Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-153
212 153. országos ülés márczius 26. 1870. akkor tett nyilatkozatára. 0 akkor egyenesen azt mondta, hogy a nagyvárad-kolozsvári vonalra volt nyilvános csőd hirdetve. Ezt nem is tagadtam, sőt azt mondtam, hogy az magából a tárgyalásokból is kilátszik : de hogy a kolozsvár-szeben-brassói-m-vásárhelyi,egy szóval a mellék vonalakra nem volt semmi verseny, hanem kiadatott az egész munka ugyanazon áron, melyen kiadatott a nagyvárad-kolozsvári, ugyanazon vállalkozónak, Wahring Károlynak ; holott én kérdeztem akkor, és kérdem most, hog nem volt-e vállalkozó, a ki olcsóbb ajánlatot tett? Igaz-e ez, vagy nem ? Ez az, a mire feleletet nem kaptam. Erre kérnék világos feleletet; (Helyeslés a szélső haloldalról.) azt szeretném, hogy ugy adassék a válasz, hogy a ház magát e tekintetben tökéletesen megnyugtatva érezze ; hogy lássa a ház és az ország, hogy csak azért történt a dolog igy, a mint történt, mert az ország érdeke, az ország java ugy kívánta. Azt monda akkor az államtitkár ur, és azt mondja most a miniszter ur, hogy erre a kormánynak előmunkálata nem volt, hanem volt angol vállalkozó — a ki igen természetesen mindent tud. a mi Pesten történik, mert hisz sohasem volt más foglalkozása, mint hogy megtudja, hogy itt a borászati, a gaszdászati, vagy nem tudom micsoda egyletek mit csinálnak; (Derültség a szélső bal oldalon.) tehát ez angol kitalálta azt, a mit a minisztérium ki nem találhatott, t. i. hogy az országos gazdasági egyesületnek van egy kész terve, és azt megvette. Mivel pedig a dolog sürgős volt, és igy a dolgot halasztani nem lehetett, a kormány neki adta a concessiót. Kérdem: vajon nem vehette-e volna meg maga a kormány a gazdasági egylettől e tervet, ugyanazon árért, mint az angol megvette, hogy ezen tervnek alapján hirdetett volna nyilvános csődöt? Ha ez történt volna, akkor nem merül fel azon gyanú, és kérdés, hogy hát miért kapta meg Wahring Károly azon vonal építését drágábban, mint mások ajánlkoztak? Én már két izben fölhoztam a házban, hogy ez iránt interpellátió történt ; ezen interpellátióra azonban a kormány mai napig sem felelt. Méltóztassék ezen körülményeket földeriteni. Ezek azon körülmények, melyek a vizsgálatot szükségessé teszik. (Bal felől helyeslés.) Azt mondja a miniszter ur, hogy a hatvanmiskolcz - zákány - zágrábi vasútra miért nem hirdetett csődöt. Én figyeltem szavaira, vártam, hogy meghallom az okot, mert kíváncsi voltam; de erre nem felelt, hanem elővett egy listát, melyből felolvasta azt, hogy más vasutakra csakugyan hirdetett csődöt. (Derültség a szélsőhal oldalon.) Nem az a kérdés. A kérdés az: miért nem hirdetett a hatvan-miskolczi-zákány-zágrábi vonalokra csődöt? (Helyeslés és derültség a szélső lal oldalon..) Ezen vasútra nézve, midőn e kérdés tárgyalás alatt volt, azt mondta Hollán képviselő ur, hogy ezzel a kormány nagy eredményeket ért el. Az első eredmény, ugy mond, az volt, hogy a magyar kormány tört azon traditióval, mely eddig a vasutak építésénél fenállott. Nem tudom, érti-e valaki a képviselőházban, hogy ez mit tesz ? Én nem értem ; (Derültség a szélső lal oldalon?) de ez mindegye. A második eredmény már sokkal nagyobb volt. (Hollán Ernő "közleszól: Megmagyaráztam^ Tudom, hogy* a t. képviselő ur a vasúti költségvetésnél e tételt. Vukovich t. képviselő ur kívánatára bővebben megmagyarázta; hanem én megvallom, hogy magyarázatából sem értettem többet, mint első beszédéből. Azon másik eredmény az volt, hogy a kormány megdönté majd az egész Európában élő theoriát, mely szerint az állam olcsón nem építhet, senki — úgymond — olcsóbban nem épített Magyarországon, mint mi, — már t. i. ők, a kormány — s előállította azon eredményit is, hogy a vasút elkészül azon napra, a melyre befejezése kikötve volt. Kérdem a t. képviselő urat : vajon komolyan ismétli-e azt, hugy e vasút elkészült azon napra, a melyre kiépítése kitűzve volt ? (Hollán Ernő' nevetve közbeszól: Természetesen, komolyan. Derültség,) Akkor a mi naptáraink különböznek. (Derültség.) Hanem, t. ház, vizsgáljuk meg azon állítást, hogy a magyar kormány olcsóbban építette ezen vasutakat. Igen természetes, hogy ha egy vasútnak költségét meg akarjuk bírálni, előbb azt kell tudni, hogy mihy hosszú az a vasút. Azt gondolhatná valaki, hogy ennek megállapítása igen egyszerű dolog, de ez esetben a dolog nem olyan egyszerű. Az 1868:' XII. t. ez. azt mondja, hogy a zákány-zágrábi és hatvan-miskolczi vasút összesen mintegy 27 \ mértföld hosszú lesz, és az ezen törvényben megerősített szerződés 1. §-ban epyenesen ki van mondva, hogy e két vasút összesen 2T : Í 2 mértföldnél sem hosszabb, sem rövidebb nem lehet. Ez tehát igen világos. De a 68-iki költségvetésben ezen vasút már 30 mfnyire nyúlt. Az mondatik ugyanis a költségvetésben ; „A hatvan-miskolczi és zákány-zágrábi vasutaknak vállalkozás utján eszközlendő építési költség fedezésére, — 30 mfd" — ezután következik az összeg. Az 1869-iki költségvetésben már ismét öszszement. Ott ugyanis a 38-ik lapon az mondatik : „A hatvan-miskolczi vasútvonalnak vállalkozás utján eszközlendő építkezési költségei fedezésére — 16 \ mfd, még pedig a fővonal 15 mid, a gyöngyösi szárnyvonal \\ mfd, — azután a
