Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-129

129. országos ütés február 24. 1870. 127 akárki más, mert olyan vallásfelekezethez tartozom, mely bizonyára leginkább volt elnyomva e hazában és csak 2—3 éve, hogy emanczipálva van; hanem én a vallásszabadságnak szintén több útját gondolom és tudom és ugy találom, hogy nem lesz kétség, miszerint az egyes vallások autonómiája szintén csak vallásszabadságra vezet, legalább azon czélra törekszik. Ennélfogva én előrebocsátva, hogy a hitfelekezetiséget vagyis a confessiót szintén ugy, mint akárki culturai közegnek tekintem; de épen azért, mivel culturai közegnek tekintem, és tudva, hogy az állam nem csak jogosult, de köteles is a culturát előmozdítani, következtetem, hogy az állam a hitfelekezeteket, a szabadságban való törekvésökben az autonómiában elősegíteni tartozik. Erre akarok egy szerény indítványt fektetni, de a melynek indokolását előrebocsátani szükségesnek tartom, — mert — habár nem tér is el azon nézetektől, a melyek itt előadattak, mégis egy lépéssel tovább megy. Indítványom a 4-ik tételre, t. i. a görögkeleti egyháznak szánt 80,000 forintra vonatkozik. Én, tisztelt ház, a mennyiben lehetséges volt, törekedtem megtudni a czélokat, a melyekre ezen összeg fordittatik és azt találtam, hogy ennek legnagyobb része, t. i. 50,000 frt. egészen az erdélyi érsekségnek adatik, 30,000 frt. pedig egyeseknek vagy községeknek adatván, különféle czélokra fordittatik. Az 50,000 frt. több nagy szükségletekre fordittatik; igen csekély részével megtoldatik az érsek csekély fizetése, mely igazán silány. Ezen toldalékkal együtt évenkint alig jut az érseknek 12,000 frt., kinek közel 700,000 híve van és az alatta levő 7 püspökségben a hívek száma 1 millió. Nagy része fordittatik a consistoriumra, mely ezen segély nélkül lehetetlen lenne; a 3-ik, a legnagyobb rész fordittatik a seminariumra, mely e nélkül megszűnnék, miért ? mert az erdélyi görög - keleti egyház évszázadok óta oly állapotban volt, hogy lehetetlen volt alapokat szereznie; csak 20 éve, mióta létesült s alapjai már is oly nagyok, hogy megközelítik az egy milliót, s meg vagyok győződve , hogy ezen segedelem mellett gyarapittatni fog annyira, hogy talán 10 év múlva fölöslegessé válik az államsegély. Meg vagyok győződve, hogy az előirányzatba hozott összeg jó helyre és sürgős szükségletekre fordittatik. De van Magyarországban két román püspökség, melynek a múltban szintén nem volt alkalma egy krajczárt szerezni, miért? mert létele nem volt. Gyűjtettek alapok s mint, épen a tisztelt miniszter ur kimutatásában foglaltatik, közel 3,000,000-ra felmentek, de ezen alapok nem a román egyházéi, hanem kérdésesek és maga a magyar törvényhozás azt határozta, miszerint azok egyelőre a szerb hierarhia birtokában s élvezetében maradjanak addig, mig vagy barátságos utón kiegyezés nem történik, vagy per utján nem döntetik el a románok követelése, oly per utján, melynek eddigelé még competens bírósága sincs. Van tehát mondom, két dioeeesis, a karansebesi és aradi; az aradi közel 600,000, a karansebesi több mint 400,000 lélekre megy; — és hogy vannak ezek ma ? A magyar tőrvény hozás az autonómiát kimondotta, ennek folytán congressus tartatott és szerveztetett az egész hierarchia. Ha arról volna most szó, hogy az autonómia életbe léptettessék, hogy a szervezet keresztülvitessék, az lehetetlen, miért ? mert hiányzik minden alap. Semmi, de legcsekélyebb összeg sincs erre. A püspököknek nincs bizonyos fizetésők, mindkét püspök azon jövedelemből él, mit conventio sytosiának neveznek. A conventio még a múlt századból származó bizonyos kötelezettség a község részéről, melyet igen nehezen lehet érvényesíteni, és melyet a szegényebb részek régóta nem fizetnek, például Bihar megyében; járulna ehhez a papok által fizetett bizonyos illeték. De a papok a maguk silány fizetéséből meg sem élhetnek, mert sok helyen majdnem semmi, és azok még fizessenek a püspöknek ? Egy püspök fizetése 3 — 4000 forintra sem megy. Madarász József: Az sok! Babes Vincze: Sok volna, ha roppant teendője és felelőssége nem volna. De hogy vannak a consistoriummal ? A consistoriumnak még eddig igen nagy hatásköre van, de fizetett hivatalnokai nincsenek. Ivánka Imre: Épen az a nemes! Babes Vincze: Az iskolák felügyeletét is viszik; de hogyan viszik ? Ingyen, minden fizetés nélkül. Ha a múltba tekintünk, azt látjuk, csupa visszaélésekből éltek; most a visszaéléseknek akadály tétetett az által, hogy a statútum organisatorium azokat lehetlenné tette, mert most már a nyilvánosság, a eontroll áll fön. Még roszabbul állnak a klerikális intézetek, melyek alig érdemlik meg ezen nevet. Van t. i, az aradi dioecesisnek úgynevezett klerikális intézete, melynek alig van három évi cursusra két tanára s egy-egy tanár fizetése 400 frt. Már most arról van szó, hogy leptettessenek életbe azon intézkedések és szervezkedések, melyeket a törvény alapján a congressus decretált és melyek ő felsége jóváhagyását is megnyerték. Ehhez mindenesetre szükséges a pénz, mert a nélkül lehetetlen keresztülvinni, és a nélkül mint mondám, az autonómia puszta szó. Ha tehát szükséges valahol ily ideiglenes segély, mert én