Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

272 156. országot Ölés márczius 30. 1870. \ méltóztasssnak fölállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Méltóztassanak most fölállni azok, kik Nyáry Pál tisztelt képviselő ur indítványát fogadják el. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a napirenden levő második tárgy, t. i. a 7-es bizottságnak a zárszámadá­sokról való jelentése. E jelentés 10 ívre terjed. Nem tudom, milyen módot akar a t. ház kö­vetni ennek tárgyalásánál: méltóztatnak-e felol­vastatni, vagy fölolvasottnak tekinteni? (FÖlkiál­felolvasottnak tekintjük!) E szerint a t. ház a je­lentést felolvasottnak tekinti és az átalános tár­gyalást rögtön megkezdi. Mindenek előtt az előadó urnák van áta­lánosságban mondani valója. Ordódy Pál előadó : T. képviselőház! (Halljuk!) Midőn a t. képviselőház deezember 2-diki határozatával a héttagú bizottságot az 1867-ik és 1868-ik évi számadások megvizsgá­lására kiküldötte, egyszersmind ki méltóztatott jelölni a szempontokat, melyekből ezen száma­dásokat vizsgáltatni kívánja. (Halljuk !) A bizott­ság ezen szempontokat tartotta szeme előtt, mi­dőn tárgyalásait folytatta és azon szempontokat — ugy hiszem — jelentésében eléggé kiemelte, ugy annjdra, hogy azokat ezúttal bővebben in­dokolnom talán nem szükséges. Ennélfogva egy­szerűen csak bátor vagyok a t. képviselőháznak ezen jelentést ajánlani, föntartván magamnak a szabályok értelmében a bizottság nevében a föl­világositásokat adhatni. Ajánlom a jelentést. Ghyczy Kálmán: Én nem vagyok t. ház azon vélekedésben, hogy a kiküldött hetes bizottság munkálatában a törvény és a ház ha­tározata által kijelölt szempontokat követte vol­na ; szándokom ennélfogva e tárgyban egy hatá­rozati javaslatot terjeszteni a t. ház elé, melyet kegyes engedelmével bátor leszek elébb indokol­ni. (Halljuk!) A hetes bizottság nem volt megbízva azzal, hogy a 328 sz. a. kimutatásra és az 1868-dik évi zárszámadásra nézve a számtani vizsgálatot, az utánszámitást megtegye; nem volt megbízva azzal, hogy az illető tételeknek helyességét, iga­zoló mellékleteket, az eredeti okmányokat meg- . tekintse és megvizsgálja : mert mindezek a föl­állítandó államszámvevőszékre vannak a háznak múlt évi deezember 2-án hozott határozata által bízva. Nézetem szerint azok, a mik e szerint a fölállítandó számvevőszékhez voltak utasítva, minden számadási vizsgálatnak lényeges főkellé­két képezik, és ezeknek teljesítése nélkül bármely számvizsgálatnak — nézetem szerint — alapja és értelme nincs. Azon esetre is tehát, ha a héttagú bizott­ság a reá bízott föladatot a számára kijelölt szűk körben a legtökéletesebben oldotta volna is meg, ezen jelentés mégis oly hatálylyal sem bírhatna, hogy annak alapján a pénzügyminisz­ter ur a kérdéses számadásra nézve a felelősség terhétől már most fölmentethetnék. (Ugy van! bal felől) A hetes bizottság azonban föladatát, —néze­tem szerint, — nem is teljesítette ugy, a mint azt teljesíteni kellett volna. Főfeladata vdt a 7-es bizottságnak: tiszta, átlátszó , hű képét állítani elő az állam kétévi háztartása folyamának. Első sorban föladata lett volna tehát a költségvetési tőrvénynek fonalán tisztába hozni az államnak minden bevételét és kiadását, tisztába hozni így az igazi állami zár­számadást ; és ha ez alap megnyeretett, ennek folytán azután bocsátkozhatott volna azon má­sodrendű kérdésnek fökdlágositásába, hogy az államnak a kérdéses két évről folytatott ház­tartása activ vagy passiv volt legyen-e? A 7-es bizottság azonban megfordított sorral, a helyett, hogy igyekezett volna teljes evidentiába hozni az államnak bevételeit és kiadásait, s ezeket összehasonlítani — a mivel össze kell hasonlí­tani — a költségvetési törvénynyel : főigyeke­zetét arra fordította, hogy világosítsa föl, hogy a két év lefolyása alatt Lónyay pénzügyminisz­ter ur által az állam részére mi és mennyi ta­karíttatott meg; (Derültség bal felől) s e szerint irányt tévesztve nagy részét azon nehézségeknek nem oldhatta meg, és nem is oldotta meg, a melyek az emiitett kimutatás és zárszámadásra nézve léteznek, A mi a 328. szám alatti számadást, vagyis inkább kimutatást illeti, erre nézve mindenek­előtt meg kell jegyeznem, hog}' a 7-es bizottság maga is elismeri azt, mi a háznak ezen oldalá­ról mindig mondatott, hogy ezen kimutatás nem állami számadás. Megrója a 7-es bizottság azt, hogy az 1867-ki állami számadás nem összefoglalva egy egészben terjesztetett elő, hanem nagy részben átté­tetett az 1868-ki zárszámadásba, mi által ugy az 1868-ki, mint az 1867-ki számadás méginkább homályossá lett. Elismeri a 7-es bizottság, hogy maga a 328. sz. alatti kimutatás nem elégséges arra, hogy megfejtse mindazon nehézségeket, melyek abból fölmerülnek és ez okból a 7-es bizottság maga is kénytelen volt a pénzügy­miniszter úrtól íölvilágositásokat, kiegészítéseket ismételve kérni; ezen fölvilágositások azonban, nézetem szerint, részben a, létező nehézségeket még inkább súlyosbították. Nekem azon eljárásra nézve, melyet a 7-es bizottság a kérdéses kimutatás tárgyalására nézve követett — hogy a kisebb fontosságú észrevételeimet elhallgassam — két főnehézsé­gem, két főészrevételem van. (Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents