Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-149

160 149. országos fllés márczius 21. 1870. ur szólhat. (Zaj. A miniszterelnök szólni akar. Növekedő zaj.) Elnök: Engedje meg miniszterelnök nr, hogy mint megtámadott, néhány szót mondjak. (Zajos fölkidltások bal felől: Halljuk az elnököt!) Bocsánat, de megjegyzésem van a képviselő ur beszédére, melyet el nem hallgathatok! (Halljuk az elnököt ) A mit Móricz képviselő ur mondott, bocsánat, de a ténynyel nem egyezik meg, mert nem szavaztunk. En föltettem a kérdést. de szavazás nem történt és Várady ur folytatta beszédét. (Fölkiáliások bal felől-: fölálltak a szavasók és kisebbség volt. Zaj és fölkidltások jobbról: Nem értettük mindnyájan a kérdést.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Én bizonyosan nem szólaltam volna föl, (Halljuk!) mert érzem, hogy közbeszólani nekem jogom nincs ; (Közbeszólások bal felől: Nincs bizony.) de miután előttem egy t. képviselő, Móricz Pál ur a túlsó oldalról fölszólalt s elmondotta a maga nézetét, azt hiszem, hogy ugyanazon joggal szólhatok én is. (Halljuk!) Én röviden csak azt vagyok bátor kifejezni, hogy: miután Várady képviselő ur már megkezdte, a mit mondani akart, óhajtom, végezze is be; (Helyeslés bal felől.) de föntartom magunknak, akkor, midőn bevégezte, a kérdés fölött határozni. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a t. ház méltóztatik niegengedni,hogy képviselő ur tovább szóljon ? (Zajos fölkiáltások bal felől: Halljuk. Jobb felől: Végezze tehát be beszédét, hogy végre tovább haladhassunk. Folytonos zaj. Fölkiáltások: Nem lehet.) A magam igazolása végett, a t. ház többségének akaratát kívánom tudni az iránt, vajon a 121. §. értelmében a napirendtől ez esetben el akar-e térni, vagy nem? (Fölkiáltások: Ez nem eltérés!) Madarász József: T. ház! (Nagy zaj.) A kérdéshez akarok szólani. Fölötte sajnálatos, hogy én is, midőn egy képviselőtársam még áll s még beszédét be nem végezte, az elnök urnák általam a szabályok szerint nem igazolt eljárása következtében kénytelen vagyok fölszólalni és a szavait félbe szakítani. A t. elnök ur hivatkozik a 121. szakaszra, (ügy van, jobb felől.) s ennek következtében még a miniszterelnök urnák azon minden esetre az ellenpárt irányában mint kormányelnöknek igen ildomos kijelentése után is kérdésül kívánja kitűzni azt, hogy e tárgyban a ház meghallgathatónak véli-e Várady képviselő urat vagy sem? Ezt tartom a szabályokkal ellenkezőnek. A 121. szakasz ugyanis nem mondja azt, hogy a t. elnök ur erre „szavaztasson," hanem csak azt mondja, hogy a házat megkérdi, vajon megengedi-e más tárgyról szólni vagy nem ? (Közbeszólások jobbról: Hisz ez ugyanaz; minden kérdés csak szavazás által dől el.) és miután a t. elnök ur a házat egy izben már megkérdezte, s ez engedélyét megadta, (Fölkiáltások jobb felől: Nem adta!) bocsásson meg tehát nekem a t. elnök ur, kit én igen tisztelek, de a kitől az elnöki jogok föntartása mellett az elnöki kötelességek teljesítését ópoly szigorral óhajtom, — mondom — akkor nincs jogában az elnök urnák a már egyszer a ház által megadott engedély után (Fölkiáltások jobb felől: Nem adatott meg!) hivatkozni a házra, hogy azon engedelmet újból meg újból szavazástól függővé tegye. (Zaj.) Azért én határozottan azt nyilvánítom, hogy a t. elnök urnák azon joga, miszerint a szónokot kétszer rendreutasítván (Zaj.) még a házat hívja föl, vajon ki akarja-e hallgatni a szónokot vagy nem, ezen kérdésnél nem alkalmazható. Itt csakis a 121 -ik §. levén alkalmazandó, ugy hiszem, hogy addig, mig a szónok be nem végzi szavait, ujabb szavazásnak helye nem lehet. (Bal felől helyeslés. Halljuk Váradyt! Bal felől: Azóta már régen befejezhette volna beszédét.) Elnök: Kimondom tehát, hogy a t. ház megadja az engedélyt. (Ellenzés bal felől. Kállay Ödön: Nincs szükség az engedélyre. Ellenmondás a jobb oldalon. Nagy zaj.) Méltóztassanak tehát ezen kérdést tisztába hozni. (Szűnni nem akaró zaj. Elnök föláll székéről.) Én semmi jogot nem követelek. Én kötelességemet teljesítem és nékem a 121. §. törvényt szab. (Halljuk, halljuk az elnököt.) A t. háznak joga van attól a szólót fölmenteni, de nekem nincs. Én tehát még egyszer figyelmeztetem a t. házat, méltóztassék ez iránt nyilatkozni. (Halljuk Váradyt. A zajban többen szólani akarnak.) Zsedényi Ede: A háznak határozni kell a fölött, hogy megengedi-e Várady Gábor képviselő urnák a szót vagy nem. (Zajos fölkiáltások bal felől: Minő joggal szól Zsedényi? Rendre kell utasítani. Zaj és közbeszólások: Szóljon Várady és vége lesz a vitának.) Irányi Dániel: T. ház! (Szólani akar. Zajos fölkiáltások jobb felől: Halljuk Váradyt.) Elnök: Ha nem méltóztatnak a csendet föntartani, kénytelen leszek az ülést fölfüggeszteni. (Helyeslés és fölkiáltások : Halljuk Váradyt!) Ugy látom a t. ház megengedi, hogy Várady képviselő ur szóljon. (Halljuk!) A t. ház megengedte, hogy Várady Gábor képviselő ur szólhasson, méltóztassék tehát őt meghallgatni. (Helyeslés jobb felől. Több hang: Beustnál maradtunk) Várady Gábor: Azt akartam kérdezni, t. ház, hogy melyik magyar delegátusnak jutna például eszébe, gróf Beustot, mint külügymiI nisztert feleletre vonni, — és itt megjegyzem