Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-148

148. országos ülés márczius 19. 1870. 139 tás költségei e czimen voltak a költségvetésben bevezetve és ezen ezimen kívántattak megszavaztatni: „A király udvartartása". Annál nagyobb meglepetéssel,hogy ne mondjam,megütközéssel olvastam az 1870-iki költségvetés előirányzatátában e szavakat: Az 1870-ik évre 7,300,000 frtban megállapított javadalmazásból a magyar korona országait illető felerész 3.650,000 frt. Hogy e kitétel a törvénybe ütközik, hogy ha által elfogadtatnék, az udvartartás költségei, melyeknek közösségét az imént idézett t. czikk kereken tagadja, per tangentem, közöseknek ismertetnek el: hogy a törvény illusoriussá tétetnék; hogy Magyarország törvényhozásának e részbeni rendelkezési szabadsága az osztrák császárság törvényhozása által korlátoltatnék, attól minden függővé tétetnék: mind ez ugy hiszem sokkal világosabb, hogy sem bővebb magyarázatot igényelne. Midőn tehát a t. házat bátor lennék arra felkérni, hogy ezen a törvénybe ütköző, kifejezést innen kihagyni és helyette az eddig szokásban volt kitételt méltóztassék igtatni, teszem ezt még azon okból is: mert az udvartartási költségek 10 évre csak imént állapíttatván meg előre, ha ezen kitétel most ki nem igazitatnék, káros következményeinek orvoslása később alig, vagy talán épen nem lenne eszközölhető . ( Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A mit a t. képviselő ur idézni méltóztatott, nincs a törvényjavaslatban (Halljuk!) s nem is lesz szükséges, hogy abba fölvétessék. (Felkiáltás! Hát hol van%) Csak a költségvetésben fordul elő. (Tisza Kálmán közbe szól: felolvastatott.) Igenis, de csak a költségvetésből, ebben pedig azért kellett ennek megemlittetni, mert bármely összeget kívánna is a törvényhozás megszavazni az udvari költségekre, bizonyára tájékozva kivan lenni, hogy mennyi az összes költség? Es miután nem törvényben adatik elő, hanem a költségvetésben, ebben pedig a tájékozásra szolgáló minden adatot elő kell sorolni, azért igen természetes, hogy bele tétetett. A t. képviselő ur méltóztatott a törvényt idézve felhozni, hogy az udvartartás költségei nem képeznek közös ügyet. Ebben igaza van és ez igen természetes is: mert ha közös ügy volna, akkor az egész összeg 30 %-át tenné és akkor már meg is volna állapítva előre, hogy mi esik az összes költségből Magyarországra. E részben félreérteni méltóztatott a t. képviselő ur: mert én sem tartom ezt közös ügynek, és csakis azt mondanám, hogy az 1868-ki kiegyezés alapján, mely a paritás, a dualismus elvén nyugszik. Az eddigi eljárás is mindig az volt, hogy a törvényhozás az udvartartásra szükséges összegnek felét megszavazta. Nem helytelenül cselekedett tehát a minisztérium, midőn a ház elé ezen költséget beterjesztvén, az egész összegre nézve is tájékozó adatokkal szolgált. (Helyeslés jobb felől. Ettenmondás bal felölj Várady Gábor : T. ház! Az igen t. pénzügyminiszter ur azt méltóztatott mondani, hogy a mit Ghyczy Ignácz t. barátom mondott, nincs a törvényjavaslatban. Igaz, az elfogadott törvényjavaslatban nincsen, de benne van a költségvetésbe i i. (Lónyay M. pénzügyminiszter közbe szól : Tudom!) Engedelemmel felolvasom, hogy méltóztassanak meggyőződni, miszreint ez az 1867-ik évi XII t. ez. 7-ik §-val világosan ellenkezik. A költségvetésben ez áll: „Az 1870. évre 7,300,000 írttal megállapított javadalmazásból a magyar korona országait illető fele rész 3,650,000 frt." Bennünket nem fele rész illet t. ház, hanem bennünket illet az egész udvartartási költség, melyet mi megszavazunk, semmi tekintettel arra, hogy oda át mit szavaznak meg. Az 1867-iki Xll-ik t. ez. 7. §-a (dy világos, hogy engem szerfelett meglep, hogy a pénzügyminiszter ur ezen tételnek, mely talán tévedésből csúszhatott be. védelmére szót emel. Most azon elfgadott javaslat szerint, melyet a pénzügyi bizottság tett, ez volna a 2-ik §-ba teendő: „Ezen összeg évenkint felveendő a költségvetésbe." Nézetem szerint nincs más hátra, ha már törvény erejére emelkedik ezen javaslat, hogy ezen tétel egyszerűen vétessék föl az 1867-ik évi költségvetésbe, mert ez felel meg ugy az 1867. XII. törvénynek, mint magának az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, mely minden további indokolás nélkül az udvartartási költséget egyszerűen rendeli a törvénybe felveendőnek. A mi pedig a t. miniszter ur azon mondását illeti, hogy ez nem törvény, ez csak költségvetés, engedje meg, hogy azt kétségbe vonjam, sőt tagadjam: mert ezen költségvetés alapján fog megállapíttatni a költségvetési törvény. Es nem lehet mondani, hogy ez nem törvény. Kérem azért a t. házat, méltóztassék azon kitételt, felvenni: „az 1870-ik évre királyi udvartartás 3,650,000 frt." (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ha, mint látszik, némi megnyugvásra szolgál, magam részéről is szívesen hozzájárulok, hogy a költségvetés kinyomatott szerkezete változás alá jöjjön, (Helyeslés.) és igy tétessék: „a királyi udvartartás költségeire 3.650,000 frt," de azt mégis szükségesnek tartom, hogy megjegyzésként hozzátétessék: „ez az egész költségnek." (Ellenmondás. Fölkiáltások: Nem szükséges!) Kérem alássan! azon szerkezet, mely a tanácskozás tárgyát képezi, t. L, melyet a minisztérium és a pénzügvi bizottság együtt terjesztett 18*