Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-127

127. országos ülés február 22 1370. Falcmeili bibornok egy igen érdemes püspöknek, (Halljuk! Halljuk!] a ki nekem elbeszélte a pápával folyt párbeszédét. Csak röviden mondom el tartalmát. (Halljuk!) A pápa azt monda: „A magyarok autonómiát akarnak? Hova fog az vezetni 1 Schizmára. Ő szentsége a pápa az autonómiát soha meg nem engedheti, mert az egyházi törvény szerint a laikusoknak soha nem lehet az egyházi ügyekbe befolyásuk." Hát a primás hányszor könyörgött már a pápánál, hogy hagyja jóvá, illetőleg ne ellenezze az autonómiát ; és mi lett a felelet? Az, a mit a bibornok mondott, t. i. hogy laikusok nem bocsátkozhatnak az egyház ügyeibe, De nézzük, miként áll a dolog más országokban. Gondolom, az igen t. cultuszminiszter ur a Montalembert-párthoz tartozik. Nincs szabadabb vallásgyakorlat, mint Belgiumban. Az alkotmány szerint mindenki hihet bármit; az az államhoz nem tartozik. Lehet atheista, valamint az államról is azt mondják, hogy atheista. És mi ennek következése ? Az, hogy ott — bár nagyon kívánni való volna , hogy vallási viták az országgyűlési termekben soha fel ne merüljenek — mondom, hogy ott, hol 99 rósz katholikus, a vallási kérdések leggyakrabban fordulnak elő. Nincs, mondom, országgyűlés, melyben annyi vallás-vitatás volna, mint épen ott, és miért 1 A eonstitutió óta a katholikus egyház, sőt minden egyház magára hagyatott. Ekkor szemére hányta az egyik párt a másiknak, különösen a liberálisok a katholikusoknak, hogy az ultramontánok és hogy az ultramontán párt nem lehet hive az alkotmánynak épen azért, mivel ultramontán. A másik párt erre azt felelte, hogy ő épen oly hive az alkotmánynak, mint a római egyháznak vagy a római pápának, de a pápa közbeszólott és felelt ezen kérdésre a* maga encyclicájával. Hiszem, hogy a cultuszminiszter ur igen jól tudja. Abban az van, hogy a római egyház az alkotmány fölött áll, és hogy minden igaz katholikus az egyháznak engedelmeskedni köteles ; kérdem, vajon nem tagadása-e ez az alkotmányosságnak? (Helyeslés bal felől.) A mint már Samassa t. képviselő ur is mondotta, ezen encyclicá értelmében az egyházi codex szerint Kállay t. barátunk már nem tartozhatik a katholikus egyházhoz. (Derültség.) Horváth Mihály t. barátom ellenem mintegy személyes támadást intézett, midőn azt mondta, hogy protestáns létemre hogy hozhattam elő az intercalaris jövedelmek kérdését és hogy kívánhattam mellékesen oda vinni a kérdést, ,hogy a clerus javai elvonassanak a papságtól. Én most az állami vagy nem állami javak kérdésébe bocsátkozni nem akarok, hanem azt kérdem a t. képviselő úrtól, vajon csak a concordatumból tudja-e, hogy az intercalaris jövedelmek nem az ország jövedelmei? En mint képviselő kötelességemnek érzem azt, hogy e tekintetben őrködjem, és mindnyájunknak kötelessége őrködni a felett, hogy a jövedelmek az ország czéljaitól el ne vonassanak ; én nem mást indítványoztam, mint azt, mi szent István óta mindig történt a coneordatum létesítéséig, hogy t. i. e jövedelmek az ország kincstárában maradjanak. Még Samassa t. képviselőtársam észrevételeire kívánok néhány ellenészrevételt tenni. Ő azt monda, hogy katholikus iskolák voltak, mielőtt az államnak lettek volna iskolái. Kérdem, ki alapította azon iskolákat, nemde maga az állam, nem magok a királyok ? Ott van Nagy Lajos, ott van Mátyás; és nem azért adattak-e e jövedelmek , hogy a nép oktattassék? Hisz Kálmán törvénye rendelkezik, hogy három része e jövedelemnek hova fordittassék, s meghagyja, hogy csak negyed részét élvezhessék ők. Mindezeket nem hoztam volna elő, a mint nem is kívánok e részbe tovább menni, de Horváth Mihály t. barátom észrevételeire mindezt el nem hallgathattam. Samassa képviselőtársam azt is mondotta, hogy a katholikus egyház szabad akar lenni; de mitől szabad? ha szabad akar lenni, tegye magát szabaddá azon canoni törvényektől, melyek in temporalibus rendelkeznek, mert másrészt tudjuk a eorpus jurisból, hogy tiltva volt, miszerint in temporalibus az országon kívül bármi hatalom rendelkezhessék. Ezek után mást nem mondhatok, mint hogy én mind nézeteiben, mind kételyeiben Ghyczy t. tagtársamnak osztozom. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Zichy Nánclor gróf: Előttem szólott igen t. képviselőtársam nézete szerint igen kellemetlen helyzetben volnánk, mert szerinte a katholikus egyház képtelen ügyeit maga kezelni. Pedig, ugy hiszem, ő maga sem óhajthatja, hogy annak ügyeit, mint egy államvallásnak ügyét, a kormány és a parlament kezelje. (Helyeslés.) Én magam nem akarok az autonómia kérdéséről és egyátalában a vallásos ügyek mikénti rendezéséről és alkalmazásáról bővebben szólni, csak egyedül azt engedjék még megjegyeznem, mire jogosítva vagyok az előttem elmondottak által. habár nem is maga a parlamenti tárgyalás jelen stádiuma folytán : (Helyeslés jobb felől) hogy azon autonomiális közeget, mely kiválóan választási módon és alapon léptettetik életbe, és melynek mikénti alakulására nézve jelenleg nem tudunk egyebet, mint azt, hogy arra mindenki befolyhat elitélni, azt mondani, hogy e mozgalom egyoldalú, hogy az illetékesek kizárá-