Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-129

129. országot Ölés február 24-. 1870. 117 reztem be, ennyi földabroszt osztottam szét, enynyi glóbust vásároltam, és megigazíttattam ennyi iskola-ház födelét; hanem valóságos, és oly adatokkal, melyek nyomán a törvényhozás eljárhat; épen mert ezt akartam, és mert — tel nem emlitveaz akadályok nagy tömkelegét, melyek miatt kötelességemet eddig nem teljesíthettem, — mondom épen, mert oly kimerítő előterjesztést akartam adni, mely statistikai táblázatokon alapul, épen azért nem adtam ily átalános expositiót, hogy ennyi iskolát építettünk, ennyi iskolamester kapott magasb fizetést stb. hanem felfogok lépni valóságos, alapos kimutattásal, és meg vagyok győződve, hogy a mennyire én a nemzetet ismerem, tiszta, világos képe annak, hogy hol állunk a népnevelés tárgyában, sokkal nagyobb lelkesedésre fogja buzdítani, mintha én itt elmondom: mily roppant haladást tettünk az utóbbi időben ? (Helyeslés.) Bocsánatot kérek, hogy e dolgok felhozatván, általam szó nélkül nem hagyathattak, habár nem tartoznak ide. A mi magát a tárgyat, mely tanácskozásunkat képezi, illeti, igen rövid leszek. (Halljuk!) Hogy a minisztériumnak személyzete nagynak tartatik, és lehet, hogy talán pár személylyel nagyobb is. mint a legnagyobb szükség kívánja, azt megengedem; de méltóztassanak meggondolni az alakulás nehézségét, és ha a t. ház tekintetbe veszi csak a t. ház elé terjesztett zárszámadásomat, és a többi előterjesztésemet, át fogják látni, hogy ahhoz képest, mit tőlem jövőre kívánnak, bizony tisztviselőim nem nyugszanak rózsákon. Hogy midőn a minisztérium alakult: tekintettel kellett lenni a különböző vallásokra és különböző nemzetiségekre , azt egyesek tekinthetik hibának; és bár meg vagyok győződve, hogy a nemzetiségek közöl a legtöbb, sokkal nemesebben gondolkoznak és sokkal mélyebb belátásuak. semhogy a nemzetiségi kérdést, mint némelyek, csak épen egyes hivatalok betöltésében találnák; azonban az én tárezám — a mit már azért is szeretek hinni, hogy a t. ház annyi figyelmet fordit rá— (Derültség) kivételes tárcza; szükséges, hogy a lehetőségig ne csak igazságosan járjunk el, helyesen és törvényesen, hanem hogy bizonyos pontig bizodalmat is gerjeszszek azokban, kik e minisztériumhoz fordulnak. Mert ne feledjük, vallási kérdésekről van szó és vallási kérdéseknél legalább az emberek nagy része, igen féltékeny szokott lenni. Én tehát azt, hogy a minisztérium első rendezésénél tekintet volt a különböző vallásokra, és tekintet volt a különböző nemzetiségekre, teljes meggyőződésem szerint, nem csak hibáaak nem tartom, hanem tartom olyannak, mit ha ma újra kellene kezdeni a dolgot, újra ismételnénk. (Helyeslés jobb felől.) Most a t. ház maga előtt látva a budgetet, csak számát látja a tisztviselőknek s a pár ezer forintot, melyet talán, de csak talán meg lehetett volna gazdálkodni; de mindazon következéseket nem méltóztatnak látni, melyek akkor fordultak volna elő, ha e hazának különböző vallásfelekezei, különböző nemzetiségei egy oly vallás- és közoktatásügyi minisztériumot láttak volna maguk előtt, melybea olyanok, a kik képviselnék, nincsenek, melyben tehát olyanok alFalmazva nincsenek, kikről fölteszik, hogy ügyeiket kellően értik, s a kikről tudják, hogy legalább a nyelveket, melyeken az ő beadványaik történnek, tökéletesen ismerik. En tehát ezt hibának nem tartom. Az előbbi országgyűlés már 1868-ban az 1869-iki budget tárgyalása alkalmával, kimondta, hogy 8 tanácsoson fölül a többi ideiglenesnek tekintessék, s oly hivatalok, melyek üresedésbe jönnek, ne töltessenek be. Ezen rendelethez tartva magamat, megüresedvén egy tanácsosi és egy titkári állomás, ezen két állomás nem is töltetett be és igy jelenleg egy tanácsossal és egy titkárral már ugy is kevesebb van, mint 69-ben volt. Ez válaszom s kérem méltóztassanak ezen czimet megszavazni. (Helyeslés jobb felől.) Henszlmann Imre T. ház! (Sokan elhagyják a termei.) Elnök: Méltóztassanak békeségben és csendben lenni, hogy a tanácskozást folytathassuk. (Halljuk!) Henszlmann Imre: Az egyik kérdésre, melyet Schwarcz Gyula barátom tett, a cultusminiszter ur megfelelt; de a másik kérdésre, hogy t. i. miért nincs kellőleg rendszeresítve a közigazgatás, nem adott feleletet Arra kérném tehát a cultusminiszter urat, lenne szíves ezen rendszert, t. i. a logikai rendszert is behozni. Ez az egyik. A másik pedig, a mire a cultusminiszter ur szintén nem felelt és a mit egy szóval eldönthetett volna: vajon hajlandó-e elválni minisztériumának felétől, azon részétől, melyről mi azt hiszszük, hogy ressort-jával nem jár együtt 1 A mi a harmadik kérdést illeti, melyről szólani lesz alkalmunk, erre nézve: Wiese „Ueber das höhere Schulwesen in Preussen", szóló müvében azt olvassuk, hogy egyik tanárnak van 16—18 száz tallérja, az igazgatónak pedig 2000 tallérja van. Ugy hiszem, nálunk egyetlen egy gymnasialis tanár vagy igazgató sincs, kinek ennyi fizetése volna.