Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-147

147. országos Uíés márczius 18. 1370. 121 vajon kiváuja-e a t. ház, hogy a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. (A pénzügyi bizottsághoz !) A tárgyalás tehát ma megtörtént a felett, hogy a ház igenis kivan az iránt határozni; de anynyiban módosítja a tegnapi ülésben hozott határozatot, hogy mielőtt az osztályokhoz utasíttatnék a törvényjavaslat, előbb meg kívánja hallgatni a pénzügyi bizottságnak e részbeni véleményét. (Helyeslés,) A központi bizottságnak van egy jelentése az ipartörvényjavaslat iránt. Erkövy Adolf előadó (olvassa a központi bizottság jelentését az ipartörvényjavaslat tárgyában.) Elnök: Mind a jelentés, mind az arra vonatkozó módosítások ki fognak nyomatni és kiosztatni, és annak idején tárgyalás alá fognak kerülni. A kérvényebnek 229. szám alatti Xl-ik sor jegyzéke fog előterjesztetni. Majclu Ignácz, a kérvényi bizottság előadója; T. ház! Ezen sorjegyzékből már előzetesen referálva volt 20 darab, nevezetesen a 3., 4., 5., 8.. 11., 22., 25., 28., 30., 35., 36., 38., 44., 45., 46., 47., 97., 98., 99 és 100. — Következik most 1 — 1900. szám alatt Hont megye kérvénye. (Olvassa a kérvényi bizottságnak 229. szám alatt XI. sorjegyzékében foglalt kérvényekre vonatkozó véleményezéseit, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök; Ezek tehát mind elfogadtatván, következik a XIV. sorjegyzék olvasása. Halmosy Endre a kérvényi bizottság előadója (olvassa a 262. szám alaii XIV. sorj egyz ékbe foglalt 1—58. továbbá a 60—92. és 98—105. sorszámok alatti kérvényekre a bizottság véleményezéseit, melyek hasonlóan észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezek is elfogadva levén, következik a kihagyott 59. sorszám. Halmosy Endre előadó (olvassa az 59. sor szám alatt Pest sz. Mr. város kérvényét, az uj építkezésekre az 18651?'. törvényczikk által elrendelt teljes adómentességnek az 1868. évi 50,505 szám alatt keli pénzügyminiszteri rendeld ellenéhen föntartása, esetleg ugyanazon törvények magyarázata iránt ; és erre nézve a kérvényi bizottság véleményét.) A Minthogy a minisztérium a hozott törvényéket azok világos szavai szerint végrehajtani köteles, és m azok világos rendelkezésétől eltérőleg a törvényt nem értelmezheti; minthogy továbbá a jelen esetben az 1868. XXII. törvényczikk 23. és 24-i% §|-ai az uj épületekre és építkezésekre nézve az adómentességet megszorítás nélkül megengedik és-tekintettel azon törvényczikk 23. és 25-ft: Ijjrt'a házbéradó alatt mind az állami, mind a foídtehermentesitési pótKÉPV. H. NAPLÓ 18\l VH. lék értendő, és így a törvénynek szavai szerint az adómentesség ügy az államadóra, mint a foídtehermentesitési pótlékra kiterjed, és minthogy végre a törvényt annak világos szavaitól eltérőleg értelmezni csak a törvényhozás van hivatva: ennélfogva Pest városa községe kérvényének hely adandó és a kérvény a pénzügyminisztériumhoz a fönebbi megjegyzéssel átfcendő lenne. *^' Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! Mind a márczius 9-én Pest belvárosának igen t. képviselője által hozzám intézett interpellatió, mind a kérvényi bizottságnak az 59. szám alatti véleménye vonatkozik az 1868-iki XXII. törvényczikknek a házadóról szóló törvény bizonyos szakaszai magyarázatára. — Még pedig mind két fölfogás szerint az 186«. XXII. törvényczikk 23. 24. 25-ik szakaszai akkép értelmeztetnek, hogy az újonnan építendő házak, az országban bizonyos évsorig, a fővárosban ismét bizonyos évsorig fölmenteinek nemcsak az állami adó, de egyszersmind a foídtehermentesitési pótlék alól. Részemről pedig e törvényt akként magyarázom, és akként alkalmaztam, — s ez a tárgya leginkább Pest város kérvényének, mely fölött a kérvényi bizottság most jelentést tesz, — hogy az újonnan építendő házak egészen föl vannak mentve az állami adótól, de nem a foídtehermentesitési járuléktól. Miután e kérdés fontos; a mennyiben itt törvény magyarázásáról van szó, mire törvényeink értelmében a törvényhozás tehát az országgyűlés és a koronás fejedelem van hivatva ; és miután ilyen eset most először fordul elő, méltóztassanak megengedni, hogy előadjam mindazon indokokat, melyek szerint épen e törvény 23., 24., 25 és 12 ik szakaszának alapján eltérőleg a tisztelt bizottság nézetétől, azt tartom helyes magyarázatnak, hogy t. i. az ujabban épített házak, csupán csak az állami adótól mentettek föl. (Halljuk!) Mindenekelőtt lássuk a törvénynek magának hivatkozott rendelkezését: ,,Az egész országban mindenütt 10 évi adómentességnek van helye, ha puszta helyen, hol azelőtt épület nem létezett, uj ház építtetik, és 8 évi adómentesség adatik, akkor, ha elébb fön állott, de a földszinéig lerontott épület helyébe, ó falak vagy falrészek fölhasználása nélkül, uj épület állíttatik.'' A 24. §. pedig Budapestre nézve kivételesen az első esetben 15. évi, a második esetben pedig 10 évi adómentességet biztosit, és végre a 25. §. az adott kedvezményt a jelen, t. i. az 1868. év elejétől már építtetni kezdett és építendő házakra kiterjeszti. Mindenekelőtt szabadságot veszek magamnak megjegyezni azt, hogy nekem korántsem 16