Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-141

141. országos ülés mSrczias 10. 1870. 11 törlést hoz javaslatba, — viszont az igy leszállított lóilletmények helyett a hadseregre nézve is megállapított évenkinti szolgálati pótdíj fejében a 4-ik czimnél 64 aetiv tiszt után egész évre számítva 7680 frt és 96 szabadságolt tiszt után egy hóra számítva 960 frtot, összesen 8640 frtot javasol fölvétetni." Ezt méltóztatott a t. ház tegnap elfogadni az átalános vita befejezése után és ebben foglaltatik az a kérdéses összeg. (Helyeslés jobb felől.) Kerkapoly Károly államtitkár: Termétetes az, a mit előadó ur is. véleményem szerint, elég világosan kifejtett, hogy a mi költségvetésünkben pótdíj nem volt, mert meghagytuk a lovaknak azon nagyobb számát, melylyel a lovassági tisztek azelőtt a hadseregnél bírtak. A pénzügyi bizottság azonban azon tekintetnél fogva, a melyet épen t. előadó ur kifejtett, javaslatba hozza a lovaknak alábbszállitását, a helyett megadván azt a pótdijt, a mely megadatik a hadseregbeli lovassági tiszteknek; tehát az e ezimen ujabban fölveendő összeg körülbelül 8000 frtot tesz, azon nagyobb számú lómennyiség helyett, a melyet a minisztérium javaslatba hozott. (Helyeslés jobb felől) Péchy Tamás : Győrffy Gyula képviselő társam kérdést intézett a honvédelmi minisztériumhoz és fölvilágosítást kért, egy bizonyos ügyben, mely épeu szóban forog, melyre, fájdalom, sem a honvédelmi miniszter ur, sem az államtitkár ur kellő fölvilágosítást adni nem tudott. (TJgy van! bal felől.) A kérdés ugyanis az, hogy a mennyiben magának az államtitkár urnák szavai szerint is a lovasságnál több lovuk van az egyes törzstiszteknek, mint a gyalogságnál, hogyan lehet az, hogy mégis mindkettőnél ugyanegy pénz összeg adatik lóeleség gyanánt, holott több ló többet eszik? Erre nem kaptunk fölvilágosítást. (TJgy van! bal felől.) Ez volt az egyszerű kérdés. (Fölkiáltások jobb felől: Erre felelt! Bal felől: Szavazzunk! Nagy zaj.) T. ház! Méltóztassék a szavazást e kérdésben elhalasztani addig, mig magunknak ez iránt bővebb tudomást szerezhetünk; most azt megszavazni nem lehet, mert nem vagyunk a tárgyban kellőleg fölvilágosítva. (Fölkiáltások jobbról: Be föl vagyunk világosítva: Ellenmondás balról.) T. képviselőház! (Nagy zaj. Elnök csönget.) T. képviselőtársunk Klapka György fölhozta azt, hogy polgár legyen a honvédelmi miniszter vagy hadügyminiszter, a hol ilyen van. Én helyeslem, de nem azért, hogy mindenütt, a hol a honvédségi ügyeket igazgatni kell, dilettánsok működjenek, hanem helyeslem azért, mert a polgárt tartom mindenféle brancheban a legfőbbnek, és igy az, a ki mint polgár áll az ügyeknek ólén, mindig vigyázni tartozik s fog is arra, hogy semmiféle soldatesea ki ne fejlődhessék. Ebből a szempontból helyeslem én a polgári hadügyi miniszterséget, és nincs is semmi észrevételem az ellen, hogy a miniszter ur maga nem katona {Fölkiáltások: Be igen az!) de mégis óhajtanám, hogy mikor a házban honvédelmi ügyek tárgyaltatnak, akkor szakértőt is rendeljen ide a t. miniszter ur a szükséges fölvilágositások azonnali megadhatása végett. Elnök: Elfogadja a t. ház!' {Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Azok, a kik a 130,600 frtnyi lóátalányra megajánlott összeget megszavazni kívánják ; méltóztassanak felállani (Megtörténik. Fölkiáltás bal felől: Mire kell megszavazni ?) A ház elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a csapatokról szóló 4-ik czimet.) Bittó István előadó {olvassa) : „Miután a bizottság e ezitn egy«s rovatainak és tételeinek tüzetes megvizsgálásából és a miniszter képviselője által, a költségvetéshez csatolt mellékleteken fölül, szóval adott kimerítő felvilágositásokból meggyőződött a következőkről: a) hogy a zászlóalji parancsnokoknál feltűnő ama különbséget, miszerint azok közül 20 ezredesi, 21 alezredesi és 41 őrnagyi ranggal bír, eléggé indokolja az előmenetel lehetőségével adni szándékolt ösztön és azon körülmény, hogy csak ez által vált lehetővé kitűnőbb régi honvéd törzstiszteket degradatió nélkül alkalmazni; b) hogy a zászlóalji törzsek teljesen az 1868. évi XLI-ik törvényczikk értelmében és annak 9-ik §-ában részletesen megállapított személyzettel szervezveztettek, az ott körül nem irt lovassági törzsek pedig a kerületi parancsnokságok mindegyike mellé adott egy-egy lovassági törzstiszt személyében létesíttettek; c) hogy a zászlóaljak állomási helyein a többször idézett törvény 11-ik §-a értelmében a törzsek mellett fölállított állandó gyalog századok, melyeknek legénysége rendszerint 8 hetenkint uj behivottak által váltatik föl, — létszámunkra nézve teljesen megegyeznek a hadsereg gyalogságának létszámával, és igy az altisztekkel együtt 89 fegyveres és 10 fegyvertelen fő bői állanak ; — a lovasságnál pedig a lószerzós és tartás tetemes költségei tekintetéből, az altiszteket is beleértve, csak 33 főből alakíttattak; d) hogy a pótlovazás rovata alatt kívánt összeg azon okból, mert a beszerzés utáni első évben a fiatal lovaknál kevesebb veszteségre számithatni, csak felét teszi a hadsereg költségvetésében tapasztalok alapján felvenni szokott elhasználás! százaléknak, — végre e) hogy a betegápolási költségek is a hadseregnél e részben fölvétetni szokott 5% alapján