Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-149

J5S 149- orszá

SOs ülés márczius 21. 1B70. szeghez nem lehet szólani, de a tárgyhoz igen !) melyek a már megállapított közös költségvetésből az emiitett arány szerint Magyarországra esnek; csakhogy ezen rovatok, a mennyiségre nézve vitatás alá többé nem vehetők. (Ez már nem tartozik ide!) Beszedetvén az ekként megállapított közös költségekre szükséges összeg a magyar felelős minisztérium által, a havonkint befolyt áílamjövedelmekből a közös költségek fedezésére szolgáló rész a magyar pénzügyminiszter által havonkint a közös pénzügyminiszterhez áttétetik, azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek öszszegéhez. A közös pénzügyminiszter felelős lesz az átvett összegnek a kitűzött czéíokra leendő fordításáért; magában értetődvén, hogy az, a ki az összegeket kezeli, szoros számadással fog tartozni." Várady Gábor: T. képviselőház ! Én kijelentettem, hogy a megállapított összeghez nem szólok, (Jobb felől ellenmondás, nagy zaj) és nem is szóltam még eddig, nem is fogok szólni, hanem a delegatio eljárását, nézetem szerint, jogom van megbírálni. (Bal felől helyeslés, jobb felől nagy zaj-) Elnök: Én azt hiszem, hogy nem a képviselő úrtól függ a tárgy tovább folytatását eldönteni, hanem azt gondolom, hogy ezt csak a t. képviselőház határozhatja el. A törvényben nemcsak az van, hogy a ,,mennyiség"-et nem lehet tárgyalás alá venni, hanem a törvényben még a megállapítási módra nézve is az mondatik, hogy „az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik." (Nagy zaj.) Tehát most csak a t. háznak különös engedelme szükséges arra, vajon akarja-e tárgyalni e kérdést, vagy nem 1 Várady Gábor: A hatalom a többségnél van, én ezt nem erőszakolhatom. (Zaj.) Kérdem tehát: szólhatok-e ? (Bal felől fölkiáltások : Szólhat! Jobb felől zaj.) Elnök: Méltóztatik a t. háznak a tárgyalást tovább megengedni? (Jobb felől zaj és fölkiáltások: Nem lehet! Halljuk!) Várady Gábor: Azt mondottam t. képviselőház, hogy a központi igazgatóság Poroszországban 1868-ban került 2.429,842 frtba, nálunk 2.720,946 frtba, tehát többe került nálunk 291,104 írttal. Csak néhány tételt említek föl. A pótló beszerzés került Poroszországban 1.553,126 frtba, nálunk 1.827,334 frtba, tehát nálunk 274,208 írttal többe. A tüzérségi készletek Poroszországban 2.028,445 frtba, nálunk 3.317,044 frtba, tehát nálunk 1.288,599 frttal többe kerültek. A hadi építészet került Poroszországban 694,830 frtba, nálunk 2.632,386 frtba, tehát nálunk 1,937,536 frttal többe került. Az oktatásügy Poroszországban 753,822 frtba, nálunk 1.376,489 frtba; tehát nálunk többe került 622,667 frttal. Az ezen tételek alatti szükséglet tehát nálunk 4,414,134 frttal többet igényelt. íme csak ezen néhány tételnél 4.000,000 frtot meghaladó összeggel több adatik ki nálunk, mint Poroszországban, daczára azon kdátásba helyezett megtakarításoknak, daczára azon határozatoknak melyeket az 1868-ik évi első delegatio hozott. A két hadsereg közti párvonalat t. képviselőház nem húzom meg, (Jobb felől nagy zaj) mert tudjuk, hogy az egyik hadsereg tetemes megtakarítással és szűkmarkúsággal minő eredményt mutatott föl és minő eredményt tüntetett föl a másik hadsereg, a nagy bőkezűség daczára is. A rendkívüli hadsereg szükségletére megszavazott 1868-ban az első delegatio a szárazföldi hadseregrészére 25.994,852 frtot, a tengerészeti szükségletre 868,000, összesen 26,862,852 frt. Ezt azonban t. képviselőház nem veszem cynosurául, mert az 1868-ik évi első delegatio alkalmával a fegyverzetre rendkívüli összeg állapíttatott meg: t. i. 21.226,000 frt és ennek levonása után a rendkívüli szükségletre mgállapitott összeg csak 5,596,762 frt. Az 1868-ik évi második delegatio a szárazföldi rendkívüli szükségletet 4.739,681 frtot, a tengerészeire 1.289,028 frtot, összesen 6.028,709 frtot állapított meg, tehát az 1868-iki első delegatio alkalmával a fegyverzetre utalványozott összeg leütésével megállapított összegnél 431,947 frttal többet. Ezenkívül az 1869-ik évben az 1870-ik évi költségvetés tárgyalása alkalmával élelmezésre, nyugélvezményekre, ujonezok betanítására és más czimeken póthitel gyanánt 3.790,000 fit. szavaztatott meg ; és igy az összes többlet 4.221,947 frtot, az 1869-ben 1870-remegállapított szárazföldi rendkívüli szükséglet 3.818,500 frt, a tengerészeti 2,459,933 frtot összesen 6.278, 453 frt és igy a múlt évben megádapíttottnál 249,744 frttal több, az 1868-ra megállapítottnál pedig 681,691 frttal több. Ehhez bizonynyal jönni fog még — a múlt évi példa szerint — 1870-ben ugyan csak ezen folyó 1870. évre megszavazandó néhány milliónyi póthitel. Azonban azok részére t. ház, kik azt hinnék, hogy a rendkívüli szükségletnél mutatkozó ezen többlet talán onnan származik, mert fegyverzésre és fölszerelési eszközökre forditatik ezen összeg, szükségesnek látom megemlíteni, hogy az 1869-iki delegatio által az 1870-iki költségvetésben összesen csak 340,000 frt szavaztatott meg száz kartáeságyura. A többi holmi építkezésekre és indtt-amott luxuskiadásokra fordittatik. Ily luxus kiadás például, — hogy többet ne említsek, — a bécsi arzenálnak freseo festmények-