Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-153
153. országos llés márczius 26. 1870. 209 az ügyet, akkor az elnök rendesen nem is tette föl a kérdést. En azt hiszem, hogy a jelen esetben is épen azon helyzetben vagyunk: a nélkül, hogy a kérdés feltétetett volna, elkezdtük a tárgyalást, mert a miniszter ur a tárgyalásba belement, holott a mint Tisza Kálmán képviselő ur kifejtette, máskülönben szava sem lett volna En azt hiszem, hogy ha ezen dolgot el akarják szavazással ütni, azt azért teszik, mert a felhozott érveket megczáfolni nem tudják. (Helyeslés bal felől.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: T. ház! Én az 1848: III. t. ez. 28. §-ában adott jogommal éltem, midőn szóltam; e szakasz azt mondja: „A miniszterek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel birnak, s nyilatkozni kívánván, meghallga tandók." Nehogy azonban, t. ház, a dolognak azon szin adassék, mintha én ez ügy tárgyalásától félnék: nekem legkisebb ellenvetésem sincs az ellen, hogy az indítvány tárgyalás alá vétessék. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem tehát a t. házat, kivanja-e ezen indítványt tárgyalni vagy nem? (Kívánjuk.) Rögtön kívánja? (Rögtön.) A ház az indítványt rögtön kívánja tárgyalni. A szólók között fel van irva Simonyi Ernő. Paczolay János Nem hallottuk a végzést. (Zaj, Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Elnök : A t. ház tárgyalni kívánja és pedig rögtön. (Halljuk! Halljuk!) Simonyi Ernő: Igen örvendek, hogy a t. ház a további tárgyalást elrendelte; azt hiszem sem a kormányra, sem az országra nézve károsabb lépés nem történhetik vala, mint ha e kérdés tárgyalásának folytatását a ház megakadályozta volna. Ez nézetem arra nézve is, hogy a kormány saját maga érdekében, és a mi annál sokkal nagyobb, az ország érdekében is roszabb politikát nem követhetne, mint ha a kívánt vizsgálatot megtagadja. Meglehet t. ház, hogy mindaz, a mit a t. közlekedési miniszter ur igen szép beszédében itten előadott, benne fogna foglaltatni a kiküldendő bizottság jelentésében is, és ha igen, akkor a gyanúnak még csak árnyéka is el fog tűnni, akkor vége lesz az országban minden beszédnek, minden gyanúsításnak : a miniszter és a minisztérium tisztán fognak állani ország világ előtt. Holott most a miniszter ur saját maga ós minisztériuma védelmében egyoldalú állításokat tett, melyeket az, kinek tetszik elhihet, de a kinek nem tetszik, nem hisz el; ez által pedig sem a kormány dolga tisztába hozva, sem az ország érdeke fentartva, sem a közvélemény megnyugtatva nincs. (Helyeslés bal felől.) KEPV. H. NAPLÓ 18í| VII. Azt mondotta az igen t. miniszter ur beszéde elején, hogy ö a felelősséget minden tekintetben magára vállalja. Ez igen helyes eljárás, mert a parlament irányában csakugyan ő felelős egész személyzetóért. Ez azonban nem szüntetheti meg a parlamentnek azon jogát, hogy belenézzen az ő hivatalába és megvizsgálja ott,vajon minden rendben van-e vagy nincs? Hogy az ily parlamentális vizsgálat tökéletesen a maga rendjén van, felesleges volna erre csak egy szót is mondanom azok után, miket e tekintetben t. barátom Debreczen városa érdemes képviselője már mondott. Azt mondja a miniszter ur, hogy a netalán többi hivatalnoka által elkövetett mulasztás, vagy más bárminemű viszszaélésre nézve ő fegyelmi eljárást fog indítani. Ezt nyilvánitá már múltkor is a házban és felszólitá azon képviselőket, a kiknek valami vádjok van, hogy azokat a fegyelmi vizsgálatnál terjeszszók elő. Méltóztassék megengedni a t. miniszter ur: tessék vizsgálni, a mennyit tetszik, semmi közünk hozzá, semmi beleszólásunk, hogy hivatalos személyzetét saját belátása szerint rendezhesse, ugj T , hogy azért a felelősséget elválalhassa ; de engem legalább ne szólítson fel arra, hogy disciplinaris vizsgálatában mint képviselő, akár mint vádló, akár mint tanú részt vegyek, mert én azt mint képviselő soha nem teszem. (Élénk helyeslés bal felől. Felkiáltások jobb felől: hanem itt lehet!) En, t. ház, részt vehetek egy parlamentális vizsgálatban akár mint vizsgáló, akár mint meghívott kihallgatandó fél, akár mint vádlott fél saját védelmemben; de én a miniszter urnák disciplináris privát vizsgálataiba mint képviselő soha befolyni nem fogok. Áttér ezek után a miniszter ur, miután a Zsedényi képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatot egyszerűen mellőzte vala, melyről én sem akarok többé egy szót sem szólni, miután az indítványozó azt egyszerűen visszavette, áttér ezután — mondom — a Debreczen város képviselője által beadott határozati javaslat czáfolatára, és azt mondja, hogy ezen határozati javaslat először is vizsgálatot kivan az iránt, hogy a déli vaspálya érdekeinek illetéktelen pártolása tapasztaltatott a minisztériumban; előadja hosszasan a miniszter ur ez iránti védelmét, s azt mondja: a déli vaspálya semmi előzékenységben, semmi kedvezményben nem részesült a minisztérium részéről. Különösen felhozta pedig azon szerződést is, melyet magamnak is volt alkalmam ezen házban felhozni, és melyet egyenesen károsnak, nagyon károsnak nyilvánítottam az országra nézve. Ezen szerződésre nézve, meg kell vallanom, hogy a miniszter urnák mai nyilatkozata igen nagvon külön27
