Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

156. országos Ülés márczius 30. 1870. 273 Hogy az elsőt megértethessem, szükségkép , előre kell bocsátanom azt, hogy az 1867. évben I február vagy márczius elején ő fölségének elnöklete alatt mindkét állam minisztériumának közbenjöttével miniszter-tanács tartatott és abban elhatároztatott az, hogy az 1867. évi állampénzügyi kezelés mindenben azon költségvetés szerint folytattassék, mely az absolut kormány idejében állapíttatott meg és ő fölsége által 1866. évi deczember 28-án helybenhagyatott. Ezen megállapodás folytán a magyar és az osztrák pénzügyminiszterek 1867. évi márczius 8-án abban egyeztek meg, Elnök (leszáll és Bittó István elfoglalja az elnöki széket.) Ghyczy Kálmán : Hogy az 1867-ki zárszámadás a bécsi főszámvevőszók által készíttessék el az összes monarchiára és igy Magyarországra nézve is, Magyarországra nézve azon adatokból, melyeknek átszolgáitatására magát a pénzügyminiszter ur kötelezte. Pénzügyminiszter ur át is szolgáltatta a bécsi főszámvevőszéknek a megkívántató adatokat, a bécsi főszámvevőszók el is készítette múlt évi, ha jól tudom, szeptember vagy október hóban a zárszámadást: előzetesen mindazáltal mindazon számlákat, melyekből a zárszámadást készítette, a magyar pénzügyminiszterrel annak idejében közölte s ezen közlött számlákból készült a 328. sz. alatti kimutatás; ugy hogy valóban föltűnő: miképen lehetséges az, hogy az adatoknak ily kölcsönös közlése mellett a zárszámadás ós a 328. sz. a. kimutatás közt mégis különbség és pedig nevezetes különbség létezik. (Lónyay Menyhért pénzügyminiszter közbeszól : Meg van mondva!) A hetes bizottság ugyanis bejelenti, s a pénzügyminiszter ur elismeri azt, hogy 1.383,665 frtot tesz azon ősszeg, melylyel a bécsi számvevőszók által készített zárszámadások szerint Magyarországtól közösügyi költség fejében több követeltetik, mint a mennyit pénzügyminiszter ur kiszámított és elismerni akar; elismeri jelentésében ismételve a hetes bizottság, a pénzügyminiszter ur értesítése nyomán, hogy az ezen összegek iránti kiegyezés a két minisztérium közt mindez ideig nem történt, hogy a tárgyalások ez iránt még folyamatban vannak és azt mondja, hogy a kérdés hihetőleg csak a közös activumoknak annak idejében történendő számbavétele alkalmával egyenlittethetik ki. Méltán lehet ennélfogva csodálkozni, hogy miképen történhetett az, hogy miután a hetes bizottság elismeri, hogy ezen összeg folyvást kérdés alatt van : jelentésének további folyamában azt mégis azon összegekhez számítja, minden főntartás nélkül, melyeket ugy tekint és ugy számit ki, mint a magyar állam javára pénzügyminiszter ur által végleg eszközölt megKBPV H. NAPLÓ 18|1 VII. * « takarítást. (Lónyay Menyhért pénzügyminiszter közbeszól: Nem tagadta senki!) Második észrevételem a hetes bizottság jelentése ellen az, hogy a hetes bizottság az 1867-ik évre nézve a magyar államháztartásnak csak egyik ágát vette figyelembe: azon ágát melyet közigazgatásinak nevezhetnék, melyre nézve a zárszámadás Bécsben készíttetett el; de nem vette figyelembe a földtehermentesitési adót, a földtehermentesitési alapnak bevételeit és kiadásait,- nem vette tekintetbe az 1867. évben ugyanazon név alatt létezett országos adó-pótlékot, az országos alap bevételeit és kiadásait. Ezen alapolr — igaz — az absolut kormány ideje alatt, midőn az összes pénzügy Bécsben volt összpontosulva, Budán külön kezeltettek; de pézügyminiszter ur hivatalának átvétele után pénzügyi tekintetben azonnal kezelés alá vette ezen alapokat, és helyesen: mert ezen alapok a magyar államháztartásnak 1867. évre is kiegészítő részét képezik, a mint hogy az 1868-iki zárszámadásban már be is vannak olvasztva a magyar pénzügyek összes keretébe. Nem is lehet az 1867-ik évi számadásokat ugy összeállítani, hogy annak egybeállításánál a földtehermentesitési alap bevételeire és kiadásaira és az országos alap bevételeire és kiadásaira figyelem ne fordíttassák. Elismerte ezt maga a pénzügyminiszter ur is, midőn azon alkalommal, mikor a 328. sz. alatti kimutatást a ház elé terjesztette, bemutatta egyszersmind a földtehermentesitési alap bevételeire és kiadásaira, és az országos alap bevételeire és kiadásaira vonatkozó számadási kivonatokat. Ha ezen számadási kivonatok figyelembe vétetnek, az eredmény máskép mutatkozik, mint azt a hetes bizottság kiszámította. A 328. sz. alatti kimutatást vevón alapul, ha az ott foglalt bevételek összegéhez hozzáadatnak a földtehermentesitési és az országos alapok valódi bevételei, a magyar államháztartásnak 1867-ben befolyt összes bevételei 130.259,795 frt és 69V

2 krt tesznek; ha már most a kiadásoknál ismét a 328. sz. a. kimutatást vévén alapul, az ott foglalt kiadási összeghez, hozzá adatnak a földtehermentesitési és országos alapoknak valóságos kiadásai, a magyar állam háztartás összes kiadása a 67. év végen 127.961,645 frt 28 krt tesz. E kiadásnak a bevétel :k bői levonása után marad 2.298,150 frt 41 V

2 kr. Ha ezen összegből már most levonom azon egy millió, 383,665 forintot, mely a hetes bizottság elismerése szerint még mindig kérdéses ; ha továbbá levonom azon 314,339 frt 4 krt, mely a hetes bizottság jelentésének 31-ik lapján tett megjegyzés szerint a dohányjövedékre vonatkozólag a két minisztérium közt még szintén kér-