Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

158. országos ülés ápril 1. 1870. 309 Mihályi Péter jegyző (olvassa Hodossiu interpdlatióját.) Miután miniszter ur múlt 1869-ik évi deczember hó 18-án a népszámlálás tárgyában tett interpellatiómra mind e mai napig nem felelt, kérdem: 1) Szándékozik-e, s ha igen, mikor szándékozik miniszter ur ama interpellatiómra feleim % 2) Mi akadályozta miniszter urat abban, hogy a népszámlálás ügyében tett interpellatiómra eddig semmi feleletet nem adott ? Elnök: Közöltetni fog az illető miniszterrel. A központi bizottság részéről Szögyényi László előadó ur fog jelentést tenni. Szögyényi László előadó: T. ház! A központi bizottság részéről két jelentést van szerencsém bemutatni. (Halljuk!) A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság jelentése a főrendi háznak a birák, és bírósági hivatalnokok felelősségére vonatkozó jegyzőkönyvi kivonata tárgyában. (Felkiáltások: Kinyomatík!) Elnök: Tehát kifog nyomatni. Szögyényi László előadó: A második je- I lentés szól a főrendi háznak a birák és bírósági hivatalnokok áthelyezéséről és a nyugdíjazása iránti törvényjavaslatra vonatkozó jegyzökönyve tárgyában. E tárgyban a 4-ik osztálynak egy külön véleménye van mellékelve. Elnök : Ki fog nyomatni. T. ház ! A Duna folyamnak a főváros melletti szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről szóló törvényjavaslat már rég ki van osztva a t. ház tagjai közt, azonban a pénzügyi bizottságnak csekély módosításokat magában foglaló jelentése e tárgyban csak ma osztatott ki. Gondolom a tisztelt ház minden tagja kívánja, hogy minél gyorsabban vétessék az föl az osztályokban. Némelyek azt kívánták, hogy ma vétessék föl. Bátor vagyok figyelmez tetni a t. házat, hogy a tárgynak gyors elintézése tekintetéből mindegy: holnap veszszük-e föl vagy ma? és miután sok képviselő meg lenne nyugtatva, hogyha holnap tárgyaltatnék ama jelentés : (Helyeslés.) ennélfogva méltóztatnak abban megegyezni, hogy legjobb lenne, holnap délután négy órakor az osztályoknak összegyűlni. (Helyeslés.) Tehát kérem az osztályok elnökeit, méltóztassanak az osztályokat holnap délután négy órára különösen e tárgyban összehívni. Napirenden van a zárszámadások iránti jelentés. Következnek a zárbeszédek. Ordódy Pál előadó : Tisztelt ház ! A számadások tárgyalására kiküldött bizottság jelentése ellen egy főészrevétel tétetett és ez abból áll, hogy nem követte azon utasítást, melyet a tisztelt ház múlt évi deczember 2-dikán hozott határozotában kijelölt számára. Ez ellen a hetes bizottság részéről észrevételem van: bátor leszek ezt röviden, egész objeetivitással megtenni. Miben állott a múlt évi deczember 2-diki határozat, melylyel a bizottság kiküldetett ? mi volt annak utasítása ? Az, hogy tárgyalja a számadásokat, tekintettel az 1867-dik évi márezius 2-diki határozatra ós tekintettel az 186 8-ik évi XXVIII. t. czikkre. Azt kellett tehát a bizottságnak tudnia, hogy mi van azon márezius 2-diki határozatban és mi van az 1868. évi XXVIII. törvényezikkben. A márezius 2-diki határozat lényege, miben áll ? Abban áll, hogy a minisztérium fölhatalmaztatik, hogy a fönálló gyakorlat szerint, az ország közjövedelmeit föntartsa és beszedje, hogy azokból fedezze a közköltségeket és az ország közigazgatási költségeit, a fönálló gyakorlat szerint ós a jövedelmek mértékén tul nem terjedve. Ha tehát a minisztérium ezen fölhatalmazásnak megfelel, természetesen kötelességét teljesítette. A bizottság épen ezen kérdéseket vette tárgyalás alá, a mint jelentéséből kitűnik, és ezen kérdésekre megfelelt akkép, hogy csakugyan a fönálló adókat és közjövedelmeket szedte a minisztérium az 1867. év folyamában a fönálló gyakorlat szerint; hogy csakugyan azon költségeket, melyekre ezen határozat következtében föl volt jogosítva, fedezte és hogy a fönálló gyakorlat szerint járt el, és hogy nem terjedt tul a jövedelmek mértékén. Ebben áll a határozatnak lényege, ebből áll a bizottság jelentésének is lényege. Mi volt az 1868-ik évi XXVIII. törvényczikknek lényege? Az 1868. évi XXVIII. törvényczikk fejezetenkint meghatározza, hogy micsoda kiadásokat tehet a minisztérium ; az átruházást a fejezetek körén belől megengedi; azon tul nem. Mi volt a bizottságnak föladata ? Az, hogy megtudja, vajon a minisztérium fejezetenkint nem költött-e többet, mint a mennyire azon törvény által föl volt hatalmazva, és vajon nem eszközölt-e a törvény által meg nem engedett átruházást ? A bizottság a törvénynyel kezében azon tételeket, melyek a törvényben foglaltatnak, tette összehasonlításba a zárszámadások adataival és azt találta, hogy a minisztérium némely tételeknél kevesebbet, némelyeknél többet költött. Fölszólította a minisztériumot, hogy tételenkint tulkiadásait igazolja. Erre a pénzügyminiszter tételenként igazolt minden tulkiadást. Miután a bizottság ugy találta, hogy azon tulkiadások részint a törvény által megengedve, részint a mellőzhetlen szükség által iga-