Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-153
1S3. országos illés márczius 26. 1870. 213 zákány-zágrábi vasútvonal 13 mfd, — ez összesen 29 ] ! 4 mfd." Mennyi már most valósággal 1 Miután az 1870. évi költségvetésben ugyanezen szám, t. i. 29 V4 nafd van megtartva, ezt hiszem a eorrect számnak, s ez esetben ezen vasút l 3 / 4 mfddel hosszabb mint a törvényben meghatározva van, és 3 / 4 mfddel rövidebb, mint az 1868-iki költségvetésben fölvéve van. Lássuk már most, mennyibe kerül ezen vasút ? Az 1868-iki költségvetésben van rá előirányozva, földbeváltási költségek fejében mértföldenkint 30,000 írt, összesen 900,000 forint, továbbá kiépítésére 6.000,000 frt, összesen tehát 6.900,000 írt. Az 1870-iki költségvetésben a 6-ik rovat alatt előirányozva van a hatvanmiskolezi vasútvonalra 5.720,000 frt, a gyöngyösiszárnyvonalra 280,000 frt, összesen 6.000,000 írt. Megvallom, itt azt gyanítom, hogy azon szokott hanyagságnál fogva, mely különösen a pénzügyi és közlekedésügyi miniszter urak számadásaiban mindenkor föltalálható, ezen 6.000,000 itt kétszer ismételtetik, mert ha nem ismételtetik kétszer, akkor irtózatos sok pénzbe került volna ezen vasút. Tovább menve, a 7-ik rovat alatt előirányozva van a zákány-zágrábi vasútvonalra ;"••.000,000 frt. Az 1870-ik évi költségvetésben a 49-ik lapon a 3-ik tétel alatt előirányozva van a hatvan-miskolezi vasútvonalra 1.542,900 frt; azután a 4-ik tétel alatt a zákány-zágrábi vasútvonal kiépítése és üzletberendezési költségei fedezésére, ide értve a személyzeti és kezelési költségeket is, 379,800 frt. Tovább a 10-ik tétel alatt a hatvani pálya-udvar építési költségeinek fedezésére 500,000 frt. Ezek a költségek, melyek a költségvetésben előirányozva vannak. Ha veszszük azonkívül a vonalozási költségeket, melyek itt belefoglalva nincsenek, és melyeket igen nehéz elválasztani, hogy azok közül, melyik vasúthoz melyik tartozik, mert azok csak átalánosságban vannak az egyes költségvetésekben majd 100,000 frt, majd ismét 200,000 írttal fölvéve : meg fog nekem engedni a t. államtitkár ur, ha azt mondom, hogy ezen elövonalozási költségekre mértföldenkint legalább is 5000 frt. fölvehető. Ez együtt 141,250 frt, és így az összes sommá, a mibe ezen két vonal került volna, 20.463,950 frt; mondom itt, fölteszem azt, hogy a 6 millió frt kétszer van fölvéve, és hogy egyszer fölösleges, mert lehetetlen, hogy 20 millió írtba került volna ezen vasút. Fölveszem azt, hogy az 1868-ban megszavazott 6 millió frt nem használtatott föl, hanem a jövő évi költségbe újra fölvétetett, a nélkül, hogy a ház értesittetett volna, hogy ez azon 6 millió frt, mely már r egyszer a költségvetésbe föl volt véve. En tehát azt hiszem, ezen 6 millió írtnak kihagyásával ezen kimutatás szerint költött a kormánv összesen 14.463,950 frtot. Igen természetes — és ez minden vasútépítésnél, melyek Európában történnek, igy van — hogy az intercaláris kamatokkal a vasútépítési időre 10%-re vétetnek föl. Ez tesz ez esetben 1.446,395 frtot, az összes tehát 15.910,345 frtot, az az a 297 4 mtfldre mértföldenkint tesz 543,900 frtot. Már most ezen sommával kapesalatosan igen szeretem, a mennyire csak lehet, a kormánynak hivatalos okmányait idézni és azon eljárást venni irányul, a melyet ő maga követ. A miniszternek azon már sokszor idézett hivatalos jelentésében — az alföldi vasútról levén szó — a miniszter ő felségének következő jelentést tesz : „Az alföldi vasútépítés költségei az itteni hivatalos kiszámítás szerint mértföldenkint 450,000 írtban lettek megállapítva. Ebből esik mértföldenkint 13,000 frt. az előkészítési időszak, részvénykibocsátás és hasonló költségekre ; 340,000 frt. az összes építkezés teljes előállítására — az építkezési kezelési költségeket és a kisajátítást belefoglalva; 50,ü00 frt a forgalmi eszközök beszerzésére, 45.000 frt az időközi kamatokra." És a kormány mégis azt találja, hogy igen jutányosán adta ki a vasutak építését, midőn 450,000 frt valóságos költség után 36,500 frtot — pedig ezüst pénzben — garantir ózott tiszta jövedelemként. Ha már most ezen arányt fölveszszük, 450,00G frt után garantirozott a kormány 36,500 frtot ; 543,900 lórint után kellett volna garantiroznia 44,116 frtot, a mi — meg fog nekem engedni az igen t. képviselő és államtitkár ur és a távollevő miniszter ur is — hogy ez nem olcsó építés. Nem olcsó az épités a hatvan-miskolezi és zákány-zágrábi vasutaknál; nem olcsó, mert a kassá-oderbergi vasutat kivéve, egy vasút sincs Magyarországban oly drágán garantirozva, mint ez. Sőt azt mondhatnám, hogy a helyi viszonyokat tekintve, ezen vasút a legdrágább. (Helyeslés a szélső hal oldalon, ellenmondás jobbról.) Ennélfogva a hatvan-miskolezi és zákány-zágrábi vasutak építésénél nem éretett el azon eredmény, hogy a kormány olcsón tud építeni, (Derültség.} ez által nem döntötte meg azon eddig fönállott theoriát, hogy a kormány olcsón építeni nem tud. (Hosszas derültség a szélső bal oldalon.) Azt mondja a miniszter ur, hogy az eredmény, melyet a kormány fölmutatott, az, hogy 33 — 36,000 frt. biztosíték mellett épit vasutakat, holott az elcjbbi kormány 50 — 60,000 írtért épített. Ugyan méltóztassék nekem mutatni egy vasutat, a kassa-oderbergit kivéve, melyre később át fogok térni: hol építtet az osztrák kor-
