Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-126

54 126. országos ülés lebruár 2!. 1870. águ tárgyakat foglal magában, melyeknek tárgyalása alkalmával mindenről, a mi születésünktől elkezdve egész az üdvösség útjára haladásunkig történik, lehet okoskodnunk és tanácskoznunk ; azonban ő, a mint monda, azt nem találja czélravezetőnek, hogy oly különböző természetű tárgyak, melyek egyenkint tüzetes tárgyalást követelnek, a költségvetés tárgyalása alkalmával vitattassanak. E tekintetben teljesen egyetértek vele, azonban meg fog bocsátani nekem a t. ház, hogy miután oly nagy fontosságú kérdések vitattattak és tárgyaltattak e házban a közoktatási miniszter költségvetésének szőnyegre kerülte óta, melyekre nézve, nézetem szerint, okvetlenül előbb kell határozni, hogy sem azon reformok terén, melyeknek létrehozatala végett az országgyűlés maga a királyi trónbeszód tartalma szerint is összegyűlt, előhaladni lehetne : e tekintetben én is képviselői kötelességemül ismerem, szerény nézetemet röviden előterjeszteni. Azonban, mielőtt ezt tenném, szólok magáról a tárgyalás alatt levő költségvetésről. (Halljuk!) T. ház! Én ugy találom: ezen költségvetés egy részről igen szűkmarkulag, más részről pedig igen bőkezüleg van szerkesztve. Szűkmarkulag annyiban, mert a közoktatási és közművelődési czélokra oly kis összeg van a miniszteri költségvetésben tervezve, hogy ha azokat az 1849-ki költségvetéssel összehasonlítjuk, melyet szintén az igen t. miniszter ur készített 1848-ban, és azt is tekintetbe veszszük, hogy akkor a nemzet több oldalról megtámadva, bellázadás által levén földúlva, minden szellemi és anyagi erejét a honvédelem létrehozatalára és a nemzet megmaradhatására kellett fordítania : azt találjuk, hogy akkor a költségvetésre sokkal nagyobb összeg jutott, mint most béke idején terveztetik, midőn semmi ily nemzeti vért méhében hordó viszály bennünket nem fenyeget. Megbocsásson a t. ház, de már a számokra nem tudok teljesen visszaemlékezni, s azért bátor leszek azokat fölolvasni. Az 1849-ki közoktatásügyi miniszteri költségvetésben 2.902,394 frt volt előterjesztve , melyből a közművelődési czélokra 2.632,500 frt fordíttatott, most pedig a közbéke idején 1.952,485 frt terveztetik a költségvetésben ugyanezen czélra, s ebből csak 1.347,668 frt fogna fordíttatni közművelődési czélokra, s így a 49-kinél 1.465,726 frttal kevesebb terveztetik most, mint teveztetett akkor. Ha még ehhez, t. ház, hozzáveszem azt is, hogy 1849-ben három évi középszámitás szerint az évenkinti bevétel 1.129,468 frtot tett, a kiadás 1.073,350 frt volt, e szerint a tiszta jövedelmi felesleg 100,731 frt volt; most pedig, t. ház, azon jövedelem, mely a közoktatásügyi miniszter költségvetésében foglalt javadalmakból bekerült, összevéve tesz 54,580 frtot. Most az ország népére ily módon a közadóban 1.897,905 frt vettetik ki, akkor pedig semmi sem vettetvén, még 100,000 frt fölöslege volt a nemzetnek. Mi legyen ezen roppant nagy különbségnek oka, e tekintetben én magamat tájékozni nem tudom és csak a t. cultusminiszter urnák e tekintetben teendő fölvilágositása utján jöhetnék tisztába; de eddig semmi fölvilágositás nem levén, azt igen óhajtanám a t. miniszter úrtól megkapni. Azonban, t. ház, van még egyéb is, jelesen az 1849-ki költségvetésben a közoktatási minisztérium tisztviselő- és hivatalnok-személyzete mindössze 70 emberből állott, a szolgákat is beleszámítva. Most, t. ház, a szolgaszemélyzette! együtt a tisztviselők testülete 154-re megy. 1848 — 49-ben t. ház a közoktatási minisztériumnak tisztviselői és szolgaszemélyzetére fordított költsége 90,000 írtra ment, most 244,000 frton fölül megy. Mi legyen tehát oka, t. ház, hogy ugyanazon teendői levén jelenleg a cultuszminiszteriumnak és tisztviselőinek, mint volt 1848-ban, mégis ezen teendőknek teljesítésére most nagyobb személyzet és több fizetés terveztetik. (Fölkiáltások : Élátt! Ugy is tudjuk!) Tessék?! Nem tudom, ki tudja jobban magamnál, hogy mit akarok mondani? (Derültség.) Tehát mondom, t. ház, ezen óriási különbség, megvallom, méltó aggodalomra szolgáltat okot. Elnök (leszáll s helyét Bittó István foglalja el.) Csiky Sándor : Megvallom, e téren, azt, hogy ily nagy számú tisztviselők és cselédségre van szükség, annak is kell tulajdonitanom és igazat kell adnom a napokban előttem szólott Bobory képviselőtársamnak, ki azt monda, miként a közoktatási minisztérium heted magával van itt e teremben képviselve és nagyon természetes, hogy dolgaikat, mikor mint országgyűlési képviselők itt vannak, valakinek ugy, a hogy vinni kell; ez az oka annak, hogy e költségvetés ennyire növekedett és azt hiszem, hogy ezt orvosolni a törvényhozásnak hivatása, mert az arány valamennyi minisztériumban — alig valami kivétellel — igy áll, és nagy mérvben idézi elő a költségek növelését, már pedig az ország terhein könnyíteni kellene. De tovább megyek e tekintetben. Bocsásson meg a t. ház, mert ez szorosan nem tartozik ugyan a költségvetéshez, azonban tágasabb értelemben azzal kapcsolatban hozom föl, jelesen föltűnő előttem az, hogy, habár már három év óta van parlamentalis felelős kormányunk, a -