Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-145

145. országos Ölés márczius 15. 1870. 113 horvát országgyűlésnek kelljen határoznia, ezt én részemről el nem fogadom. A törvényben és azon leiratban sincs egyébről szó, mint a végle­ges megoldásról. Ez megkiséreltetett, és ez alka­lommal, fájdalom! még nem sikerült. Mi most a teendő addig, mig ez sikerülni fog 1 Intézkedni mindkét fél irányában a tőrvények alapján, vagyis: átadni Horvátországnak Fiume megyét, mint a mely jog és törvény szerint — közigazgatási tekintetben — Horvátországhoz tartozik, és is­mét a magyar kormánynak a jog, a törvény és kötelessége szerint kormányzása alá venni Fiume városát. Hogy még e tekintetben is be kelljen várni a horvát országgyűlés végzését, azt leg­alább én nem látom szükségesnek s nem osztozom e véleményben: mert abban tényleges lemondást látok Fiumét illetőleg Magyarország jogairól. Mert ha a fölött, hogy Fiúméra nézve mig az egyesség létre jő, végrehajtassék-e a tőrvény, vagy nem? valaki más határozhat mint mi, akkor jogunk legalább is megcsonkítva van. Kn tehát részemről pártolom Várady Gábor barátom indítványát ugyanazon magyarázattal és értel­mezéssel, melyet ő kimondott; és teszem ezt annyival inkább: mert, a mennyiben a közös ügyekről, a tengerészet és kereskedelemről van szó, azokra épen a Horvátorszájgal kötött egyez­ményi tőrvény határozottan kimondja, hogy azok a közös kormány és a közös országgyűlés elé tartoznak. Az e kérdések iránti intézkedések tehát nem tartoznak sehova máshova, mint ide, és nem a horvát országgyűlés elé. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék Várady Gábor barátom indítványát azon magyarázattal, azon indokolás­sal, melyet ő hozzá kapcsolt, elfogadni, jelesen : hogy addig is, mig az egyesség létre jöhetue, a provisorium ugy, a mint abba mindhárom tényező beleegyezett, azonnal vógrehajtassék. (IMyesUs bal felől.) Deák Ferencz: T. ház! Akkor, midőn Horvátországgal az egyesség megköttetett, sze­rencsés voltam én is tagja lenni azon küldött­ségnek. Az egyesség több hosszas tanácskozás után sikerült ugy, a mint az törvénybe van ik­tatva. Csak egy kérdés maradt fön elintézetle­nül, s ez Fiume város és kikötőre nézve maga a keze­lés módja, mert az elv: hogy ugy tekintessék, mint külön test, a törvényben ki van mondva. Ismét tagja voltam a t. ház megbízásából azon küldöttségnek, mely Magyarország részéről ki volt küldve, hogy e kérdést Fiume város, és Horvátország küldötteivel együtt barátságos egyesség utján kiegyenlítse. A kiegyenlítés fáj­dalom, nem sikerült. Részünkről semmi sem lön elmulasztva, hogy az egyesség létrejöjön, mert mi elmentünk a végső határokig, sőt odáig el­mentünk, hogy annak az általunk is elfogadott KÉPV. H. NAPLÓ 18?| vu­egyezkedésnek némely pontját mi magunk sem szeretjük. Óhajtottuk volna, hogy ez máskép történjék; de nem történhetett: mert egy rész­ben talán a fiumeiek is mást óhajtottak; de azok mégis jobbára elfogadták volna a mi né­zeteinket; hanem Horvátország követei azt mondották, hogy ők a mi nézetünkbe véglege­sen bele nem egyezhetnek. A kérdés tehát füg­gőben maradt. Arra nézve: hogyan kezeltessék Fiume? a törvény semmit sem rendel, csak elvet mond ki, de annak mikénti alkalmazásáról nem rendelke­zik. Ha az országgyűlés akkor, midőn kikül­dötte ezen választmányt, azt akarta volna, hogy addig is a torvénynek azon kifejezése, hogy „tam­quam separatum corpus" igy vagy amúgy lép­tettessék életbe, ezt bizonyosan kimondta volna; de ezt nem mondta ki: mert az egyezkedésre bizta, és azt az állapotot, mely akkor volt, azt a provisoriumot, mely akkor tényleg fenállott, minden egyezkedés természeténél fogva függőben kellett tartani, s azt egyoldalúkig megváltoz­tatni nem lehetett. Most, nem sikerülvén az egyesség, hogy áll előttünk a dolog í Abba a provisoriumba, mely itt javasolta­tik, beleegyezett a deputationak minden alkatré­sze : a horvátok is, a fiumeiek is, mi is. Te­hát ez kölcsönös egyetértéssel készült javaslat: inert hiszen csak javaslat. Már most a t. ház határoz. Es micsoda alternatívái vannak 1 — Vagy azt mondja, hogy elfogadjuk ezt a provi­soriumot, vagy azt mondja, hogy visszavetjük. Ha visszavetjük, vagy azt mondja, hogy tovább is a mostani állapot maradjon fön, vagy azt mondja, hogy nem tekintve Horvátország bele­egyezésére, vagy nem egyezésére, a törvénynek kimondott elvét gyakorlatilag is ugy kell végre­hajtani, mint azt taláu sokan óhajtanák Fiú­méban is. itt is, de a miben a horvátok termé­szetesen ellenkeznek. Arra, hogy azt mondjuk: igen is. elfogadjuk ezen provisoriumot: egyik alap az, hogy abba a deputationak mind a három alkatrésze,, és igy Horvátország küldöttjei is be­leegyeztek. Mi a czél'J a végleges kiegyezés könnyítése és lehetővé tétele; ez az egyik fő­czéi. A másik igen fontos czél pedi^ az, hogy addig is a nyugalom és béke lehetőségig fentar­tassék. s a kedélyek olyan izgatottsága, mely a végleges kiegyenlitést lehetetlenné vagy rendkí­vül nehézzé tenné, elkeniItcssék. (Élénk helyes­lés.; Melyik mód felel meg ennek 1 melyik mó­don érhetjük el előbb ezen két végczélt? ugy-e, ha azt a provisoriumot fogadjuk el, melyet a há­rom résznek küldöttsége már ideiglenesen elfo­gadott, helyesnek tartott; vagy azt, a mi egye­nesen és határozottan Horvátország ellen van irányozva'?

Next

/
Thumbnails
Contents