Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-134

134. országos ülés márczius 2. 1370. * 241 tárgyalása fog napi rendre tűzetni, a népnevelés, tehát a román népnevelés és oktatás ügyére nézve is nagyobb összegek fognak inditványba hozatni és megszavaztatni. És mi történt a cul­tusminiszterium költségvetése tárgyalásánál? Az, hogy Babes Vincze képviselőtársunk által egy­házi czélok és illetőleg az óhitű egyházak java­dalmazására inditványba hozott nagyobb össze­geket a ház elvetette, valamint szintén elvetette, vagyis inkább a pénzügyi bizottsághoz utasította Borlea Zsigmond által tett inditványt, a bradi román gymnasium felsegélyezésére nézve. Most t. ház, mit remélhetek én, midőn egy ha­sonló czélu módositványnyal akarok a ház elé­be járulni? Megvallom igazán, hogy az önök omnipotentiájával szemben semmi vagy leg­alább kevés reményem van. Ugyanis is ha azt mondjuk t. ház, hogy szavazzanak meg egy román nemzeti színház alapítására bizonyos ösz­szeget, azt mondják: hisz a románoknak nincs még szinházok, tehát nem lehet azon összeget megszavazni ; továbbá azt mondják : hisz még az oláhországi románok sem szavaztak meg a ma­gyarok részére, hogy nemzeti színházat alapithas­sanak ; tehát itt sem lehet megszavazni a romá­nok részére egy nemzeti színház javadalmazását. Ez aztán az argumentum. Ha azt mondjuk, hogy szavaztassanak meg bizonyos összegek egyházi czélokra s különösen az óhitű egyház javadalmazására, mert szegények; azt mondják: nem lehet. Nem lehet pedig azért , mert nem lehet oly óhitű egyházak javadalmazására segélyezést megszavazni, mely óhitű egyházak Magyarország­ban levén, azoknak törvényhozója Pétervárott van s azoknak világi feje a czár, (Felkiáltások: Igaz '.) pedig az egész világ tudja, hogy ez nem ugy van, az.egész világ tudja, hogy ézt állítani absurdum. Más részről pediglen azt mondják, hogy nem kell az oláh papok felsegélyezésére javadalmazást szavazni, mert az oláh papok még olvasni sem tudnak. Ez is aztán argumentum Itt azonban a lapot meg lehetne fordítani és azt mondani, hogy vannak sok olyan katholikus szé­kely emberek, kik a rosariumban latinul olvas­nak s azt sem tudják, hogy mit olvasnak. (Fel­kiáltások: Nem igás!) Ezért azonban én azt nem mondanám soha, hogy ily katholikus emberek mű­velésére összeget ne szavazzanak meg. Ha azt mondjuk, hogy a hivatalok betöltéseinél legyenek tekintettel a nemzetiségekre, azt mondják, nem lehet a nemzetiségekre vagy a különböző vallá­sokra tekintettel lenni, hanem a képességre, és megmutatták, hogy vannak tekintettel a képes­ségre a tanfelügyelők kinevezésénél, mert, — a mint hallottam mondatni, — olyanokat is ne­veztek ki tanfelügyelőnek, kik irni sem tudnak. KÉPV. H. NAPLÓ 18f| vi. Más részről pedig azt mondják : hogy a vallás és közoktatási minisztérium központjában azért vannak fölösleges hivatalnokok, mert különös te­kintettel kellett lenni a különböző nemzetisé­gekre és vallásokra, tehát oly hivatalok adattak a nemzetiségeknek, melyek fölöslegesek voltak. Itt tehát, a mint a román mondja : „Sí eu capu de parete, si cu paretele de capu," az az fővel is a falhoz, a tállal is a főhez. Ha azt mondjuk, hogy ismertessenek el és biztosíttassanak politikai jogaink ugy nemzeti, mint nyelvi tekintetben, azt mondják, hogy felakarjuk darabolni az országot; tessék Komániába menni, ha politikai jogokat akarnak élvezni. Ez is argumentum! pedig nem aka­runk elmenni, mert ez is a mi hazánk és ha el akarnánk menni, önök lennének azok, akik vissza tartóztatnának bennünket. (Fölkiáltások: De­hogy!) Ha azt mondjuk: szüntessék meg Erdély­ben a kivételes állapotot, az önkény uralmát, azt mondják nem lehet, mert ott minden bokor­ban egy oláh ellenség van. Ez is argumentum. Csak azt említettem fel t. ház, a mi e házban el­mondatott. Mindezek, uraim, azon aggodalmat ébresztik bennem, mikép a népnevelést, a nép müvelését magyarosítani, azt csak magyar szellemben akar­ják vezetni, és ugy veszem észre, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése erre ezé­loz, ily irányban van szerkesztve és előirányozva. Ugyanis azon két millióból, a mely ott elő van irányozva, majd nem 18 /2o-adresz sjoeciíicus magyar czélokra van előirányozva, és csak 2 / 20 rész nem specificus magyar czélokra. Mindezek mellett t. ház, mind a mellett, t. i. hogy oly plausibilis ellenvetéseket tesznek indítványaink, módosít vá­nyainkra , és épen azért, hogy ily nagy összeg van specificus magyar czélokra és ily kis összeg nem magyar, — specificus magyar — czélokra, köte­lességemnek tartom a t. ház elé egy módositvány­nyal járulni, egy oly nép érdekében, a melynek művelődését előmozdítani nem csak saját, hanem a magyar népnek is érdekében fekszik: és ez a román nép, a román nemzet, a mely egyedül természetes szövetségese a magyarnak, és én nem hiszem, hogy a magyarnak jól felfogott érdekében lenne ezen nemzetet akár elnyomni, akár annak művelődését elő nem mozdítani, vagy csak ignorálni is. T. ház! Ugy hiszem, hogy sokak előtt tudva lesz, vagy legalább hallották, mikép még 1860­ban Erdélyben egy román népmüvelődési egylet alakult. Nekem szerencsém volt az egylet iránt több alkalommal felszólalni, különösen egy inter­pellatió és egy határozati javaslat tétele alkal­mával, a mely közbevetőleg legyen modva, mind a mai napig még napirendre nem tüzetett. Ugy hiszem továbbá t. ház, hogy sokak előtt tudva 31

Next

/
Thumbnails
Contents