Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-153

212 153. országos ülés márczius 26. 1870. akkor tett nyilatkozatára. 0 akkor egyenesen azt mondta, hogy a nagyvárad-kolozsvári vo­nalra volt nyilvános csőd hirdetve. Ezt nem is tagadtam, sőt azt mondtam, hogy az magából a tárgyalásokból is kilátszik : de hogy a kolozs­vár-szeben-brassói-m-vásárhelyi,egy szóval a mellék vonalakra nem volt semmi verseny, hanem kiada­tott az egész munka ugyanazon áron, melyen kiadatott a nagyvárad-kolozsvári, ugyanazon vál­lalkozónak, Wahring Károlynak ; holott én kér­deztem akkor, és kérdem most, hog nem volt-e vállalkozó, a ki olcsóbb ajánlatot tett? Igaz-e ez, vagy nem ? Ez az, a mire feleletet nem kaptam. Erre kérnék világos feleletet; (Helyeslés a szélső haloldalról.) azt szeretném, hogy ugy adassék a válasz, hogy a ház magát e tekintet­ben tökéletesen megnyugtatva érezze ; hogy lássa a ház és az ország, hogy csak azért történt a do­log igy, a mint történt, mert az ország érdeke, az ország java ugy kívánta. Azt monda akkor az államtitkár ur, és azt mondja most a miniszter ur, hogy erre a kor­mánynak előmunkálata nem volt, hanem volt angol vállalkozó — a ki igen természetesen mindent tud. a mi Pesten történik, mert hisz sohasem volt más foglalkozása, mint hogy meg­tudja, hogy itt a borászati, a gaszdászati, vagy nem tudom micsoda egyletek mit csinálnak; (Derültség a szélső bal oldalon.) tehát ez angol ki­találta azt, a mit a minisztérium ki nem talál­hatott, t. i. hogy az országos gazdasági egye­sületnek van egy kész terve, és azt megvette. Mivel pedig a dolog sürgős volt, és igy a dol­got halasztani nem lehetett, a kormány neki adta a concessiót. Kérdem: vajon nem vehette-e volna meg maga a kormány a gazdasági egylet­től e tervet, ugyanazon árért, mint az angol megvette, hogy ezen tervnek alapján hirdetett volna nyilvános csődöt? Ha ez történt volna, akkor nem merül fel azon gyanú, és kérdés, hogy hát miért kapta meg Wahring Károly azon vonal építését drágábban, mint mások ajánlkoz­tak? Én már két izben fölhoztam a házban, hogy ez iránt interpellátió történt ; ezen inter­pellátióra azonban a kormány mai napig sem felelt. Méltóztassék ezen körülményeket földeri­teni. Ezek azon körülmények, melyek a vizsgá­latot szükségessé teszik. (Bal felől helyeslés.) Azt mondja a miniszter ur, hogy a hatvan­miskolcz - zákány - zágrábi vasútra miért nem hirdetett csődöt. Én figyeltem szavaira, vártam, hogy meghallom az okot, mert kíváncsi voltam; de erre nem felelt, hanem elővett egy listát, melyből felolvasta azt, hogy más vasutakra csak­ugyan hirdetett csődöt. (Derültség a szélsőhal ol­dalon.) Nem az a kérdés. A kérdés az: miért nem hirdetett a hatvan-miskolczi-zákány-zágrábi vonalokra csődöt? (Helyeslés és derültség a szélső lal oldalon..) Ezen vasútra nézve, midőn e kérdés tárgyalás alatt volt, azt mondta Hollán képvi­selő ur, hogy ezzel a kormány nagy eredménye­ket ért el. Az első eredmény, ugy mond, az volt, hogy a magyar kormány tört azon traditióval, mely eddig a vasutak építésénél fenállott. Nem tudom, érti-e valaki a képviselőház­ban, hogy ez mit tesz ? Én nem értem ; (Derült­ség a szélső lal oldalon?) de ez mindegye. A máso­dik eredmény már sokkal nagyobb volt. (Hollán Ernő "közleszól: Megmagyaráztam^ Tudom, hogy* a t. képviselő ur a vasúti költségvetésnél e té­telt. Vukovich t. képviselő ur kívánatára bőveb­ben megmagyarázta; hanem én megvallom, hogy magyarázatából sem értettem többet, mint első beszédéből. Azon másik eredmény az volt, hogy a kor­mány megdönté majd az egész Európában élő theo­riát, mely szerint az állam olcsón nem épít­het, senki — úgymond — olcsóbban nem épített Ma­gyarországon, mint mi, — már t. i. ők, a kor­mány — s előállította azon eredményit is, hogy a vasút elkészül azon napra, a melyre befejezé­se kikötve volt. Kérdem a t. képviselő urat : vajon komo­lyan ismétli-e azt, hugy e vasút elkészült azon napra, a melyre kiépítése kitűzve volt ? (Hollán Ernő' nevetve közbeszól: Természetesen, komolyan. Derültség,) Akkor a mi naptáraink különböznek. (Derültség.) Hanem, t. ház, vizsgáljuk meg azon állítást, hogy a magyar kormány olcsóbban építette ezen vasutakat. Igen természetes, hogy ha egy vasútnak költségét meg akarjuk bírálni, előbb azt kell tudni, hogy mihy hosszú az a vasút. Azt gondolhatná valaki, hogy ennek megállapítása igen egyszerű dolog, de ez esetben a dolog nem olyan egyszerű. Az 1868:' XII. t. ez. azt mondja, hogy a zákány-zágrábi és hat­van-miskolczi vasút összesen mintegy 27 \ mért­föld hosszú lesz, és az ezen törvényben megerő­sített szerződés 1. §-ban epyenesen ki van mondva, hogy e két vasút összesen 2T : Í 2 mért­földnél sem hosszabb, sem rövidebb nem lehet. Ez tehát igen világos. De a 68-iki költségvetésben ezen vasút már 30 mfnyire nyúlt. Az mondatik ugyanis a költ­ségvetésben ; „A hatvan-miskolczi és zákány-zág­rábi vasutaknak vállalkozás utján eszközlendő építési költség fedezésére, — 30 mfd" — ez­után következik az összeg. Az 1869-iki költségvetésben már ismét ösz­szement. Ott ugyanis a 38-ik lapon az monda­tik : „A hatvan-miskolczi vasútvonalnak vállalko­zás utján eszközlendő építkezési költségei fedezé­sére — 16 \ mfd, még pedig a fővonal 15 mid, a gyöngyösi szárnyvonal \\ mfd, — azután a

Next

/
Thumbnails
Contents