Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

274 156, országos Ülés márczius 30. 1870. desés, összesen 600,146 frt 37 V

2 kr. lehet legfölebb azon összeg, melyről a számtani vizsgálatnak annak idejében megtörténte után lehetem! talán állítani, hogy az 1867-ik évi állami bevételekből, a kiadásoknak levonása után, az 1867. év végén fönmaradt. Hogy a hetes bizottság nem igy számított, annyival inkább föltűnő, mert a hetes bizottság maga is elismeri jelentésének 9-ik lapján, hogy 1867-ben az országos alap kiadásai annak bevételeit meghaladták; s ezentúl a kiadást, hibásan bár, de 511,028 frt és 49 V

2 krban állapítja meg. Kérdést is tett a miniszter urnái, hogy ezen összeg honnan fizettetett ki, s miniszter úrtól azon értesítést nyerte, hogy kifizettetett azon összeg az országos alapnak régibb, az 1866-ik évről fönmaradt maradványaiból. Pénzmaradványok voltak-e ezek, va^ tőkék, vagy értékpapírok ; — mert az országos alap nevezetes mennyiségű értékpapírokkal bírt, — nem tudom. De — miután ezen összeg az országos alapnak 1866-ról fönmaradott régi maradványaiból elégíttetett ki — annyi áll, hogy magát az 1867-ik évi államszámadást tekintve, ezen összeg 1867-ben mindenesetre tulkiadást, vagyis inkább hiánylatot képezett. En birtokában vagyok, t. ház, a bécsi főszámvevőszék Magyarországra vonatkozó egyik táblázatának, s ebből látom azt, hogy azon különbségen kívül, melyet a hetes bizottság is kiemel, a bélsi zárszámadás és a 328 sz. a. kimutatás között még más különbség is létezik ; jelesül a valóságos bevételekre nézve. Ez irányban azonban észrevételt nem teszek, csak átalánosságban jegyzem meg, hogy a hetes bizottság erre nem figyelmezett. A. mi az 1868-ik évi zárszámadást illeti, az állami zárszámadásnak egy egyedüli alapja, a költségvetési törvény lehet: a jelen esetben tehát az 1868-ik évi XXVIII. törvényezikk. Ezen költség vetési törvénynek fejezetei, és ha vannak, czimei és rovatai szerint kell leszámolni az állam minden bevételét és kiadását. így történik ez más országokban is. Említettem, hogy kezemnél van a bécsi főszámvevőszék által készített zárszámadásnak Magyarországra vonatkozó egyik táblázata. Engedje meg a t. ház, hogy ezen táblázatnak igen csekély számú, összesen 4 rovata foglalatjával megismertessem. (Halljuk !) A bevételeknél minden egyes szám után az első rovatban az foglaltatik. hogy mi vétetett be az 1867-dik esztendőre nézve, az 1867-dik év folyama alatt és külön az 1868-diki év második felében. A második rovat egyesíti ezen két összeget, és egy összegben tünteti elő mindazt, a mi az 1867-ik évre bevétetett. A harmadik rovat magában foglalja azt, a mi a költségvetési törvény ezen ezime alatt: bev ételképen előirányoztatott. A negyedik rovatban van összehasonlítás az eredmény és költségvetési előirányzat közt. az t. i., hogy mennyivel volt kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb az előirányzatnál a valóságos eredmény. Azért emiitettem ezeket föl, mert azt hiszem, hogy a zárszámadás készítésének ezen módja oly világos, oly átlátszó, hogy az bárki által is könnyen megérthető. , Ha ily alap egyszer nyerve van, akkor következhetnek és kell, hogy bekövetkezzenek az iránti számitások. hogy vajon az országnak folyó évi valóságos bevételei elégségesek voltak-e a f. évi valóságos kiadások fedezésére? vagy pedig e végett uj kölcsönök fölvételéhez kellett folyamodni, vagy az államvagyonnak elidegenítéséből az állam tőkéinek értékesítéséből, az állam régi megtakaritásainak. activ követeléseinek fogyasztásából kellett uj alapot teremteni? vajon továbbá a kiadások productiv beruházásokra fordittattak-e, vagy inproductiv kiadásokra ? szóval: vajon az állam háztartása activ vagy passiv volt-e? ISfem történhetik ez máskép bármely magán háztartásnál vagy üzletnél sem. Előbb annak számadását kell tisztába hozni, s csak azután lehet az iránt számításokat tenni, hogy vajon a háztartás vagy üzlet nyereséggel vagy veszteséggel végződött-e ? Mind a kettőt egy műtétben egyesítve egyszerre teljesíteni, a számadások legnagyobb megzavarása nélkül — nézetem szerint — nem lehetséges. A számvitelnek ezen egészséges elveitől a zárszámadás eltér. Jelesül az 1868-ik esztendei költségvetési XXVIII. törvényczikkben az 1868. esztendőre a bevétel vagyis a fedezet szám szerint nem volt előirányozva. A törvény azt mondja: utalványoztatik 8.058,855 frt a közös pénztár Magyarországot illető activumaiból, a rendkívüli közösügyi költségek fedezésére; utalványoztatik a vasúti kölcsönből 16.550,000 írt. vasúti czélokra. — Egyébiránt az állam ezen törvényben fejezetenkint szám szerint meghatározott kiadásainak fedezésére az adókból, államjavakból, jövedékekből várandó minden bevételből és az államjavak eladásából, koronái uradalmi úrbéri kötvények értékesítéséből, régi adó és bérleti hátralékokból bejövendő minden összeg átalánosan utalványoztattak. A fedezet e szerint nem levén előirányozva, a zárszámadást készítő főkönyvelési osztály ideális előirányzatot vett alapul. Alapul vette t. i. azon előirányzatot, melyet a miniszter az 186S-ik esztendei költségvetésnek beterjesztésével a ház elé terjesztett, és a melyet a pénzügyi bizottság részletesen nem tárgyalt, csak átaíánosságban fogadott el, a