Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-149
149. országos Ülés márezius 21. 1870. 159 kel ellátása. {Nyugtalanság a jobb oldalon. Helyeslés bal felől.) Ha megtakarítások történtek volna érteném az ily kiadásokat is, de midőn a költségek folyvást növekednek és pedig az 1868-iki delegatio határozatai ellenében növekednek, ily kiadásokat, mint például 100,000 frt freskókra, mely összegből 1870. évre 66,000 frt szavaztatott meg, ezt észrevétel nélkül, én legalább nem hagyhatom. (Helyeslés hal oldalról.) Azonban t, képviselőház, mindezen összegeket nem annyira annak föltüntetésére hoztam föl, hogy minő progressioval növekednek a delegatio által megszavazott összegek, hanem inkább és főleg azért, hogy a t. képviselőház meggyőződjék ezen számokból, hogy a delegatio határozatai miként foganatosíttatnak. Hiszen ha az első delegatio alkalmával hozott reformok, a megtakarításra irányzott határozatok csak részben foganatosíttattak volna, már ezen pár év alatt észlelhető volna a hadügyi költségeknek tetemes alábbszállitásay. Ez nem történt. De ha valaki azt állitná, hog egy pár év alatt még nem volt lehetséges ezen megtakarítás eredményét észlelhetni, az bizonynyal azt sem fogja tagadhatni, hogy az emiitett reformokra és megtakarításokra irányzott határozatok foganatosításának az legyen végeredménye, hogy a költségek évről évre szaporodjanak. Azon kérdésre t. ház, hogy miért mind ez? az én álláspontomról nagyon könnyű felelni. A felelet egyszerűen az. hogy a delegatiók tehetetlenek : (Bal felől: TJgy van! Zaj jobb felől) mert a delegátusok nem képesek legjobb akaratuk mellett is kifejteni azon erélyt, azon hatalmat, a mely szükséges a közös minisztériummal szemben arra, hogy az általok képviselt országok érdekeit kellően védelmezzék. (Helyeslés bal felől. (Zaj jobb felől. Napirendre!) Elismerem t. ház, a keblünkből kiküldött delegátusok hazafiságát, buzgalmát, ügyszeretetét; de minél magasabb fokra állítom ezen hazafiságot, ezen buzgalmat, annál törpébben áll előttem a delegatiók intézménye: mert ekkor még inkább kitűnik, hogy a legnagyobb hazafiság, a legnagyobb buzgalom sem képes ezen nem üdvös institutiő segélyével üdvös eredményt fölmutatni; (Helyeslés bal felől,) mert továbbá kitűnik, hogy a delegatiók az 1868-ik évi első delegatio által elfoglalt állásponttal szemben egy lejtőre jutottak, a melyen szakadatlanul haladnak alább és alább. Feleletre vonhatja ugyan a delegatio a minisztereket a törvény betűi szerint, de a valóságban, a gyakorlatban nem. (Jobb felől zaj. Bal felől Halljuk!) Elnök: Előbb már mondám, hogy a t. háznak határozni kell a fölött, vajon lehet-e mindezeket most tárgyalni. (Jobb felől zaj. Fölkiáltások : Nem lehet!) A szabályok, a törvény értelmében kénytelen vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy most nem a delegatio institutiojának ezélszerüségéről, vagy czélszerütlenségéről van a szó; hanem arról, hogy ez összeg a budgetbe bele illesztessék. (Helyeslés jobb felől. Bal felől halljuk!) Várady Gábor: Csak azt akartam mondani, hogy a delegatiók még egy határozatot sem hozhatnak javaslatba, ha csak magokat nevetségessé nem akarják tenni, s ha nem akarják magukat kitenni azon eshetőségnek, hogy az ellenkező részről, épen helyeslési határozat fog inditványoztatni. Kérdem, t. ház : kinek jutna például eszébe, a magyar delegátusok közül, hogy gr. Beust külügyminisztert feleletre vonja azon beszédeért, a melyet folyó év január havában a birodalmi tanácsban a felirati vita alkalmával mondott? (Jobb felől növekedő zaj. Bal felől: Halljuk !) Elnök: T. ház! Kétszer figyelmeztettem a képviselő urat, hogy a napirenden levő tárgyra szorítkozzék. Kérdem a t. házat, megengedi-e neki, hogy a napirenden túl menjen? (Zajosfölkiáltások jobbról: Nem! Nem lehet! Bal felől: Halljuk.') En a t. házhoz e kérdést intézem: Megengedi-e a t. ház, hogy Várady képviselő ur eltérőleg a napirendtől szólhasson, vagy nem I (Jobb felől fölkiáltósok: Nem lehet ! Bal felől: Halljuk I Nagy zaj.) A kik azt mondják, hogy szólhat, szíveskedjenek fölkelni. (Hosszantartó nagy nyugtalanság. A jobb oldalon többen fölállnak. Nagy zaj. Fölkiáltások a bal oldalon : Kisebbség. Halljuk tehát Váradyt!) Én igen sajnálom, t. ház, valahányszor oka vagyok valamely kellemetlenségnek, de én szolgája vagyok a szabályoknak, ezeknek pedig 121-ik §-a azt mondja: „A napirendre kitűzött tárgy fölötti tanácskozások megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólni a ház különös engedelme nélkül nem lehet." (Nagy zaj: Ez a kérdés!)Méltóztassék az elnököt meghallgatni, mert az is a szabályokban van. (Várady Gábor: Hiszen a ház már megengedte a szólást.) Azért kérdeztem a t. házat, de Várady képviselő ur mindig tovább ment beszédében és feleletre kívánta itt vonni a közös minisztereket; (Zaj a bal oldalon.) nekem e kérdéstétel kötelességemben fekszik, s azért kérdeztem, hogy méltóztatik-e a ház, a 121. §. értelmében megengedni a képviselő urnák a szólást, vagy nem? (Nagy zaj.) Móricz Pál: Bátor vagyok megjegyezni, hogy kétszer nem lehet szavazni; méltóztatott az elnök ur fölhívni a házat, hogy szavazzon, a a szavazók többsége amellett volt, hogy Várady