Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-126

126. országos ülés február 21. 1870. 55 minisztérium személyzetének schematismusa, névjegyzéke kinyomva, közzétéve, kiosztva és megvehetővé téve nincs. (Fölhiáltásók: Benne van a kalendáriumban!) Nincs ben a kalendáriumban sem, mert sok kalendáriumban kerestem már, de mindegyikben tökéletlenül van. 1849-ben e névsor, a mint a minisztériumok megalakultak, kinyomatott, szétosztatott és könyvárusi utón olcsó áron megszerezhető volt, (FölkiáUásoh: Most is ugy van!) hogy ez mostanában is ugy van-e, nagyon szeretném tudni, de én nem tudtam nyomába jönni; ezt is oly szükségnek látom, melyre a kormányt fölkérni kötelességemnek ismerem. T. ház! Magára a költségvetésre vonatkozólag az a megjegyzésem van, hogy látok a költségvetésben egy tételt, mely valami két főtankerületi felügyelőt és azokkal kapcsolatban egy egész tiszti személyzet sorozatát foglalja magában. Ha elolvasom az 1868-ik XXXVÍII-ki törvényczikket, mely a népnevelésre vonatkozik: abban találok ugyan rendelkezést tanfelügyelőkről, de két tanfelügyelő szükséges voltáról említést téve sehol sem látok. Ez tehát ismét oly nagy teherrel járó és szükség fölötti személyzet, melyre nézve a részletes tárgyalás alkalmával észrevételeimet előterjeszteni bátor leszek, de most az átalános tárgyalás alkalmával sem hallgathattam el. Tovább menve, t. ház, az is igen föltűnő volt előttem, mikép lehet az, hogy a bécsi Theresianumban Magyarországból csupán három fiatal ember taníttatik és erre 1500 egynehány frt van a költségvetésbe felvéve, akkor midőn Erdélyből van hat fiatal ember 3000 néhány száz írttal fölvéve, a mi tekintve az arányt Ma. gyarország és Erdély népessége közt, igen nag különbséget tesz. Tehát e tekintetben is a költ

y ségvetés kiigazítása igen kívánatos. Továbbá az is igen föltűnő, hogy bár az 1868-ik XXXVIII-ki törvényczikk által fi- és leánynevelő-intézetnek, különösen finevelő-intézeteknek szám szerint 120-nak és leánynevelő-intézeteknek aránylagos számban országszerte leendő fölállítása elrendeltetett, itt a költségvetésben e tekintetben nem találok semmi említést s legalább ezen nevezet alatt nincs e czélra kivetve semmi és igy a törvény rendeletének elég teve nincs. Továbbá, t. ház, volt már említés téve az iránt, hogy a tisztelt vallás- és közoktatás-miniszter ur az 1868-ki törvény 148-ik pontja szerint a tanügy haladásáról az országgyűlésnek évenkint jelentést tenni tartozik; az azonban elmulasztatott, a miért e tisztelt ház ezen jelentés hiányában alaposan és a dolog érdemét kellőleg figyelembe véve, határozni nem képes. Én tehát pártolom azon határozati javaslatot, melyet Schvarcz Gyula képviselőtársam beadott, jelesen : hogy halasztassék el ezen közoktatásügyminiszteri költségvetésnek tárgyalása akkorra, midőn a kérdéses jelentés, a melynek beterjesztését maga a kultuszminiszter ur is megígérte, a ház asztalára letétetik és a képviselők között kiosztatik. A többi pontokra nézve a részletes tárgyalás alkalmával leszek szerencsés észrevételemet előterjeszteni. Azonban, a mint előreboesátottam, kivánok azon fontos kérdésekhez szerény észrevételem hozzáadásával szólani, a melyek itt néhány nap óta a tanácskozás tárgyát képezik. Ezek között, t. ház, (Halljuk!) leginkább, legnagyobb mértékben foglalta el a t. ház szónokainak figyelmét a most czélba vett kath. autonómia. Erről maga a közoktatási miniszter ur is akként nyilatkozott, hogy a kath. autonómiának életbeléptetése sarkköve a szabadságnak, és ehhez képest ezt ő is pártolandónak véli, és pártolja is. En, t. ház, magam is azt mondom: igen szép ez az autonómiához való ragaszkodási vágy, mert hisz ez az autonómia nem egyéb, mint az önkormányzat; a midőn tehát magát az illető vallásfelekezet maga kormányozhatja, ez bizony jele a szabadságnak, és ehhez képest méltán mondható a szabadság sarkkövének. De ha az önkormányzati jog egy felekezet által biratik, annak nem ilyen módon kell szerkezettnek lenni, mint a milyen a most egybehívott katholikus autonóm gyűlés. Hiszen ha csak a katholikus egyház nevezete alatt, kizárólag a szerzetes rendüeket és világi papokat érteni nem akarjuk, a mostani autonóm értekezlet nem fogja képezni a katholikus vallásbehek akaratát, mert ahhoz az kívántatnék, hogy a katholikus valláson levő hivek akaratukat szabadon tolmácsolhassák és választhassák képviselőiket mindenféle, minden legkisebb egyházi befolyás nélkül, és választhassa azokat, a kik a nép bizalmát birják. Legyenek tehát szabadon választva az egyes tagok, minden egyházi, papi befolyás kizárásával. Nem mondom, hogy az egyházi papság, az egyháznak hierarchikus része is ne legyen benne képviselve, szükséges, hogy a világiak is magok részéről az ő számukhoz képest szintén válaszszanak képviselőket, de ezzel kapcsolatban áll, hogy mindennemű belügyeiket is magok rendezhessék, ők magok válaszszák az érsekeket, püspököket és ők magok határozzák meg, menayi püspök, mennyi káptalan kell az országban, ők intézkedjenek a papok választására nézve, ők határozzák meg a rhitusnak módját és miséknek nyelvét. (Zaj.) Ha önök vallásszabadságot és önkormányzatot említenek, akkor ez is hozzátartozik. Ha ez igy történik, t. ház, és ha valódi ön-