Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-124

124. országos ülés február 18. 1870. 15 lés. - Halljuk!) az tagadhatatlan, hogy miután az 1848-ik Ill-ik törvényczikknek Komárom képviselője által idézett 6-ik §-a által az rendeltetik, hogy nem csak mindazon tárgyakban, melyek addig a magyar kir. udvari kanezellária, a helytartó-tanács és a kincstár köréhez tartoztak, de átalában minden más polgári, egyházi, kincstári és honvédelmi tárgyakban ő felsége ezentúl a végrehajtó hatalmat kizárólag ós csakis a magyar minisztérium által fogja gyakorolni, a kérdéses alapok kezelése és számadásai igen is ezen tárgyakhoz tartoztak és odavalók voltak. Igaza van Horváth Mihály képviselőtársunknak, hogy ez alapok fölötti rendelkezést ő felsége magának föntartotta, de azon sok törvények közül, melyek arra vonatkoznak, fogok egyet fölolvasni, hadd lássa a t. ház, miként rendelkezett ő felsége ez alapokról. Az 1723-ik LXX-ki törvényczikk igy hangzik. (Olvassa) : „Piarum quarumvis fundationum inspectionem et cum exactione rationum, utrum fundationi satisflat, investigationem sua majestas ssma pro apostolico munere et suprema" authorLate sua vigore art. 74, 1715 sibi bgne reservavit : „§. 1. E gremio regio locumtenentialis consilii nonnullos deputabit, qui praemissorum singularem et peculiarem curam habeant. „§. 2. Cirea fundationem Szirmavanam, tanquam rem de jure tertii tractantem, s. majestas ssma id quod justitiae conforme érit, clementerdisponet. „§. 3. Fundatio verő Hrabovszkiana in commissione de negotio religionis constituta ubi acta ejusdem commissionis revisa fuerint, pro aequitate terminabitur." Ebből három dolog világlik ki: először, hogy akkor az országgyűlés nem csak a katholikus, de a protestáns fundatiókról is rendelkezett; másodszor, hogy a törvényhozásnak hozzájárulása szükséges volt , hogy ő felsége , bár apostoli koronás király, ezen iéntartott jogot gj-akorolhassa; és harmadszor, hogy ő felsége ezt a helytartótanács némely tagjai által végrehajtatta. Ugyanis azóta a helytartótanács kebelében a primás és esztergomi érsek elnöklete alatt, ki mindig hivatalból ülnöke volt a helytartótanácsnak, két püspökből és két kath. világiból álló bizottság, a eommissió eeclesiastica alakíttatott, mely ezen alapokat kezelte és a számadásokat Az általam idézett 1848-iki törvény szerint ő felsége ezen jogának végrehajtása a magyar minisztériumra ment át. (TJgy van!) Miniszterünk tehát ezen alapokat a törvény értelmében kezeli és alkalmasint ezen törvény folytán az egyház férfiainak is tágasabb tér nyittatott mint az absolut kormány alatt nyitva volt. De ugyanazon Ill-ik törvényczikknek 4-ik szakasza azt parancsolja, hogy a miniszter mindennnemü hivatalos eljárásáért felelős. Kinek? a törvényhozásnak. A minisztériumnak hivatalos eljárása véleményem szerint, mint ezt a Hollán-ügyben tett indítványom tárgyalása alkalmával bővebben fogom fejtegetni, csak azon hatalom gyakorlására terjed ki, melylyel a törvény a minisztert felruházza. Itt a törvény ruházta föl a. minisztériumot ezen hatalommal, s igy midőn ezen alapok kezelésében hivatalosan jár el, ezen hivatalos eljárásért az országgyűlésnek felelős, felelős pedig nem lehet, ha a számadásokat be nem terjeszti, tehát azt gondolom, hogy a napfénynél világosabb, hogy a miniszter a számadásokat az országgyűlésnek beterjeszteni tartozik. {Élénk helyeslés hal felől.) Horváth Mihály képviselőtársunk ma oly értelemben szólott, mint ha a római katholikus egyház vagyonának kezelésére vonatkozó számadás fölötti tanácskozásra az országgyűlés nem illetékes hatóság volna, mert annak tagjai nem mindnyájan ezen egyház hivei. Van szerencsém utalni őt az 1790. országgyűlés naplójára, ott azt fogja találni, hogy a XXVI-dik törvényczikk fölött, mely a protestánsok iskolai és egyházi belügyeiről szól, az egész országgyűlés minden különbség nélkül szakaszról szakaszra, hónapokon át tanácskozott, és midőn annak 10. és 12-ik szakasza a protestáns felekezeti fundátiók fölötti szabad rendelkezést és azok kezelését a protestánsoknak visszaadta, a kormánynak felügyeleti jogát fentartotta arra nézve, vajon ez alapítványok az alapítók akarata és rendelése szerint kezeltetnek-e ? és ennek nyomán a miniszter, ha ezen felügyeleti jog gyakorlata iránt kérdőre vonatik, erről az országgyűlésnek felelni tartozik. E tekintetben az országgyűlés illetékessége ellen soha semmi kifogás nem tétetett, bár a magyar törvényhozás akkor is kitünőleg római katholikus törvényhozás volt. Kérdem már most, a római katholikus egyházban létesítendő autonómiával mi fog történni? Azt hiszem, az is be fog czikkelyeztetni mint a XXVI. törvényczikk által a protestánsok autonómiája is beczikkelyeztetett; és azt hiszem, átalában nem lesz szükséges, hogy a római katholikus egyház tagjai részéről bárki is kénytelenitve legyen a római katholikus egyház vagyonát a magyar törvényhozással szemben, az alkotmányos jogok sértésével megvédeni. Eynemü védelemre a magyar törvényhozás okot soha sem szolgáltatott; (Bal felől: Igaz!) azok pedig sértenék az alkotmányos jogokat, kik addig, mig a jelen törvények fenállanak, míg a magyar kormánynak egyik tagja, egy felelős mi-