Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-126

126. országot Illés február 21. 1870. 45 ság jelentését! (El!Nem!) A kik elfogadják a bizottság véleményét, méltóztassanak fölállni. (Felkiáltások: Mi a kérdés ?) A t. képviselő urak valóban magoknak tulajdonithatják, ha nem értik szavamat, mert eléggé világosan tettem föl a kérdést. Fölolvastatott a mentelmi bizottság véleménye Berzenczey iránt. A kérdés az, elfogadja-e a t. ház, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a mentelmi bizottságnak második jelentése. Hoffmann Pál előadó (olvassa a mentelmi bizottság jelentését Rákóczy Jánosra vonatkozólag): „A t. képviselőház határozatával véleményes jelentéstétel végett e bizottságnak kiadatni rendelé szabad királyi Pest városa fenyitő törvényszékének abbeli kérvényét, miszerint Rákóczy János országos képviselő ellen váltóhamisítás, hamisitásbani bünrószesség és csalás gyanúja miatt indítandó bünfenyitő eljárásra engedély adassék. A beterjesztett irományokból meggyőződvén, ,1., hogy a Rákóczy János ellen vádtárgyul fölhozott cselekvények és annak személye között vádemelhetéshez megkívánható összefüggés csakugyan létezik; továbbá „2., hogy a vád a törvényes bíróság előtt fog emeltetni; végre „3.. hogy jelen esetben jogtalan zaklatásnak nyoma nem mutatkozik: a mentelmi bizottság a mondott bünfenyitő eljárásra kért engedélyt megadandónak véli." Elnök: Elfogadja a t. ház a mentelmi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk!) E szerint a többség a véleményt elfogadta. Következik a mentelmi bizottságnak harmadik jelentése. Hoffmann Pál előadó (olvassa a mentelmi bizottság jelentését Miletics Szvetozárra vonatkozólag) : „A tisztelt képviselőház emiitett határozatával véleményes jelentéstétel végett e bizottságnak kiadatni rendelé a királyi ügyek aligazgatójának, mint sajtóügyi köz vádlónak abbeli kérelmét: miszerint Miletics Szvetozár országos képviselő ellen sajtóvétség miatt indítandó bünfenyitő eljárásra engedély adassék. A beterjesztett irományokból meggyőződvén, ,1., hogy a vád tárgyát az Újvidéken szerb nyelven és nevezett országos képviselő felelős szerkesztősége mellett megjelenő „Zastava" czimü lapnak 1869. évi október 17-én kiadott 118-ik számában e fölirás alatt: „A cyrill-betük a zágrábi politikai Herbergben* foglalt vezérczikk képezi; „2., hogy e czikk szerzőjéül a tanukép kihallgatott felelős szerkesztő Miletics Szvetozár önmagát jelenté ki, minél fogva a vádtárgyul főihozott cselekvény és a nevezettnek személye között vádemelhetéshez megkívántató összefüggés csakugyan létezik ; „3., hogy a vád a törvényes bíróság előtt fog emeltetni; végre „4., hogy jelen esetben jogtalan zaklatásnak nyoma nem mutatkozik : a mentelmi bizottság a mondott bünfenyitő eljárásra kért engedélyt megadandónak véli." Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a napirenden levő tárgynak folytatása, t. i. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. Vnkovics Sebő: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) Azon stádiumban, melybe a tanácskozás lépett, kötelességemnek ismerem kijelenteni, hogy ha a t. ház a tanácskozásokat befejezni kívánja és az utánam fölirt képviselők szintén elállanak, akkor én ezúttal lemondok szólási jogomról. (Tetszésnyilatkozatok minden oldalról) Móricz Pál: Én részemről szintén elállók. (Helyeslés) Csiky Sándor: Ha a t. ház az átalános tárgyalást mielőbb be kívánja fejezni, én elállók. (Helyeslés.) Prileszky Tádé: Elállók. (Helyeslés.) Bánó József: Elállók. (Helyeslés.) Huszár István: Elállók. (Helyeslés.) Hrabár Manó: Elállók. (Helyeslés.) Brogyányi Vincze: Elállók. (Helyeslés.) Samassa József: Elállók. (Helyeslés.) Bónay Jáczint; Elállók. (Helyeslés.) Házmán Ferencz; Elállók. (Helyeslés.) Salamon Lajos: Én el nem állok. (Zaj.) Elnök : T. ház! Ezzel csak az időt vesztegetjük. (Helyeslés.) Méltóztassék szólani Vukovics képviselő ur. (Halljuk.[) Vukovics Sebő ' Igen t. barátom , a eultusminiszter, arra méltóztatott figyelmeztetni e házat, hogy az értekezések az ő budgetjének tárgyalása alatt igen elágaztak, és mintegy mentségül az ő szokott gyengédségével azt hozta fel, hogy ezt tán az ő budgetje természetének lehet tulajdonitani, alkalom nyújtatván általa, hogy a tanácskozások az A—tói a Z—ig kiterjeszkedjenek. Megvallom, e tekintetben nem érthetek vele egyet. En azt hiszem, a tanácskozások ezen szétterjedése más okból és nem a eultusminiszteri budget természetéből folyik. Alkotmányos formák egyik garantiája a,z, hogy az administratió bármely ágában a törvényesen létező ösvényről a miniszter át ne lépjen más ösvényre, vagy pedig az administratió a tőrvényesen létező határokon túl ne terjesztessék, a törvényhozástól arra nyert