Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-130
130. országos ülés február 25. 1870. 145 Miért nem terjesztette elő miniszter ur azt, mire, mint emlitém, a ház határozata által fölhiva volt: arról tudomásom nincs; azt hiszem azonban, hogy azon irományok, melyek az okmánytárban foglaltatnak, bő adatokat szolgáltatnak arra, hogy azok alapján azon kérdések, melyeket a ház emiitett határozatában, meg kívánt oldatni, nézetem szerint teljes megnyugvással megoldathassanak. Akár legyenek azonban ezen kérdések az okmánytárban foglalt irományokból megoldhatók, akár nem: annyi bizonyos, hogy ennyi okmányt a képviselőház maga teljességgel nem combinálhat, hanem szükséges, hogy ezen eombinatiót valamely bizottságra bizza, mely azután a tapasztalandókról jelentést tegyen. Annálfogva következő határozati javaslatot vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk Olvassa:) „Válaszszon a ház hét tagú bizottságot, mely a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a magyar király tudományos egyetem vagyonának kimutatása tárgyában tett előterjesztését^ az ahhoz tartozó okmánytárral együtt a képviselőház 1868. november 13-án 2776. szám alatt hozott határozatában kifejtett elvek alapján vizsgálat alá vévén, ennek eredményéről véleményes jelentést tegyen." Bátor vagyok ezen indítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (újra olvassa Ghyczy Kálmán határozati javaslatát.) Eötvös József h. vallás- és közoktatási miniszter: T. ház! Én azt hiszem, ezen tárgy sokszoros összefüggésben áll a házuak előbbi határozatával. A ház elhatározta, hogy az egyetem vagyonát és alapját illető minden okmányt a ház asztalára tegyem le, miért? hogy a ház mamagának kellő ismeretet szerezhessen a vagyon egyes részeinek jogi természetéről. Miután az okmánytár nagy, a ház maga azt vizsgálat alá nem veheti: én tehát igen czélszerunek tartanám, ha ezen indítványt el méltóztatnék fogadni és ily hót tagú bizottságot kiküldeni. Hoffmann Pál: T. ház! Nem szándékozom az egyetem számára beterjesztett költ ségvetésnek egyes tételeiről szólni; azokat sem öregbíteni, sem leszállítani nem óhajtom; leszállítani nem, mert a dolog természeténél fogva azt nézetem szerint sem most, sem később nem lehet; öregbíteni pedig azért nem, mert ez szerves intézkedéseket tételez föl, melyek előtt a költségvetés öregbítése alig használna. Az egyetemi vagyonra vonatkozólag sem szándékoztam szólani, de miután az előttem szólott képviselő ur az iránt határozati javaslatot terjesztett be, én azt részemről szintén pártolom, KÉPV. H. SAPLÓ 1851 vi de egy megjegyzést is koezkáztatok ez alkalommal. (Halljuk!' Korántsem akarok praejudicálni azon bizottságnak, a mely kiküldetik, de ón a kérdést igen egyszerűnek tartom, és azt mondom, hogy az egyetemi vagyon csak az eg3 r etemé lehet; jogilag egyedül ezen nézetet tartom lehetőnek. Az egyetem jogi személy természetével bírván, azon . különböző javak, melyek annak successive adat' tak, nem lehetnek máséi, mint azon jogi személyéi, melyet egyetem neve alatt értünk. Azon kérdéssel, mi az egyetem 1 ? azon kérdés, kié az egyetemi vagyon ? el van döntve. Mihelyest tehát kimondottuk, hogy azon egyetem nem katholikus, hanem állami intézet, nézetem szerint az egyetemi vagyon sorsa is el van döntve. Nézetem szerint tehát, t. ház, a kiküldendö bizott! ság föladata igen egyszerű; a mit egyébként I csak mellesleg kívántam megjegyezni, mert az, mi indítványoztatott, szintén nem vezethet más eredményre. A mit tulajdonkép mondani akarok, az az egyetem szervezetére vonatkozik. Ez a harmadik budget, tisztelt ház, melynek tárgyalásában szerencsés vagyok e házban részt venni. Két alkalommal, immár megvallom, meglehetős erőlködéssel nyomtam el magamban a fölszólalás kívánságát; jelenleg a kötelesség érzete kész azt el nem halasztani, hanem elmondani nézetemet, szemben azon tudvalevő tánykörülmónynyel is, hogy a t. vallás- és j közoktatási miniszter ur már legközelebb szándékozik az egyetemre vonatkozólag egy szerves törvényjavaslatot előterjeszteni; mondom, kötelességemnek tartom ezzel szemben is fölszólalni, mert az eshetőség talán ugy fordulhat, hogy még a jövő költségvetés előterjesztése alkalmával sem fognánk ezen még csak beterjesztendő törvényjavaslat törvénynyé emeléséhez, és illetőleg annak áldásaihoz jutni ; és azért is, mert magára ezen még csak előterjesztendő javaslatra, mely az egyetem újjászervezését tárgyazza, nézeteimet elmondani óhajtom. (Halljuk!) Az egyetem állapota iránt, tisztelt ház, az 1848-ki XIX. törvényczikk intézkedik, kimondván azt, mit oly rövid idő alatt, akkor, midőn e törvények készültek, egyátalában törvényileg kimondani lehetett, t. i. az irányelvet, melyet alkalmaztatni kivan; és ezen irányelv, mely életrevalóbb ma mint volt akkor, a tanszabadság elvének alkalmazása. Törvényhozásunk nem volt azon helyzetben, hogy véghez vihette volna ez elv alkalmazását, az uj szervezet létesítését. Véghez vitte egyetemünkre nézve ez elvnek bizonyos tekintetben alkalmazását azon kormány, mely az ötvenes években hazánk ügyeit is intézte ; be lett hozva az ötvene.s években egy iy
