Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-147

|24 ,47- erszáges ülés márczíus 16. 1870. De volt még egy más körülmény is, melyet a tőrvények végrehajtásával megbízott pénzügyminisztériumnak szem elől téveszteni nem lehetett, s ez: az állam hitele. 1868. előtt nem volt ugyan még törvényhozási utón a földteherrnentesitési kárpótlási adósság kamatainak és törlesztési járulékainak biztosítása kimondva, s az első törvényes intézkedés, mely ez irányban tétetett, az 1868-ki törvényekben foglaltatik, melyek helybenhagyták az előbb főnállott gyakorlatot, mely szerint a földtehermentésitési járulók fizetésére a Magyarországban létező, különböző természetű egyenes adók bizonyos százaléka jelöltetett ki alapul. A jelen kérdés eldöntésére nézve nem csekély fontosságú körülmény pedig az, hogy a törvényhozási lag megállapított tartozás minden körülmény között biztosittassék; mert ezt követi az álíamnak a hitele: — már pedig, miután a jövedelmi adó által a tőkékre ""T vetett adó, mely a jövedelmi adóban találja ki' fejezését, hasonló arányban, t. i. mint 70: 30-hoz, földtehermentésitési adónak tekintetik, joga van | az államnak, nézetem szerint, ha ezen tőkék ingatlanokba helyeztettek, jiéldáui házépítésbe ruháztattak, fizöJi adóról lemondani bizonyos czél végett, melyet az állam saját kiadásaira fordit; de nem lenne helyes eljárás, ha azon részletről is lemondana, mely a fölvállalt teher törlesztésére külön kitüzetett. Ha a földtehermentésitési alap, mely az állam hitelére nézve igen fontos kötelezettség fizetésére és törlesztésére van szánva, oly virágzó állapotban volna, hogy fölösleget mutatna föl: a törvényhozás helyesen cselekednék, ha ezen járulékot a házak után elengedné. I)e az adatok mit bizonyítanak? Ha fölveszszük az 1867. év végével azon összeget, melylyel a földtehermentésitési alap tartozott az államnak, az az : azon összeget, mely az ezen czélra kirótt járulékokból fedezhető nem volt, — az 1867-ik év végével a magyar földtehermentésitési alap tartozása tett 7.227,060 frt 78 krt, az erdélyi pedig 8.254,677 írt 83 krt, s így összesen 15.481,738 frt 61 krt, s fölvéve ezen tartozásnak 1868. és 1869-ik évi 5%-os kamatait is, az összes tartozás, mely 1867-től aláíratott, tett: 17.068,616 frt 86 krt. De az 1868. és 1860-ki évek sem voltak kedvezők, mmtán ezen két évi szükséglet tett összesen 30 986,000 frtot, a két évi fedezet pedig, az 1868-iki zárszámadás és az 1869-ik évi kezelési kimutatás szerint, csak 26.893,803 frt 81 krt tett, ugy hogy a két évi hiány 4.092,196 frt 187a krt teszen és így az 1869-ik évvégével a földtehermentésitési alapnak az állam irányábani tartozása tesz összesen 21.160,813 frt 4V

2 krt. Ennélfogva a czélszerü pénzügyi gazdálkodás elvei szerint — ugy hiszem — semmi indok nem lehetett arra, hogy akár a pénzügyminisztérium részéről a földtehermentésitési járuléknak ily értelemben való magyarázata, ós megszüntetése bármely irányban javaslatba hozassék, sem az, hogy a törvényhozás által megszavaztassák. En előttem ugyan a törvénynek valódi értelme kétséges nem volt, miután azt láttam, hogy nemcsak magam, de a törvényhatóságok is a községi adóra nézve tényleg ilyen magyarázatot adnak a törvénynek, de mindamellett, midőn Pest városa ezen tárgyban egy folyamodást nyújtott be a minisztériumhoz, tekintve az ügy fontosságát, egy külön,bizottságot rendeltem, mely minden körülménynek megfontolásával véleményt adjon ezen kérdésre nézve, mely bizottsági tárgyalások alkalmával előhozott körülmények folytán nem éreztem magamat jogosítva a törvény kihirdetése alkalmával kiadott magyarázattól eltérni. Ezen elhatározásra egyik indító ok azon körülmény megfontolása ' is volt, hogy, ha az uj házak adómentessége oly széles értelemben vétetnék, az államnak nevezetes összegre menő bevételről kellene lemondani. Nem épen csekély összegről van szó; mert, ha tekintetbe veszszük a földtehermentésitési járuléknak tartamát, mely a törlesztési terv szerint Magyarországban 27 év múlva, az az 1897-ik évben, az erdélyi kötvényekre nézve pedig csak 1916-ban, az az: negyvenhat év múlva szűnik meg, és ha tekintetbe veszszük az uj épületek évről évre növekedő számát: bizonyára ezen járuléktól! fölmentés folytán számos millióról mond le az állam; sőt azt merem állítani, hogy ha a törvényhozás azt rendeli, miszerint ezen összegekből külön törlesztési alap képeztessék, azok összetett kamatait fölvéve, az egész földtehermentésitési teher több évvel előbb törlesztethetnék, — s igy az összes egyenes adónak 30%-al való leszállítása előbb lenne létesíthető. Mennyit tenne ezen különbség az egész országra nézve, miután ezen adatoknak birtokában jelenben nem vagyok, meg nem mondhatom, de csakis a fővárost, Buda])estet fölvéve. következő valószínűségi számításhoz jutunk, ha osak 27 évet veszünk is föl. 1868-ban épült a fővárosban 223 ház. 1869ben 361 ház, a f. év alatt bizonyára még több fog épülni, — a pénzű gyí gazgatóság által készített számítás szerint az adómentes buda-pesti házak földtehermentésitési járuléka 1868-ban tett 82,800 frtot., mely összeghez az 1869-ben épült házak után méghozzá jön 40,076 frt, mely összeg az építkezés folytán évről-évre növekedni fog, annyira, hogy ha az eddigi arányokat veszszük