Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-145

145. országos Ölés márczius 15. 1870. 113 horvát országgyűlésnek kelljen határoznia, ezt én részemről el nem fogadom. A törvényben és azon leiratban sincs egyébről szó, mint a végleges megoldásról. Ez megkiséreltetett, és ez alkalommal, fájdalom! még nem sikerült. Mi most a teendő addig, mig ez sikerülni fog 1 Intézkedni mindkét fél irányában a tőrvények alapján, vagyis: átadni Horvátországnak Fiume megyét, mint a mely jog és törvény szerint — közigazgatási tekintetben — Horvátországhoz tartozik, és ismét a magyar kormánynak a jog, a törvény és kötelessége szerint kormányzása alá venni Fiume városát. Hogy még e tekintetben is be kelljen várni a horvát országgyűlés végzését, azt legalább én nem látom szükségesnek s nem osztozom e véleményben: mert abban tényleges lemondást látok Fiumét illetőleg Magyarország jogairól. Mert ha a fölött, hogy Fiúméra nézve mig az egyesség létre jő, végrehajtassék-e a tőrvény, vagy nem? valaki más határozhat mint mi, akkor jogunk legalább is megcsonkítva van. Kn tehát részemről pártolom Várady Gábor barátom indítványát ugyanazon magyarázattal és értelmezéssel, melyet ő kimondott; és teszem ezt annyival inkább: mert, a mennyiben a közös ügyekről, a tengerészet és kereskedelemről van szó, azokra épen a Horvátorszájgal kötött egyezményi tőrvény határozottan kimondja, hogy azok a közös kormány és a közös országgyűlés elé tartoznak. Az e kérdések iránti intézkedések tehát nem tartoznak sehova máshova, mint ide, és nem a horvát országgyűlés elé. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék Várady Gábor barátom indítványát azon magyarázattal, azon indokolással, melyet ő hozzá kapcsolt, elfogadni, jelesen : hogy addig is, mig az egyesség létre jöhetue, a provisorium ugy, a mint abba mindhárom tényező beleegyezett, azonnal vógrehajtassék. (IMyesUs bal felől.) Deák Ferencz: T. ház! Akkor, midőn Horvátországgal az egyesség megköttetett, szerencsés voltam én is tagja lenni azon küldöttségnek. Az egyesség több hosszas tanácskozás után sikerült ugy, a mint az törvénybe van iktatva. Csak egy kérdés maradt fön elintézetlenül, s ez Fiume város és kikötőre nézve maga a kezelés módja, mert az elv: hogy ugy tekintessék, mint külön test, a törvényben ki van mondva. Ismét tagja voltam a t. ház megbízásából azon küldöttségnek, mely Magyarország részéről ki volt küldve, hogy e kérdést Fiume város, és Horvátország küldötteivel együtt barátságos egyesség utján kiegyenlítse. A kiegyenlítés fájdalom, nem sikerült. Részünkről semmi sem lön elmulasztva, hogy az egyesség létrejöjön, mert mi elmentünk a végső határokig, sőt odáig elmentünk, hogy annak az általunk is elfogadott KÉPV. H. NAPLÓ 18?| vuegyezkedésnek némely pontját mi magunk sem szeretjük. Óhajtottuk volna, hogy ez máskép történjék; de nem történhetett: mert egy részben talán a fiumeiek is mást óhajtottak; de azok mégis jobbára elfogadták volna a mi nézeteinket; hanem Horvátország követei azt mondották, hogy ők a mi nézetünkbe véglegesen bele nem egyezhetnek. A kérdés tehát függőben maradt. Arra nézve: hogyan kezeltessék Fiume? a törvény semmit sem rendel, csak elvet mond ki, de annak mikénti alkalmazásáról nem rendelkezik. Ha az országgyűlés akkor, midőn kiküldötte ezen választmányt, azt akarta volna, hogy addig is a torvénynek azon kifejezése, hogy „tamquam separatum corpus" igy vagy amúgy léptettessék életbe, ezt bizonyosan kimondta volna; de ezt nem mondta ki: mert az egyezkedésre bizta, és azt az állapotot, mely akkor volt, azt a provisoriumot, mely akkor tényleg fenállott, minden egyezkedés természeténél fogva függőben kellett tartani, s azt egyoldalúkig megváltoztatni nem lehetett. Most, nem sikerülvén az egyesség, hogy áll előttünk a dolog í Abba a provisoriumba, mely itt javasoltatik, beleegyezett a deputationak minden alkatrésze : a horvátok is, a fiumeiek is, mi is. Tehát ez kölcsönös egyetértéssel készült javaslat: inert hiszen csak javaslat. Már most a t. ház határoz. Es micsoda alternatívái vannak 1 — Vagy azt mondja, hogy elfogadjuk ezt a provisoriumot, vagy azt mondja, hogy visszavetjük. Ha visszavetjük, vagy azt mondja, hogy tovább is a mostani állapot maradjon fön, vagy azt mondja, hogy nem tekintve Horvátország beleegyezésére, vagy nem egyezésére, a törvénynek kimondott elvét gyakorlatilag is ugy kell végrehajtani, mint azt taláu sokan óhajtanák Fiúméban is. itt is, de a miben a horvátok természetesen ellenkeznek. Arra, hogy azt mondjuk: igen is. elfogadjuk ezen provisoriumot: egyik alap az, hogy abba a deputationak mind a három alkatrésze,, és igy Horvátország küldöttjei is beleegyeztek. Mi a czél'J a végleges kiegyezés könnyítése és lehetővé tétele; ez az egyik főczéi. A másik igen fontos czél pedi^ az, hogy addig is a nyugalom és béke lehetőségig fentartassék. s a kedélyek olyan izgatottsága, mely a végleges kiegyenlitést lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé tenné, elkeniItcssék. (Élénk helyeslés.; Melyik mód felel meg ennek 1 melyik módon érhetjük el előbb ezen két végczélt? ugy-e, ha azt a provisoriumot fogadjuk el, melyet a három résznek küldöttsége már ideiglenesen elfogadott, helyesnek tartott; vagy azt, a mi egyenesen és határozottan Horvátország ellen van irányozva'?