Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-134
228 134. országos ülés márczius 2. 1870. ványomat visszaveszem, egyszerűen hozzátettem, hogy a mennyiben ezen indítványom csak módositvány s az Irányi Dániel képviselő ur által tett és már elfogadott indítványban foglaltatik. Kérem tehát e szerint szerkeszteni a jegyzőkönyvet. Mihályi Péter jegyző: T. képviselőház ! A jegyzőkönyvben csakis az szokott meg. említtetni, a ki visszaveszi az indítványt, az indokolás a naplóba tartozik, nem a jegyzőkönyvbe. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a jegyzőkönyv hitelesítve van. Van szerencsém bemutatni Soprony sz. k, város fölterjesztését a kisajátításról a főváros érdekében alkotott törvénynek a többi sz. kir. és egyéb népesebb városokra leendő kiterjesztése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittátik. Szögyényi László: T. ház! Egy kérvényt van szerencsém bemutatni, a melyben Fehér megyébe kebelezett Isztimér mezőváros azért folyamodik a t. házhoz, méltóztassék kieszközölni, hogy az Isztimér és Iszka-Sz.-György közt fekvő megyei ut, a melynek kiépítése és töntartására a megye lenne kötelezve, és melynek kiépítéséért már ismételve íolyamodott a megyei bizottmányhoz, de sikertelenül, minél előbb kiépíttessék. Kérem ezen kérvényt a szabályok értelmében a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda utasittatik.. Buttyán László:T. ház! Van szerencsém Közép-Szolnok megye területéhez tartozó Kelencze, ISÍáprád, Kööd, Kis-Debreczen. Nagy-és Kis-Goroszló, Róna, Turbucza és Husszia községeknek az iránt kérvényöket a t. ház asztalára letenni, hogy a mennyiben Közép-Szolnok megyétől a Szamos vize által el vannak szigetelve, és igy a középponttól nagyon távol esnek, ellenben Kővárvidék ének központjához igen közel vannak, kérik a t. házat, hogy a megye és a törvényszékek rendezése alkalmával, Kővárvidékéhez esatoltassanak. Megemlíteni kívánom, hogy ezen községek 1861-ben már e tekintetben kérelmeztek e tárgyban, de sikertelenül. Bátor vagyok e kérvényt a ház asztalára letenni azon kéréssel, méltóztassék utasítani a kérvényi bizottságot, hogy e kérvényt, a mennyiben a törvényszékek szervezése hirtelen bekövetkezhetnék, azt soron kivül tárgyalja. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Nagy János: T, ház! Posony megyébe kebelezett Yága a község némely lakosainak kérvényét vagyok bátor benyújtani a tagosítás folytán úrbéri maradékföldön számított szabadjellegü gyümölcskertjeik iránt. A nevezett községi lakosak e jogsérelmök orvoslását a t. háztól várván, van szerencsém erre vonatkozó kérvényöket négy darab melléklettel a t. ház asztalára letenni. Ugyanezen község részéről egy másik kérvényt is van szerencsém benyújtani. Tudomással bir a ház arról, hogy a közlekedési és közmunka-miniszter költségvetésének tárgyalása alkalmával a Vág folyam szabályozása elrendeltetett, az előmunkálatok megtételére szükséges költség megszavaztatott. Miután pedig a nevezett község a Vág kiáradása által legtöbbet szenved, azon alázatos kérelemmel járul a t. ház elé, hogy a Vág kiáradásai ellen szükséges védmüvek megépítését a tervszerinti szabályozás előtt elrendelni méltóztassék. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Wahrniann Mór: T.ház! köztudomású dolog, mennyire mostohák a viszonyok a kereskelemre és iparra nézve az utóbbi időkben, és mennyi nehézséggel kell küzdeniök ezeknek. Ezen bajt elhárítani, azt enyhíteni igen nehéz, mert azok főtényezője az átalános közgazdasági viszonyokban rejlik. De még egy másik igen aggasztó körülmény merül fel utóbbi időkben s ez azon tünemény, hogy átalában az ország minden vidékén igen gyakran kijátszák és megcsalják a jóhiszemű hitelezőt, a jogbiztonság elvész az országban és ez által a hitel csökken, és a bizalom megszűnik. A főbaj ott rejlik, hogy átalában büntetőtörvényünk és az ez alapon íönálló eljárás ezen tüneményen nem segit; hogy azok, kik a jóhiszemű hitelezőt kijátszák, megcsalják, kik rokonaik, ismerőseik, barátaik által magok részére végrehajtást eszközöltetnek és azután azzal állanak elő, hogy nem képesek fizetni: vagy egy átalában meg nem büntettetnek, vagy az eljárás oly hosszú ideig tart, hogy nem segit a jóhiszemű hitelezőn. Másik oka ennek az, hogyha csődöt hirdetnek, a csődbeli eljárás olyan, hogy a legegyszerűbb kereskedelmi csődnél tiz—tizenöt év múlik el a nélkül, hogy annak végét érjük, a nélkül, hogy megbüntettetnék az, a kinél kitűnik, ha átalában kipuhatoltatik, vajon kitűnik-e? hogy a csőd rósz hiszemü és csaláson alapul. E bajon okvetlenül segítenünk kell, még pedig az által, hogy mind a büntető-, mind a kereskedelmi törvény és uj csődtörvény a mai idő szelleméhez alkottassák. Tudjuk, mennyire el van foglalva az igazságügyminiszter ur, tudjuk, hogy mind e reformkérdések igen sürgetősek s égetők, s hogy mindezeket egyszerre nem lehet életbe léptetni; de mégis, midőn azt látjuk, hogy majdnem egy esztendő elmúlt már, mióta ezen országgyűlés meg-