Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-134

242 134. országos ülés márcziüs 2. 1870. lesz, vagy legalább hallották, mikép Aradon szintén egy román népmüvelődési egylet alakult. Ezen két egylet az, a melynek felségélését a t. háztól kérem. Indokaim nagyon egyszerűek és rövidek: a román nép materialis szegénysége egyrészt, és a közművelődési érdek más részt. A román nép közművelődési érdekeit e két egylet képviseli, és meg kell említenem, hogy e két egylet alapszabályai felsőbb helyen helybenhagyattak, megerősíttettek: ezért ajánlom módositványomat; mielőtt azonban felolvastatnék, engedje meg a t. ház, hogy előadásomat egy adomával végezzem be, mely azonban tény. (Halljuk!) Egy világosi polgárnak pere volt Bohussal, nem képviselőtársunkkal, hanem egy másikkal. (Egy hang: Tán az apjávall) E világosi polgár elvesztette perét Arad megye törvényszékénél, és midőn ügyvédével találkozván, ez perének elvesztéséről értesité, röviden csak azt válaszolta: „Cu átátu mai reu peutru Bohus", annál roszabb Bohusra nézve. Meglehet t. ház, hogy ha küldőim előtt megfogok jelenni és azt mondom nekik : hogy minden indítványom és módositványom, melyet érdekökben tettem, elesett ez országgyűlésen, mutatis mutandis, azt fogják felelni, mit azon világosi polgár felelt az ügyvédnek. (Felkiáltások : Ohó! Zaj,) Különben én t. ház előre kijelentem, hogy ezt semmi esetre nem fenyegetésül hoztam fel (Felkiáltások: Beméljük is! Vagy ugy!); mert hiszen ama világosi polgár sem fenyegetődzött, csak azt mondta el, a mi szivén feküdt; más részről pedig megmutatta, hogy pere elvesztésével sem esett kétségbe. S most kérem módositványom felolvasását. Mihályi Péter jegyző (olvassa Hódosiu módositványát:) „A vallás-és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének 6-ik, azaz közművelődési czimének 2-ik rovatába tétessék : Az erdélyi irodalmi és nójnmivelődési egyletnek 5000 frt, az aradi, szintén román népmüvelődési egyletnek 5000 írt." Eötvös József h. cnltusminiszter: Az indítványból is, de főképen képviselőtársunk előadásából azt látom, hogy budgetemet nem igen méltatta figyelmére, miután azt méltóztatott mondani: hogy a budgetembem előforduló tételek közt 18

/

20-ad rész specificus magyar czélokra, sajátlag magyar érdekekre van szánva. De én, bármennyire gondolkoztam ezen, nem tudok oly tételt találni, mely Magyarország minden lakosa érdekének, bármily nemzetiségű legyen az, vag}ns éljen bármely nyelvvel, egyiránt meg ne felelne. Ott van mindenek előtt a nemzeti múzeum. Mibőll áll a múzeum 1 Régiségtárból, könyvtárból és természettudományi gyűjteményből és képtárból. Furcsa volna azt állítani, hogy az nem ép ugy érdekli a hazának román lakóit, mint a magyarokat. A ki azt állítja, meggyőződésem szerint, oly valamit állit, a mit tagadok, mert sértő a román nemzetre nézve, minthogy más szavakkal azt állítaná, hogy ahhoz, a mi speciális művelődési czél, habár egész Magyarországot illeti, a románoknak nincs köze. (Élénk helyeslés.) Az ily állítás ellen ellentmondok. Ez a múzeumra vonatkozólag. Következik az erdélyi múzeum. Mi foglaltatik az erdélyi múzeumban? Ismét ugyanazon tárgyak ; és miután román ajkú polgártársaink nem ismernek más történelmi multat, mint a miénket, miután egy évezred ota együtt élünk, miután e haza épen ugy az ő hazájok, mint a miénk, szeretném tudni: hogy a Magyarországban talált régiségek, vagy Magyarországban található természeti kincsek, miért érdekelnék kevésbbé azon honfiainkat, a kik románul beszélnek, mint azt, a ki magyarul beszél. (Élénk helyeslés.) Mert a t. képviselő ur nem fog nekem a budgetben egyetlen egy tételt sem mutatni, a mely sajátlag magyar érdekű lenne. Előfordul itt a meteorológiai intézet. Soha nem hallottam, hogy a kegyes ég a magyarnak és románnak különböző időt adott volna; (Derültség) hogy ne essék ugyanakkor a románnak, mikor a magyarnak esik. (Élénk derültség.) Itt van a magyar akadémiának könyvtára. Méltóztassék minket szerencséltetni e könyvtárban, s méltóztassék végig menni a könyvtáron: vajon csak magyar könyvekből áll-e az"? Vajon lehet-e azt mondani oly könyvtárról, a mely mindenkinek nyitva áll, a melyet mindenki, ki itt az ország fővárosában tartózkodik s tudománynyal foglalkozik, egyiránt használhat, melynek nagyobb része, nem magyar, hanem más nyelven írott könyvekből áll ,• — ha a román könyvek száma csekélyebb, mint a franczia vagy angol könyvek, annak az oka csak a román irodalom és nem azok, kik ezen könyvtárt összeszerezték; (Derültség) — vajon lehet-e azt mondani egy oly könyvtárról, hogy ez sajátlag magyar könyvtár ? Én tehát ellentmondok t. képviselőtársunk ezen állításának, s azt mondom, hogy ezen tételek, a mint itt foglaltatnak, az elsőtől az utolsóig egyátalán nem nemzetiségi, nem nyelvi czéluak, hanem tisztán átalános tudományú czéluak. (Élénk átalános helyeslés.) Mindazt, a mi tisztán a nyelv miveléséhez tartozik, a mi tehát sajátlag e haza, magyar, szláv, román, vagy német nemzetiségű polgárainak különleges érdeke lehetne, azt hagyjuk az egyes nemzetiségekre. — Itt nem foglaltatnak más tételek, mint olyanok, melyek a haza min-