Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-126

126. országos Ülés február 21. 1870. - M d f lott régebben, melyik uj törvény változtatta meg a tőrvényhozás e jogát? Az alapítványok fölötti rendelkezési jog tehát már régi törvényeink szerint kétségtelenül a törvényhozásé volt; és ha ez igy van, akkor az államnak beleszólása nincs és nem lehet. (Zaj. Felkiáltások: Eláll\) Méltóztasanak megengedni, ha meghallgatnak, akkor igen rövid leszek, ha pedig nem, akkor hosszú leszek. (Nagy derültség.) Kath. autonómiai gyűlés elé azok fognak elintézés végett terjesztetni, miket a törvényhozás előleg meghatározott, a felügyleti s rendelkezési jog pedig a törvényhozást illeti. Az egyházjavakat illetőleg csak egy pillantást kell vetnünk törvénykönyveinkbe, hogy megtudjuk, mi az alapjok, ki adta és ki rendelkezik felettök. Ezen ingatlan vagyon az egyházi méltóságoknak azon föltétel alatt adatott, hogy bizonyos kötelezettségeket, melyek azzal együtt járnak, teljesítsenek, milyenek voltak: iskolák felállítása, egyházak építése s ezeknek fölszerelése, milyen volt a banderialis kötelezettség s e tekintetben az 1729. XX- XlII.t. ez.-ek tartalmazzák az erre vonatkozó rendelkezéseket ; igy péld. az esztergomi érsek 2000 lovasból álló bandériumot tartozott kiállítani, valamennyi püspök egy-egy egész bandériumot; azonkívül a káptalanok, apátságok állítottak ki hadseregeket, sőt midőn vész fenyegette a hazát, maguk állottak élén a bandériumnak s vezeték azokat az ellenség ellen a haza védelmére. A hierarchia vagyona, t. ház, oly jelentékeny, hogy az ma is az ország összes területének igen nagy részét foglalja el. (Felkiáltás jobb felől.- Éljen !) A meddig lehet, majd csak megélek! (Átalános derültség.) Ezen egyházi ingatlan birtokokkal t. ház ! oly kötelezettségek voltak a régibb időkben összekötve, melyeket az egyháziaknak mindenkor teljesiteniök kellett. Már "most az a kérdés, t. ház, hogy miután ezen ingatlan birtokok ma is a hierarchia kezeiben vannak, az s azokkal járó kötelezettségeket az egyháziak nem teljesitik, nem áll-e az államnak kötelességében megvizsgálni azt, van-e és mennyi jövedelmök az egyháziaknak, az állam ezen hivatalnokainak, — mert hiszen a papok sem egyebek, mint az állam hivatalnokai, miután az állam ád nekik fizetést, látja el adományokkal, ád nekik tekintélyt, rangot, képesiti őket az élvezetek árjában résztvehetni; — és hová fordítják azokat? Továbbá megvizsgálni azt, mennyi jövedelem szükséges nekik arra, hogy állásukhoz illőleg megélhessenek, (ügy van! szélső bal felől.) Hallottam itt említtetni, hogy a törvényhozásnak mind ezekbe nincs beleszólása, mert az a tulajdon megtámadása lenne. De hát kérdem, t. ház, tulajdonuk-e az egyháziaknak a kezökön KÉPV. H. NAPLÓ 18^| VI, levő ingatlan birtokok! Kétségkívül nem, mert ők nem idegenithetik el a papi joszágokat,annyit sem idegenithetnek el belőle, mint ... (No f no ?) mint a körmöm feketéje; (Derültség) a tulajdonnak pedig fő attribútuma, hogy elidegeníthető. Ők tehát azon jószágokat nem tulajdonul, hanem csak használat végett bírják. Nem akarom a t. ház figyelmét tovább fárasztani, hanem kijelentem, hogy Schvarcz Gyula képviselőtársam indítványához ragaszkodom, egyszersmind pedig Ghyczy Kálmán képviselőtársam határozati javaslatát pártolva, azt kérem, méltóztassanak e tárgyat most elhalasztani és mikor több idő lesz reá. részletes tanácskozásnak tárgyává tenni. Bánó József: T. ház! Hatodik hete, hogy a budget tárgyaltatik, s emberi számítás szerint, ugy látszik, alig vagyunk még a felében. Elismerem t. ház, hogy igen sok szép s a jövőre messze kiható eszmék merültek föl e tárgyalások alkalmával. hanem meg vagyok győződve, hogy ezen eszmék újra, még egyszer föl fognak merülni a discussió terén; más részt pedig meg vagyok győződve, hogy ha a ház bölcsesége valami szabályokat nem fog alkotni a discussió korlátozására nézve, (Zaj bal felől.) akkor meg fogjuk mutatni a világnak, hogy Magyarországon alkotmányos parlamenti kormányforma alatt élni teljes lehetetlen. (Ellenmondás bal felől, helyeslés jobb felől.) Mert t. ház, ha minden évben méltóztatnak csupán a budget tárgyalására 3 — 4 hónapot szánni, akkor megvallom, a többi reformkérdésre mennyi idő fog maradni, nem tudom. Én tehát ezen veszélyt egy atommal sem akarom nagyobbítani, sőt inkább ha lehet, azt elhárítani, azért kinyilatkoztatom, hogy ámbár sokan kivannak még szólani, én föltétlenül lemondok a szóról. (Helyeslés.) Salamon Lajos: T. ház! (Fölkiáltások: Eláll!) Eletemben talán kétszer, vagy háromszor szólaltam föl ezen országgyűlésen, méltóztassanak tehát meghallgatni. (Nagy zaj.) Egyébiránt belátom, és tökéletesen méltánylom azon kifáradást, melyet a t. ház a hosszú tanácskozások folytán érez, s ha azt kívánják a t. ház tagjai és az elnökség, hogy ma ne szóljak, szívesen elállók, ugy azonban, ha méltóztatnak megengedni, hogy holnap szólhassak. (Zaj.) Elnök : T. ház! Nem értettem a t. képviselő urat: föltétlenül méltóztatik-e elállani ? Salamon Lajos: Mára nézve föltétlenül , de holnapra tentartom szólási jogomat. (Halljuk ma!) Elnök: Akkor, kérem, méltóztassék azt ma megtenni, mert még elég időnk van. Salamon Lajos: Mára nézve lemon3