Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-130

130. országos Ülés február 25. 1870. 149 föl, fölékesítve mindenféle csecsebecsékkel, különben pedig arra teremtve, hogy elszáradjon, én azt akarom, hogy a fa gyökereket verjen a hazában, (Helyeslés jobb felől) erre nézve mindenek előtt szükséges, hogy a talaj legyen előkészítve. (Helyeslés jobb felől.) Én tehát a mit akkor mondottam, ismétlem most: Első és legfőbb kötelességemnek tartottam mindenekelőtt a népnevelésre fordítani figyelmemet, (Helyeslés jobb felől.) először azért, mert legszükségesebbnek és legsürgősebbnek tartottam ; de másodszor azért is, mert a népnevelés oly tér, a melyen ke zd étben is már bizonyos eredményeket lehet elérni. lg törvény vagy egyes szabályok, melyek a népnevelés körében kiadatnak, egyszerre az országban a népnevelést megjavítani nem fogják; de minden szabály, minden törvény, mely czélszerü, már a kezdetben is, az ország egyes kisebb köreiben, egyes kisebb községeiben a népnevelésre nézve, nem mondom — átalánosan, hanem egyes helyeket tekintve, már annyi előkészületet teremtett, hogy itt eredményt lehet fölmutatni. A mi az egyetemet illeti, e részben megvallom, bámulatomat kell kifejeznem előttem szólott t. képviselő ur nyilatkozata fölött. Az egyetemnek reformját, mint a t. képviselő is jól fogja tudni, megalkotni, nem oly mű, melyet egy pár nap alatt, vagy egy két év alatt véghez lehetne vinni; (Zaj és fölkiáltások a bal oldalon: Nem csak arról van szó, hanem hogy a tervezet a közvélemény bírálata elé jőjön!) egy egyetemnek re organisálása igen soktól függ, azt hamar senki nem reorganisálhatja inkább, mint maguk az egyes tanárok, mert a hol egyes kitűnő tanárok vannak, ott van hires, kitűnő egyetem is. (Élénk helyeslés jobb felől.) A t. képviselő ur egy kis számadási tévedést is tett, még saját facultására nézve, a jogikarra nézve is, azt mondva, hogy ott 8 tanár van. Engedelmet kérek, a jogi karban most is 11 tanár van a budgetbe fölvéve. Azonkívül egyetem létezésének és annak, hogy egyetem a mai időben ezéljainak megfeleljen, kellékét utóvégre is nem a czélszerü miniszteri rendelet adja meg, mert, ámbár a miniszteri omnipotentiát sokszor hallottam említtetni, ugy hiszem, mégis senki, a ki a miniszteriális omnipotentiától fél, bizony nem teszi föl azt, hogy ez a miniszteri omnipotentia annyira terjedjen, miszerint kitűnő egyetemet alkothasson. (Helyeslés jobb oldalon.) Kitűnő egyetem alkotására a szükséges tanerőkön kivül, melyekre nézve mi magyarok sokkal szűkebb körre vagyunk szorítva, mint bárki más: mert a külföldről kitűnő férfiakat nem hozhatunk be, s igy csak azokat alkalmazhatjuk, a kik az egyes tudományos szakokra magukat hazánkban vetették, tudjuk pedig, hogy az utolsó 20 év folyamában nem látván a magyar fiatal ember kilátást a tudományos téren, szorosan tudományos szakra igen kevesen képezték magokat, — a tanerőkön kivül vannak még anyagi kellékei is minden egyetem létezésének és annak, hogy az egyetem ezéljainak a mai időben megfeleljen. Nem is szólok most a természettudományi, sem az orvosi karról, mely, mint minden ember tudja, a mai időben nem áll azon állásponton, mint valaha, midőn a chemiai tanár vag}

r más természettudós nem szorult másra, mint egy fekete táblára és krétára, azzal fölírván formuláit és megelégedvén azzal, hogy azokat tanitváuyai megtanulták; mai időben nem csak auditóriumra, de laboratóriumra is van szükség. Mai időben a természettudományok, melyek minden egyetem főágát képezik, nem művelhetők bizonyos helyi ségek, készletek és tanszerek nélkül. (Helyeslés.) De mondom, nem szólok a természettudományokról, sem az orvosi karról, csak a jogi karról szólok, és itt ismét bámulom képviselőtársamat, a ki sajnálkozását fejezte ki a felett, hogy annyi kitűnőbb fiatal ember kénytelen volt a külföldre menni, és ott folytatni tanulmányait, és hogy sajnálkozásának ezen okát az összes jogi karnak hiányaiban kereste. Ezt, fölfogásom szerint, csak az mondhatná, a ki soha egyetemi épületünkben nem volt, a ki nem tudja, hogy egyetemünk jogikarának egyik legnagyobb hiánya az, hogy tantermei akkor készültek, midőn az egyetem frequentiája 900 — legfölebb 1000 fiatal emberből állott, mely azonban azóta 2100-ra emelkedett, és hogy épen a jogi kar tud 1100 hallgatót fölmutatni — ugy, hogy lehető, hogy még azon esetben is, ha a legkitűnőbb tanerők, Európa legelső tanárai ülnének az egyetem tanszékeiben, egy része a magyar fiatal embereknek mégis kénytelen volna elvándorolni, azon egyszerű oknál fogva, mert nem fér meg az auditóriumban. (Bal felől ellenmondások.) Hogy az egyetem állapotainak javítására nem történt annyi, a mennyit a t. ké|3viselő ur óhajtott, és félig sem annyi, a mennyit én óhajtottam volna, ez nem szenved semmi kétséget; de fölfogásam szerint igazságtalanság azt mondani, hogy az egyetem jelen állapotának javítására legalább annyiban, a mennyiben a loealis körülmények, a helyiség és a phisikai lehetőség azt engedték, mégis tetemes történt : igy például a belgyógyászati intézetben egy czélszerü auditórium készíttetett el, a honnan a növendékek a beteget láthatják ; a belkóroda 10 ágygyal szaporittatott, egy sebészeti kórtanoda szintén 10 ágygyal, physiologiai intézet, egy kórboneztani intézet, egy összehasonlító boneztani laboratórium állíttatott föl, a tanársegédek száma szapo-