Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-125

125. országos ülés likus autonómiát már előre gyanúsítsuk és denuneiáljuk , hanem az , hogy minden ér­telmes képzett katholikus ember legtágabb kör­ben ismertesse az önkormányzat jótékonysá­gát és malasztjait; (Helyeslés) csak igy hiszem elérhetőnek azt , hogy valahára a katholi­kusok is önkormányzattal fognak birni, és val­lási és közoktatási ügyeiket önmaguk fogják el­intézni. Ha a múltra visszatekintünk, Komárom vá­rosa t. képviselőjének azon gyanúsító rósz jós­lata indokolatlan is, mert mindnyájan tudjuk, hogy eddigelé mi katholikusok az absolut kor­mány által is támogatott hierarchia felügyelete és nevelése alatt állottunk és azért ha visszate­kintünk a legközelebbi eseményekre , semmi esetre sincs okunk szegyeim közművelődési álla­potainkat, mennyiben nem mondhatja senki, hogy a közmivelődés, valamint a hazaszeretet te­kintetében is nem iparkodtunk volna az önkor­mányzati rendszerrel biró más felekezetitekkel egy színvonalon állani, vagy legalább azokat e tekintetben megközelíteni. Nincs oka senkinek bennünket e részben gyanúsítani, ha szemügyre veszi azt, hogy a legközelebbi években is épen azon hierarchia, melyet Komárom városa épen e házban denunciál, az ország kultúrájára, köz­művelődése előmozdítására több mint egy millió forintot áldozott. Ily eredmények után. t. ház. ha még a hazaszeretettől ösztönzött és lelke­sített egyes polgárok is hozzájárulnak és részt vesznek a katholikusok önkormányzati ügyeiben, kérdem, vajon van-e okunk félteni a katholikus ifjúságot attól, hogy nevelése oly irányt fogna nyerni, mely a hazára nézve veszélyes és káros legyen. Azt hiszem, hogy erre nincs okunk, mert nem hiszem, hogy volna az országban oly művelt katholikus, ki nem tudná, hogy ha valakinek az országban, ugy épen a római katholikusoknak áll érdekében boldognak látni és föntartani e hazát, mint a kiknek e hazán kivül nincsen he­lyük. (Zaj. Derültség ós ellenmondás bal felől.) T. ház! Ezek után átmehetek azon elmé­letekre, melyeket Komárom város érdemes kép­viselője a különböző alapokra nézve fölállított : Mindenek előtt megjegyzem, hogy én is elismer­tem, valamint már az 1790. évi országgyűlés is elismerte, — noha akkor a clerus oly hatalmas volt, hogy méa 1 a közvélemény, sőt a törvény el­len is képes volt eiienmondását érvényesíteni — mondom, elismerte, hogy a köznevelés államügy, mennyiben t.i. az állama köznevelésről intézkedhe­tik és ha ezen intézkedés jogát más egyes hitfele­kezetek gyakorolnák, az állam azok fölött őr­ködhetik ; hanem abból, t. ház, hogy az állam köznevelési felügyeletet gyakorol, jogosan követ­ig. 1870. 35 keztethetni nem lehet, hogy mindazon adomá­nyok és alapítványok, melyek a nevelésügyre tétettek, az államéi legyenek, az az igen közvetöleg az államéi annyiban, a mennyiben a haza min­den fia az állam polgára, közvetlenül azonban azon hitfelekezetekéi, melyeknek nevelésére és a tudományokban előhaladására alapíttattak. To­vábbá, t. ház, nem tartom törvényeink szerint alaposnak, Komárom városa érdemes képviselője előadása azon tételét sem, mely szerint azt mondotta, hogy a szerzetesek javai a fiskusra szállván, azok mint államvagyon adományoztat­tak egyik vagy másik felekezeteknek ; mert tör­vényeink szerint a fiskusra való szállásra nézve meg van irva, t. i. szükségeltetik, hogy törvé­nyes czimen jöjjenek a fiskus kezére. Már pedig kérdem Komárom városa t. képviselőjétőh vajon ezen eltörölt kolostorok javai törvényes czimen mentek-e a fiskus kezére? (Helyeslés jobb felől.) vajon nem elkobzások utján-e és ha vajon az országgyűlés törvényesithet-e oly eljárást, mely világosan törvénybe ütközik, mert a partis prí­máé titulus nonusban világosan elősorolja mind­azon kolostorokra és szerzetekre, melyek a tör­vény szerint az országba bevétettek és a jószágbi­rásra följogosittattak; és igy nem fogadom el azon nézetet, hogy ilyen törvényesen bevett szerzetek a törvényhozás hozzájárulása nélkül törvényesen eltöröltethettek volna, és azok va­gyona törvényesen elkoboztatott volna. (Helyeslés.) Én nem akarom azon kérdést vitatni, vajon a szerzetek helyesen töröltettek-e el, vagy nem; de nem fogom megengedni azon tételt, hogy azoknak vagyona a fiskusra törvényesen szállott volna mint oly vagyon, melyet a fiskusnak joga lett volna confiskálni. (Helyeslés jobb felől.) Továbbá nem fogadhatom el, t. ház, Ko­málnom városa érdemes képviselőjének azon állí­tását sem, hogy mivel a Pázmány Péter által alapított egyetemet, később az uralkodó adomá­nyokkal látta el, ezért az egyetem azon termé­szetét és felekezeti minőségét, melyet első ala­pitójától nyert, elvesztette volna, mert azt fön­álló törvényeink szerint sem a fejedelemnek, sem másnak nincs joga tenni, a mint azt a napok­ban Zsedényi képviselő ur is emiitette, hogy ő felségének főgondjai közé tartozik az is, hogy az alapítványok ugyanazon czimre fordít­tassanak, melyekre adattak. Midőn Mária Te­rézia méltónak tartotta a törvény által külön­ben is a kath. ifjúság neveltetésére szánt jószá­gokat a Pázmány által alapított egyetemnek adományoztatni, annak nem felekezeti minőségét változtatta meg, sőt inkább alkalmasabbá tette és több eszközökkel látta el, hogy ezen minemü­ségének még inkább megfelelhessen. (Helyeslés jobb fdől.) De kérdem, t. képviselőház, vajon mit

Next

/
Thumbnails
Contents