Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-147

126 147. országot Ülés márczius 18. 1870. tehermentesítési járulékul tekintetik." Tehát a bázadó teszi a 100%-et; abból föl van hatalmazva a miniszter 30%-ot fordítani a földteherrnentesitésre 70%-ot pedig az állam egyéb szükségeire. Itt nincs megkülönböztetve külön adó, ez a 30°/o nem mint külön adó említtetik, hanem egyszerűen az mondatik, hogy ezen adóból 30% úrbéri kárpótlásra fordítandó. Mit mond a 23-ik §-us? „Tiz évi adómentességnek van helye, ha olyan helyen, a hol előbb épület nem létezett, uj ház építtetik'' stb. Tesz-e ez különbséget ? Mondja-e ez azt, hogy 10 évi államadó mentességnek van helye, vagy azt mondja-e, hogy a házadónak csak 70%-jére adatik adómentesség ? Nem, hanem átalában azt mondja az előbbi szakasz, hogy a házadóból 70% állami szükségekre, 30% úrbéri kárpótlásra fordittatik; ezen utóbbi pedig egyszerűen azt mondja, hogy adómentességnek van helye. A miniszter ur azt mondta, hegy ez ellen nem szólalt löl sem a pénzügyi bizottság, sem az országgyűlés, midőn a törvény hozatott. Az ellen, hogy a 100% házi adóból 30% fordíttassák földtehermentesitési pótlékra, senki nem akart fölszólalni, mert azt mindenki helyesnek tartotta. Miért nem szólalt föl senki az ellen, hogy a 30% és a 100% miképen értetik az adómentességnél? Azért, mert senki sem magyarázta másként. Megmondta-e itt akkor a miniszter ur, hogy ő azt ugy érti, hogy a házadóból csak 70% lesz elengedve? En nem voltam a pénzügyi bizottságban, de ugy tudom, hogy ott sem mondta; itt pedig hogy nem mondotta sem ő, sem más, az bizonyos; sőt merem állítani, hogy midőn e törvényt alkottuk, nekem, de azt hiszem, másoknak sem jutott eszébe, hogy ezen átalános kifejezés: „adómentesség" a perczenteknek bizonyos aránya szerint számíttassék. A mi azt illeti, hogy nem szólaltak föl utóbb, — méltóztatik tudni a gyakorlati életből, hogy a kit nyom a teher, egy darabig vár, sok ember pedig nem is bir annyi tájékozottsággal, hogy tudja, mikor szólaljon föl. De hiszen maguk a miniszter ur hivatalnokai szólaltak föl ez iránt, kérdést téve már októberben; és ezeknek felszólalására adta ki a rendeletet a miniszter ur, hogy a 3ö%,-et mégis csak szedjék be. A körrendelet igy szól : (olvassa a körrendeletet.) „Több m. k. pénzűgyigazgatóság részéről kérdés intéztetvén az iránt, vajon az 1868. évi XXII. t. ez. 23. §-a alapján az újonnan építendő házak adómentesek legyenek-e az összes adótól ide értve a 30% főldtehermentesitési járulékot is, vagy pedig ez utóbbit ugy mint eddig az országos és főldtehermentesitési pótlékot köteleztessenek fizetni? további kételyek mellőzése végett következő utasítás adatik ki stb." Tehát saját közegei is kétségben voltak az iránt, hogy ezt be kell-e hajtani, vagy nem. A miniszter ur sokkal ügyesebb, sokkal értelmesebb, semhogy homályos törvényt proponált volna, vagy hogy azon törvénynek más szerkezetet adott volna, mint a melyet ő akart annak adni. A ház megfontolta a törvényt, meghányta vetette a körülményeket, és megállapította azon átalános kifejezést. Nem csekély tekintetet érdemel, a mit a miniszter ur maga is fölemiitett, hogy azon földek, melyek canalisátiók más költséges munkálatok által tétettek mivelhetőkké, mi által az adó alapját szaporították, szintén adómentesség alá esnek; és ezektől nem kívánta a pénzügyminiszter ur a 30%-ot, pedig a törvény ezekre nézve épen ugy szól, sőt azon tőrvényben, mely e földeket adómentesité, említés sem tétetik, mint az előbbiben arról, hogy valami járulékot tartoznak fizetni, s csak egész átalánosságban adómentességről van szó: pedig ha áll az, hogy a t. pénzügyminiszter ur kötelességének tartotta azon 30%-ot az adómentes házakra kivetni, épugy kötelessége lett volna azokra is kivetiű. (Igaz !) Es mily könnyen megtörténhetik, hogy utóbb ezekre is ki fog vettetni, mert a miniszter ur azt mondhatja : a tőrvény igy szól, én azt igy magyarázom. A mi azon hivatkozást illeti, hogy ugyanazon törvény meghatalmazza a minisztériumot az eddigi gyakorlat föntartására, nézzük a törvényt magát. A 49. §-us szerint a miniszter fölhatalmaztatik, hogy a házadó kivetésének, beszedésének és kezelésének módjára vonatkozó, eddig gyakorlatban levő szabályokat, a mennyiben ezen és a f. évi erre vonatkozó törvényezikk által meg nem változtatvák, 1869. decz. 31-ik napjáig érvényben tarthassa. Ez kétségtelenül szól, világos a törvény, s én csak azon kérdést vagyok bátor tenni: vajon az, hogy valamely tárgyra adó vettessék ki, melyet a törvény nem rendel kivettetni, sőt melyre nézve adómentességet mondott ki, szintén kezelés, kivetés és beszedésre tartozik-e? (Helyeslés.) Ez külön megadóztatás. Oly tág hatalmat a minisztériumnak nem adott az ország és reménylem soha nem is fog adni, hogy tőle függjön valamely tárgyra adót kivetni, melyre a törvény határozottan adó mentességet mondott ki. (Helyeslés.) Egyébiránt a mi azon érvelést, illeti, hogy ha az illető nem házba tette volna tőkéjét, akkor ís fizetett volna adót, tehát mért mentessék fel itt? — ennek egyszerű oka az, — a mit "a törvény is megmond, hogy szaporittatni kivántatík ezáltal az adóalap. A tőkétől fizet valaki 10 /

0-et, de ha a tőkét házba helyezi el, akkor-