­sította a minisztériumot, hogy ez ama törvény­javaslat szerinti rendelet által hozza be a sajtó­ügyekre nézve az esküdtszéki bíróságot. És azt hiszem, hogy ha akkor valaki azt az érvet hozta volna föl, hogy azért nem lehet behozni a sajtó­ügyékre nézve az esküdtszéki eljárást, mert hisz meg van ugyan a javaslat, de ez még nem tör­vény, tehát maradjon meg a censura tovább is: is ápril I. 1870. azt hiszem, —mondom,— hogy t. barátom sze­mébe nevetett volna annak, ki ezt indítványozta volna; valamint én most, ha egyéb ok nincs arra nézve, hogy ne biztosittassék ezeknek az igen fontos ügyben eljáró hivatalnokoknak ál­lása, annak, ki csupán csak azért kívánja azo­kat az önkénynek átadni, mert még nincs tör­vény, hanem még csak törvényjavaslat van, bo­csásson meg, ha én is szemébe nevetek. Ennélfogva én ajánlom a kisebbségi véle­mény elfogadását. Elnök' Elfogadja a t. ház a központi bizottság vélemény éti (FöMáltások: Nem! Igen!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Meg­történik.) Most azok méltóztassanak fölállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. (Nagy zaj. Ellenmondás jobb felől) Tehát a jegyző urak meg fogják számlálni Méltóztassanak még egyszer fölállani azok, kik elfogadják a központi bizottság véleményét. (Meg­történik. Bujanovics Sándor jegyző megszámlálja a szavazókat) Most azokat kérem fölállani, kik nem fogadják el a központi bizottság vélemé­nyét. (Megtörténik. Jámbor Pál jegyző megszámlálja a szavazókat..) 101 nem fogadja el, 106 elfogadja. Tehát a központi bizottság véleménye elragadtatik. Királyi Pál előadó: A 12. §-hoz a főrendi ház következő irályi módosítást ajánl : A 12. §. második sorában előforduló „any­nyi, mint egy miniszteré" — mint irályilag he­lyesebb „a miniszteri fizetéssel egyenlő" kitétel­lel cseréltetik föl. E szerint ezen §. következőkép hangzanék: Az állami számvevőszéknél vezettetik, a ket­tős könyvelés szabályai szerint, az állami fő­könyv, a melynek számlái megfelelnek az állam költségvetése fejezeteinek, ezimeinek, rovatainak és tételeinek. A központi bizottság ezen változtatást el­fogadja. Elnök: Elfogadja a t. ház ezen változ­tatást % (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Királyi Pál előadó: A 13-dik §-ra nézve a főrendi ház nem tett észrevételt. Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (Elfogad­juk!) Elfogadtatott. Királyi Pál előadó: A 14-dik §-ra nézve a főrendi ház egészen uj szerkezetet ajánl. Azon elvből kiindulva, (mely a jelen tör­vényjavaslatban szintén kifejezést nyert, a 17. §-ban, hol a számvevőszék a fölvilágositásokat nem a számosztályoktól, de az illető miniszter­től kéri), hogy egyik államhatóság csak a má-

Next

/
Thumbnails
Contents