Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-149

149. országos Ülés márezius 21. 1870. 159 kel ellátása. {Nyugtalanság a jobb oldalon. Helyes­lés bal felől.) Ha megtakarítások történtek volna érteném az ily kiadásokat is, de midőn a költségek foly­vást növekednek és pedig az 1868-iki delegatio határozatai ellenében növekednek, ily kiadáso­kat, mint például 100,000 frt freskókra, mely összegből 1870. évre 66,000 frt szavaztatott meg, ezt észrevétel nélkül, én legalább nem hagyhatom. (Helyeslés hal oldalról.) Azonban t, képviselőház, mindezen összege­ket nem annyira annak föltüntetésére hoztam föl, hogy minő progressioval növekednek a dele­gatio által megszavazott összegek, hanem inkább és főleg azért, hogy a t. képviselőház meggyő­ződjék ezen számokból, hogy a delegatio határo­zatai miként foganatosíttatnak. Hiszen ha az első delegatio alkalmával hozott reformok, a megtakarításra irányzott határozatok csak rész­ben foganatosíttattak volna, már ezen pár év alatt észlelhető volna a hadügyi költségeknek tetemes alábbszállitásay. Ez nem történt. De ha valaki azt állitná, hog egy pár év alatt még nem volt lehetséges ezen megtakarítás eredmé­nyét észlelhetni, az bizonynyal azt sem fogja tagadhatni, hogy az emiitett reformokra és meg­takarításokra irányzott határozatok foganatosí­tásának az legyen végeredménye, hogy a költsé­gek évről évre szaporodjanak. Azon kérdésre t. ház, hogy miért mind ez? az én álláspontomról nagyon könnyű felelni. A fe­lelet egyszerűen az. hogy a delegatiók tehetet­lenek : (Bal felől: TJgy van! Zaj jobb felől) mert a delegátusok nem képesek legjobb akaratuk mellett is kifejteni azon erélyt, azon hatalmat, a mely szükséges a közös minisztériummal szem­ben arra, hogy az általok képviselt országok ér­dekeit kellően védelmezzék. (Helyeslés bal felől. (Zaj jobb felől. Napirendre!) Elismerem t. ház, a keblünkből kiküldött delegátusok hazafiságát, buzgalmát, ügyszeretetét; de minél magasabb fokra állítom ezen hazafiságot, ezen buzgalmat, annál törpébben áll előttem a delegatiók intéz­ménye: mert ekkor még inkább kitűnik, hogy a legnagyobb hazafiság, a legnagyobb buzgalom sem képes ezen nem üdvös institutiő segélyével üdvös eredményt fölmutatni; (Helyeslés bal felől,) mert továbbá kitűnik, hogy a delegatiók az 1868-ik évi első delegatio által elfoglalt állás­ponttal szemben egy lejtőre jutottak, a melyen szakadatlanul haladnak alább és alább. Feleletre vonhatja ugyan a delegatio a minisztereket a törvény betűi szerint, de a valóságban, a gya­korlatban nem. (Jobb felől zaj. Bal felől Halljuk!) Elnök: Előbb már mondám, hogy a t. háznak határozni kell a fölött, vajon lehet-e mindezeket most tárgyalni. (Jobb felől zaj. Föl­kiáltások : Nem lehet!) A szabályok, a törvény értelmében kénytelen vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy most nem a delegatio in­stitutiojának ezélszerüségéről, vagy czélszerütlen­ségéről van a szó; hanem arról, hogy ez összeg a budgetbe bele illesztessék. (Helyeslés jobb felől. Bal felől halljuk!) Várady Gábor: Csak azt akartam mondani, hogy a delegatiók még egy határoza­tot sem hozhatnak javaslatba, ha csak magokat nevetségessé nem akarják tenni, s ha nem akar­ják magukat kitenni azon eshetőségnek, hogy az ellenkező részről, épen helyeslési határozat fog inditványoztatni. Kérdem, t. ház : kinek jutna például eszébe, a magyar delegátusok közül, hogy gr. Beust külügyminisztert feleletre vonja azon beszédeért, a melyet folyó év január havában a birodalmi tanácsban a felirati vita alkalmával mondott? (Jobb felől növekedő zaj. Bal felől: Hall­juk !) Elnök: T. ház! Kétszer figyelmeztettem a képviselő urat, hogy a napirenden levő tárgy­ra szorítkozzék. Kérdem a t. házat, megengedi-e neki, hogy a napirenden túl menjen? (Zajosföl­kiáltások jobbról: Nem! Nem lehet! Bal felől: Halljuk.') En a t. házhoz e kérdést intézem: Megen­gedi-e a t. ház, hogy Várady képviselő ur elté­rőleg a napirendtől szólhasson, vagy nem I (Jobb felől fölkiáltósok: Nem lehet ! Bal felől: Halljuk I Nagy zaj.) A kik azt mondják, hogy szólhat, szí­veskedjenek fölkelni. (Hosszantartó nagy nyugta­lanság. A jobb oldalon többen fölállnak. Nagy zaj. Fölkiáltások a bal oldalon : Kisebbség. Halljuk tehát Váradyt!) Én igen sajnálom, t. ház, valahányszor oka vagyok valamely kellemetlenségnek, de én szol­gája vagyok a szabályoknak, ezeknek pedig 121-ik §-a azt mondja: „A napirendre kitűzött tárgy fö­lötti tanácskozások megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólni a ház különös engedelme nélkül nem lehet." (Nagy zaj: Ez a kérdés!)Mél­tóztassék az elnököt meghallgatni, mert az is a szabályokban van. (Várady Gábor: Hiszen a ház már megengedte a szólást.) Azért kérdeztem a t. házat, de Várady képviselő ur mindig tovább ment beszédében és feleletre kívánta itt vonni a közös minisztereket; (Zaj a bal oldalon.) nekem e kérdéstétel kötelességemben fekszik, s azért kérdeztem, hogy méltóztatik-e a ház, a 121. §. értelmében megengedni a képviselő urnák a szó­lást, vagy nem? (Nagy zaj.) Móricz Pál: Bátor vagyok megjegyezni, hogy kétszer nem lehet szavazni; méltóztatott az elnök ur fölhívni a házat, hogy szavazzon, a a szavazók többsége amellett volt, hogy Várady

Next

/
Thumbnails
Contents