Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-144
144. országos ttlét mirczius 14. 1870. 96 nem állhat főn se trón, se nemzet, se párt, sem állam, miért is szavazok Ivánka javaslatára. (Bal felől helyeslés.) Hódosiu József: T. ház! Előre bocsátom azt, hogy csak saját véleményemet togom kifejezni és semmi club nevében nem fogok szólani. Két indok késztet ezen felszólalásra. (Halljuk!) Először constatálni akarom azon álláspontot, melyet a szőnyegen levő tárgygyal szemben elfoglalok; másodszor, némi észrevételeket akarok tenni azon indokokra, melyek a jobb oldal részéről a határozati javaslat ellenében fölhozattak; különösen Gajzágó Salamon képviselő urnák a napokban tett főlszólalására leszek bátor észrevételeimet megtenni. Mi az elsőt illeti: nekem magára a tárgyra nézve kevés mondani valóm van, sőt mondhatom, hogy a tárgyat illetőleg semmit sem fogok mondani-: mert vagy megszavazzák a határozati javaslatot, vagy nem szavazzák meg: az én szavazatom abban igen keveset, vagy épen semmit sem fog nyomni, az nem fog dönteni. Különben, ha mégis azt kérdeznék tőlem, hogy megszavazom-e a hározati javaslatot, vagy nem ? azt mondanám: igen is, nem is. Nem, azon alakban, mint az a ház asztalára lététetett: igen, azon alakban, melyben Jókai Mór képviselőtársam által előadatott. T. i. ha a harezosok rokkantjai, azok özvegyei és árvái alatt az 1849-iki román legio harczosainak rokkantjai, azok özvegyei és árvái is értetnek: akkor igen; ha pedig csak a honvédség rokkantjai, azok özvegyei és árvái értetnek, akkor: nem. Önök látják tehát uraim, hogy mikép fogok én szavazni, vagy mikép nem fogok szavazni. A mi a napokban hallottakat, különösen Gajzágó képviselő ur beszédét illeti: legyen szabad, t. ház, két dolgot constatálni. Először, hogy a szőnyegen levő ügygyei önök nemzetiségi ügyet hoznak kapcsolatba, tehát hogy önöknek is van nemzetiségi ügyök a némettel szemben, valamint nekünk románoknak és szerbeknek, van nemzetiségi ügyünk nemcsak a némettel, de a magyarral szemben is, A különbség csak az, hogy a magyaroknak helyzetök sokkal kényelmesebb, — mert a hatalom kezűkben van lefelé — nem tudom, hogy kezökben van-e a hatalom fölfelé is: nekünk azonban sem lefelé, sem fölfelé nincs más hatalmunk, mint az erkölcsi hatalom. Másodszor constatálnom kell azt, hogy midőn nincsenek indokaik vagy a valódi indokokat nem akarják mondani, hanem azokat el akarják takarni és valamit akarnak vagy nem akarnak megszavazni — a hogy jön — akkor az országban lakó- többi nemzetiség érzületére és érzékenységére- hivatkoznak. Megtörtént ez más alkalommal is e házban, megtörtént akkor, mikor épen ezen ügy volt szintén tárgyalás alatt. Én arra kérném a t. képviselő urakat, hogy hagyjanak fel ezen argumentatióval, mert midőn azt hiszem egy részt, hogy nem őszinték, másrészt nem mindenütt használják ez indokot, a hol kellene és soha sem ugy mint azt a dolog komolysága megkívánná; megérdemlené. Ha a szőnyegen levő határozati javaslatot meg akarják szavazni, ám tessék azt megszavazni és ne tartsanak attól, hogy az országban lakó többi aemzetiség érdeke és érzékenysége megsértetnék. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Ha megszavazták, uraim az unió-törvényt, ha a nemzetiségi törvényt megszavazták, melyek, véleményem szerint, csakugyan sértik a többi nemzetiség érdekeit, és ha nem szavazták meg azon indítványokat és módositványokat, melyeket, véleményünk szerint, az országban lakó többi nemzetiség érdekében mi tettünk : nem tudom, miért ne szavaznók meg ezen határozati javaslatot, mely önök érdekében van. Nem értem arguinentátiójukat. Most azt mondják : hogyan kívánhatják, hogy a honvédek rokkantjai, özvegyei és árváinak fölsegitésére azok áldozzanak, kik ellen a honvédek harczoltak! de midőn mi azt mondtuk: ne szavazzák meg ezen, vagy azon tőrvényt, mert a nemzetiségek érdekeit sérti, nem vették tekintetbe azon argumentatiónkat, melyet most előtérbe állítanak, és megszavazták ellenünk a törvényt. így változnak tehát az emberek, midőn a tények és körülmények nem változnak! Pulszky Ferencz képviselő ur a napokban tartott beszédében azt mondotta, hogy 1848-ban érdekeket sértettek, és pedig érdekeket fent, érdekeket lent: érdekeket Bécsben és érdekeket itten ; Gajzágó Balomon t. képviselőtársam pedig azt mondta, hogy az 1848-ki törvények — nem mondja, hogy helyesen-e vagy helytelenül, — de tényleg sértették a többi nemzetiség érdekeit, A mi Pulszky Ferencz képviselő ur nyilatkozatát illeti, s'zabadjon kérdenem e helyütt: hogy, miután már a Bécscseli érdekeket kiegyenlítették , gondoskodtak-e arról, hogy az itt alant megsértett érdekek is kiegyenlittesenek ? és gondolják-e, hogy ezen utón kifognak ezen érdekek egyenlittetni 1 Egyébiránt én szívesen veszem a t. képviselő ur nyilakozatát és különösen Gajzágó Salamon ur nyilakozatát, a ki azt is mondta, hogy az 1848-ki harcz nem volt nemzetiségi harcz. Éu kérdem: miért harczoltak a magyarok 1848-ban 1 nem-e nemzetiségük föntartásáért? igen, de épen azért harczoltak a románok is : nemzetiségök és nyel vök főn tartásáért. S miután hallottam mondani, hogy 1848-ban a románok á reactio és kamarilla eszközei voltak:
