Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-147

122 147. országos ülés mirczius 18. 1870 volt szándékom az adómentességet 70°| 0-ra meg­szorítani, és még kevésbé lehetett szándékom nem jogos megterhéltetést bárkire — és igy a pesti házbirtokosokra róni.', Nem önkényes cselekedetről van itt tehát, nézetem szerint, szó, de legföl­jebb a hozott törvénynek különböző magyaráza­táról. Megengedem, hogy a törvény szavai nem eléggé világosak; de viszont azt állítom, hogy azon értelem, melyet én a törvény végrehajtá­sánál az idevonatkozó szakaszoknak adtam, ma­gán a törvényen alapszik. Mielőtt a törvényt értelmezném, meg kell jegyeznem, bogy ha tekintetbe veszszük azon gyorsaságot, melvivel az átmeneti korszak ne­hézségei közt 1868-ban minden létező adónemet törvényhozási utón meg kellett állapítani, meg­állapítani azon rövid idő alatt, melyre a tör­vénytől nyert indemnitás kiterjedt : nem lehet csodálkozni, ha a törvények hozatalánál —kivált tekintve azon különböző tárgyalásokat, melyeken azon törvények a pénzügyi bizottságban, az osz­tályokban, a központi bizottságban és a házban keresztülmentek — egy vagy más helyen a tőr­vény szerkezetének egyöntetűsége és világossága csorbát szenvedett, vagy ha egy vagy más eset­ben valamely szakasznak megváltoztatása foly­tán az utána következő szakaszokban a szüksé­ges változtatások kellő pontossággal keresztül nem vitettek és néhol egy vagy más kifejezés­nek szabatosabb fogalmazás, elnézésből, nem adat­hatott. Ily eset adta magát elő a házadónál. A minisztérium bizonyára nem érezheti magát föl­jogosítva, kétes esetben a törvényt törvényerejü­leg magyarázni, miután azon magyarázat, tör­vényeink értelme szerint, az országgyűlést és a koronás fejedelmet illeti; de ha valamely tör­vényben előforduló kétes esetben magyarázatról van szó, bizonyára szükséges visszamenni a tör­vény alkotásának különböző stádiumaira és külö­nösen szükséges tekintetbe venni azon szándékot, mely annak alkotásánál kétségtelenül fönforgott. Méltóztatnak arra emlékezni, hogy 1867 előtt az egyenes adók minden nemére nézve meg volt állapítva a gyökadó s annak voltak külön­böző pótlékai; igy az államadónak volt hadi­pótléka; a gyökadó a hadipótlékkal együtt tette az állami adót, mely az osztrák minisztériumnak költségvetésé oen fordult elő és a birodalom szükségleteinek födözésére fordíttatott. Azonkívül fönállott és a birodalom másik felében még most is fönáll az országos pótlék, mely az egyes ko­ronaországok saját szükségleteinek födözésére volt kivetve. Ez már nem a birodalom költség­vetésében fordult elő, hanem az egyes korona­országok födözetének képezte tételét, ós azonkí­vül vettetett ki még minden egyes adónemnél egy bizonyos aránylagos összeg, földtehermente­sitési járulék neve alatt. Midőn az első magyar államköltségvetést ós az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslato­kat beterjesztettem, azon indítványt tettem, hogy a változott viszonyok folytán az országos pótlékok megszüntettessenek és olvasztassanak egybe az állami adó tótelével, azonban meg kí­vántam különböztetni az államadótól, mely köz­szükségletekre vettetik ki, a földtehermentesi­tési pótlékot, még pedig a költségvetésben kü­lön volt kiróva a magyarországi ós külön az erdélyi, ugy, mint külön ki van róva a horvát­országi földtehermentesitési pótlék önállóan és függetlenül az állami adótól. A házadónál aze­lőtt is bizonyos évtartamra, de kevesebbre, mint az általam annak idejében beterjesztett törvény­j avaslatban kezdeményeztetett, fönállott az ál­lamadótól való mentesség: de Magyarországban, sem a birodalom másik felében nem voltak és nincsenek fölmentve az uj építkezések a földte­hermentesitési járuléktól. En, ki a törvényeket indítványoztam, kíván­tam bizonyos kedvezményeket adni az uj épít­kezéseknek, még pedig Pest számára és ugyan­azokat, melyek Bécsben léteztek; de korántsem volt és nem is lehetett szándékomban az uj épít­kezéseket még a földtehermentesitési járuléktól is fölmenteni, annyival inkább nem. miután a tapasztalás azt tanusitá, hogy az egyenes adókra kivetett földtehermentesitési járulék nem volt képes födözni a földtehermentesitési adósság ka­matait és törlesztési járulékait. A dolgok ezen állássánál nem lehetett és nem volt szándékom az újonnan építendő há­zakra, melyekre nézve az adómentességnek tar­tama ugy is kiterjesztetett, az eddig követett eljárással ellenkezőleg ezen ujabb kedvezményt is javaslatba hozni, miután ennek megadása esetében az adóalapot kellett volna a különbö­zettel megterhelni. Hajói emlékszem, a pénzügyibizottságban, hol az egyenes adónemek és igy a házadó is rész­letes és hosszas vitatkozásoknak tárgyát képezte, a földtehermentesitési járulóktól való fölmentés szóba sem jött és. az eddig fönállott gyakorlatot bizonyára a bizottság föntartani kívánta; sőt, ha visszamegyünk a házadó tárgyalása alkal­makor e házban folytatott vitákra, azokban is egy szóval sem volt fölemlítve az adómentesség­nek ily széles értelemben valő magyarázata. Bizonyítja ezen állításomat azon körülmény, hogy a házadóról szóló törvény 12-ik §-a határozat­tan megkülöebözteti a 70°/ 0-ot 30°/ 0-tól és azt mondja, hogy a házbéradó- és házosztályadó té­telek 70%-a állami adóul — kiemelem ezen

Next

/
Thumbnails
Contents