Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

310 158. országos ülés ápril !. 1870. zolva vannak, természetes, hogy azt kellett véleményeznie, hogy a minisztérium tulkiadásaira nézve igazolandó. Ebből áll a bizottság jelentésének lényege 1867. és 68-ik évre. Tétettek még észrevételek az 1867-ki jelentésre nézve. Egyik észrevétel az volt, hogy azon 1,383,000 frt, melyre a bécsi legfőbb számvevőszék követelést látszik formálni, nem vonatott le a megtakarításokból. A bizottság kimutatta, hogy ezen 1 millió néhány százezer forintra követelés tétetett, ha az levonatik a megtakarításokból, 2 millió és néhány százezer forint maradna ; azonban a bizottság tovább nem terjesztkedhetett, miután a pénzügyminiszter fölvilágositása után annyi kétségtelen volt előtte, hogy e követelés nincs tökéletesen bebizonyítva, hogy a pénzügyminiszternek arra alapos észrevételei vannak: következéskép ha nincs bebizonyítva a követelés, levonni a megtakarításokból nem lehetett. Másik észrevétel volt, hogy az 1867-iki állambevételekkel és kiadásokkal együtt nem vette tekintetbe a földtehernientesitési alapnak és országos alapoknak bevételeit és kiadásait. Hogy tekintetbe vette jelentésében azt, a mit szükséges volt tekintetbe venni, bizonyítja az: hogy az országos alap tulkiadásaira nézve megjegyzést tett. Egyébiránt ha állna is az,—föltéve de meg nem engedve,— hogy az országos alapok és földtehernientesitési alap bevételeinek és kiadásainak hozzászámitásával az állam jövedelmeihez és kiadásaihoz az eredmény másképen üt ki, a mint azt a bizottság kitüntette, — ez által az : hogy a számadások meg nem vizsgálhatók, és az, hogy a miniszter föl nem menthető, bebizonyítva nincs. Mert föltéve, hogy áll is mindazon számítás, hogy a miniszternek 1867-re nincs 3 millió hatszáz két ezer megtakarítása, hanem van csak pár százezer, vagy épen nincs megtakarítása: még akkor is a miniszter politikailag fölmenthető, mert megfelelt azon határozatnak, mely határozat márczius 2-án kelt, és mely határozat azt mondja : teljesítse a kiadásokat a jövedelem mértékéig. Miután pedig ezen jövedelem mértékéig teljesítette a kiadásokat és megfelelt a határozatnak, a j3olitikai föimentés kétség kivül megadandó. Tétetett az 1868. számodásokról tett jelentéseire a bizottságnak is egy észrevétel, és ez az: hogy a bizottság nem hasonÜLotta össze a minisztérium kiadásait és bevételeit, vagyis, hogy nem hasonlította össze a zárszámadásokat az 1868. évi törvény tételeivel. A bizottság ott, a hol szükséges volt, hol ki kellett tüntetni, vajon megfelelt-e a törvény által adott fölhatalmazásnak a miniszter ? az 1868. évi XXVHI. t. czikket vette összehasonlítás alá a zárszámadással, azzal hasonlította egybe azon tételeket, melyeket a miniszter kiadott, ezt bemutatta azon táblázatban, mely ajelentéshez van csatolva. Hogy későbben és további összehasonlításában nem épen azon egyes tételeket használta, melyek az 1868. évi XXVHI. t. czikkben foglaltatnak; ennek oka az : mert az összehasonlítás ott nem arra terjeszkedett, vajon tulkiadást vagy megtakarítást tett-e? hanem az eredményre, t. i. arra, mi külömbség van a jövedelem és a költségekben ? miután pedig az összehasonlításnál csak a homogén tételeket lehetett használni, igen természetes, hogy ott, hol azon vagyonnak szaporításáról vagy kevésbitéséről van szó, csak a jövedelem és költség szoros tételeit vehette tárgyalás alapjául. Észrevételek tétettek t. ház mindazon számtételek iránt, melyeket a bizottságjelentésében előtüntetett. Ezen összehasonlítások és számtételek, melyeket a bizottság jelentésében kitüntettem, nem a jelentés lényegére vonatkoznak, t. i. arra: vajon a minisztérium megfelelt-e fölhatalmaztatásának, vagy nem ? A melyek továbbá a jelentésben foglaltatnak, azok csak a vagyonállapotnak kitüntetésére, némely fölmerült különbségek fölvilágositására vannak a bizottság jelentésében fölhozva és nem egyébre, ezek pedig a jelentés lényegét egyátalában nem alterálhatjuk. Hogy ezeket a bizottság felhozta, azáltal csak némi kulcsot akart adni a házon kivül a közvéleménynek is, amelynek használatával a zárszámadás könyebben megérthető; egyébre ezek nem voltak számítva. Fölhozatott a bizottság számtételére több észrevétel; miután azonban a t. képviselő ur, a ki azokat fölhozta, számainak maga sem tulajdonit nagy fontosságot: ezúttal nem tartom szükségesnek a számokba ereszkedni. Annyi áll, hogy nekem is több észrevételem lehetne az ő számai ellen. így észrevételt tehetnék az ellen, hogy miután a múlt évi passivumait levonta a jelen évi activumokból, nem vonta le egyszersmind az 1868. évi megtakarítást az ugyanezen évi passivumokbók így lehetnének más kifogásaim is, például hogy némely tétel kétszer van levonva; hanem ezek mind nem lényegesek. Lényeges csak az: vajon a minisztérium az 1867/8dik évre tulkiadásokat nem tett-e, és így fölhatalmazásának megfelelt-e ? És miután e tekintetben a bizottság véleménye az, hogy a minisztérium tökéletesen helyesen járt el: a bizottság azt véleményezi, hogy a minisztérium politikailag felmentendő. Egy észrevétel van még, t. képviselő ház, a bizottságjelentése ellen, az t. i.: hogy a hol a termesztmények, anyagok és eszközök czime alatt a bizottság jelentésében 2,033,000 frt megtakarítást emlit, ugy mint a termesztmények, anyagok és eszközök értékének szaporodását. 1868-ban ott az mondatik,