Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-154

224 154. országos Ölés márczlus 28. 1870. annak tárgyalása alkalmával maga a miniszter ur is elismerte, hogy bizony e tekintetben igen rósz karban vagyunk; hanem a t. ház meg fogja engedni, hogy ezen tárgygyal kapcsolatban néhány észrevételt tegyek. Midőn ugyanis a közlekedési minisztérium költségvetése részletesen tárgyaltatott, kérdést intéztem a miniszter úrhoz egy állitólagos viszszaélésre nézve, mely Nyitramegyében elkövettetett. Á t. miniszter ur szívességéből volt alkalmam betekinteni ezen tárgyra vonatkozó irományokba és fölszólitattam az iránt: hogy arra nézve, a mit az irományokban láttam, nyilatkozatot tegyek e házban. Kötelességemnek tartom ezt megtenni. Ezen eset a JSfyitra megyében levő Kalász és Bábindái községek esete. Nevezett községek t. i. a közlekedési minisztériummal szerződést kötöttek 1868-ban az ezen évi, ugy az 1869 — 70 és 71-dik években történendő kavicsszállitásra nézve a nagyszombat-krakkói államut bizonyos részére. Ezen községek kavicsszállitásának mi módon teljesítésére nézve a nyitrai mérnöki hivatal részéről bizonyos Kárász Ernő nyitrai mérnök által panasz tétetett a minisztériumhoz, hogy nem pontosan és nem eléggé gyorsan szállítják. Ugyanezen panaszszal egy időben történetesen-e vagy tudva — azt nem tudom — beérkezett bizonyos Szeszler Adolf és fiai nagyobb szállítási vállalkozóknak folyamodása is, (Derültség a szélső bal oldalon) mely folyamodásban azt kérik, hogy ezen szállítás nekik engedtessék át. A minisztériumban ezen kérdés tárgyaltatván, a nyitramegyei mérnöki hivatal oda utasittatott, hogy a községeket serkentse a kavics pontos szállítására és, hogy töíök csak azon esetben lenne elveendő az 1869-70-71 évre kötött szerződés, ha a rajok kiszabott kavicsnak 3

/

4 részét október közepéig nem fognák kiállítani. Ez volt érdemleges discussioja a minisztériumnak, e tekintetben több levelezés jött még körbe, hanem mindig a körűi forgott a dolog. Végre azonban deczember hó 12 én jelenté Kárász Ernő mérnök, hogy Bábmdál és Kalász községek kiállították ugyan a kívánt mennyiséget, kivévén 3 rakást, hanem a mérnöki hivatal „elveszte irányukban a bizalmat és szerződést kötött Szeszler Adolf és fiaival.* (Mozgás a szélsőbal oldalon.) A minisztérium nem hagyta ugyan helyben ezen szerződést, hanem azt monda: (olvassa) „Tekintettel azonban a szóban levő szállítás átvétele alkalmával elvett és ide föiterjesztett, jelenleg még tárgyalás alatt levő felülvizsgálati jegyzőböm vben az illető reiülvizsgáló általfelhozott érvekre, a szállítás elvétetik a községektől és Szeszler Adolf és fiainak rendeltetik általadatni." Ezen határozat a most általam felolvasott indokokkal együtt a községekkel közöltetvén, azok felfolyamodtak a minisztériumhoz és azt mondták, hogy a szerződést tölők oly jegyzőkönyvek alapján vették el, a melyek mint maga a végzés is mondja, még tárgyalás alatt vannak, tehát még nem is tárgyaltattak, — és elvették oly érvek alapján, a melyek velők nem közöltettek, minélfogva ők kénytelenek azokat alaptalanoknak nyilvánítani. De panaszkodtak továbbá az iránt is: hogy ő nekik okuk van gyanítani azt, hogy ezen felülvizsgálati jegyzőkönyvet a nyitramegyei mérnöki hivatal velők olvasatlanul aláíratta, azon ürügy alatt, hogy más okmányt írnak alá, t. i. egy oly okmányt, a melyben ők sürgetik, hogy a már történt kavicsolásárt a pénz neki kifizettessék. Ok az okmányt nem olvasták, és jó Íriszemben aláirtak azt. Azt mondják továbbá a folyamodásban, hogy ők bizonyos gyanúval viseltetnek a nyitramegyei mérnöki hivatal irányában, mert megtörtént rajtok, hogy egy részt ezen Szeszler Adolf vállalkozó hozzájok jővén, a helység birájának és jegyzőjének a szerződés átengedéseért száz forintot ajánlott azon kijelentéssel, hogy titokban tartva a dolgot, az összeget maguk között feloszthatják. Másrészt pedig midőn Nyitrára bementek, ott is Kárász Ernő mérnök azt mondta nekik; Hallják, uraim, Szeszler folyamodik a minisztériumhoz," hogy emeljék fel az árát a kavicsszállitásnak, folyamodjatok ti is. Azonban ők nem folyamodtak, sőt azt mondták, hogy készek ugyanazon áron még annak szállítását is elvállalni, a mit Szeszler most szállít. Ezen folyamodás a minisztériumban rövid utón elüttetett, és az előbbi indokokra hivatkozva, és hivatkozva arra, hogy a Szeszler Aldolffal kötött szerződés jogérvényes levén, azt fölbontani nem lehet, a községek folyamodásuktól elüttettek. De áprilisban újra folyamodtak a minisztériumhoz, ós azt mondják folyamodásukban, hogy, ha a Szeszler Adolffal kötött szerződés föl nem bontható, a velők ünnepélyesen kötött szerződés mi módon volt fölbontható? ők mint előbbi, ugy mostani folyamodásukban azt állítják, hogy szerződésűknek eleget tettek. Ennek bebizonyítására hivatkoznak azon pénzmennyiségre, melyet a munka fejében nekik a minisztérium utalványozott, s ők továbbá is állit Iák, hogy velők egy jegyzőkönyv íratott alá olvasatlanul. Mindezeknek földerítésére ők szigorú vizsgálatot kérnek. Az illető községeknek ezen folyamodása Mihálik miniszteri tanácsos által bizottságilag rendeltetett tárgyaltatni, s bizottságilag tárgyaltatván, a bizottság egyhangúlag elhatározta először azt, hogy ezen folyamodás a községek folyamo-