Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-129
129. országos Ülés iebruár 24. 1870. 111 Dobsa Lajos: T. ház! Van szerencsém benyújtani a makói önképző tanitóegylet folyamodását, aláirva Molnár Albert egyleti elnök és Perlusz Ede, egyleti jegyző által, melyben az egylet esedezik, hogy a t. képviselőház a „bánsági tanitóegylétnek" a tanítók anyagi helyzetének javítását kérelmező emlékiratát tekintetbe venni méltóztassék. Egy más rendbeli kérvényt is van szerencsém bemutatni: A makói orthodox izraeliták nevében Paskesz Jónás és Gombó Jakab által aláirva, melyben az oktatásügyi alapul ő felsége által adományozott alap feletti határozást a vallásszabadság tekintetében hozandó törvény alkotásáig elhalasztani kérik. Elnök: Mindkét kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Vidacs János: T. ház! Junker János és érdektársai torontálmegyei nákófalvai lakosok kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a gyarmatosítást, mint országos ügyet a Mellyesféle telepítési javaslat szellemében a lakatlan puszták benépesítése czéljából mielőbb sikeresittetni kérik. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. n . Ürményi Miksa : T. ház ! Soprony megyébe kebelezett Csepreg mezőváros 224 lakosa azon reményben, hogy az úrbéri kötelékről származott tartozások iránt országos közvetítésekről nem sokára gondoskodva lesz, a t. házhoz folyamodnak ily nemű tartozási kötelezettségeiknek ideiglenes felfüggesztése iránt. Bátor vagyok a t. házat kérni, hogy ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: Oda fog utasíttatni. Következik a napirenden levő tárgy, a vallás- és közoktatási minisztérium költségvetésének részletes tárgyalása. Széll Kálmán jegyző (olvassa a központi igazgatás rovatait.) Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottság a cultusminiszterium budgetje ezen első czimére vonatkozólag következő észrevételeket terjeszt a ház elé: ,,a) Az első ezim alatt foglalt központi igazgatásra 1870-re 244.757 forint van előirányozva; 1869-re ellenben a törvényben 239.000 frt. volt megszavazva. A bizottság a 6000 frtra menő költségtöbbletet a ministeri indokolásban (1. ennek 3 — 6-ik lapját) kifejtett okokra való tekintetből elfogadásul ajánlja: azonban valamint a múlt évben, ugy ez alkalommal is kimondandónak véli, hogy a jelen ezim I-ső rovatában előforduló számfeletti hivatalnokok kevesbitése czélba lesz veendő, mit a vallás- és közoktatási miniszter olykép ígért foganatosítani, hogy ez állomások, a mint üresedésbe jövendnek, többé betöltetni nem fognak. Az ugyanezen ezim alá foglalt segédhivatali személyzet fizetésében, a bizottság azon változtatást hozza indítványba, hogy az ez állomásokkal járó fizetéseknek valamenyi ministeriumban való egyformositása tekintetéből a főigazgató rendes fizetése 1800 ft helyett 1500ra, a három igazgató-é pedig 1400, 1300 és 1200 frtról 12, 11 és illetőleg 10 száz forintra volna leszállítandó; ami által 9 száz forint e rovat alatt megtakarittatnék. Ezek folytán a központi igazgatást magában foglaló I. ezim alatt előiráayzott 244.757 forint helyett a pénzügyi bizottság 243.857 frtot vél megszavazandónak. P. Szathmáry Károly: T. képviselő ház ! Azon arány, vagy helyesebben szólva, aránytalanság, mely a cultusminiszteri költségvetésnek a közigazgatásra szánt Összegei és az egész eultusmiuiszteri budget közt vagyon, kényszerit engem felszólalásra. A többi ministeriumoknál is megvan az, mely olyanná teszi a költségvetéseket, mintha voltakép nem a minisztériumok lennének bizonyos ügyek eligazítására, hanem ellenkezőleg maga az ügy lenne áldozatul hozva a miniszteri személyzetnek. Itt azonban ezen aránytalanság túlságos, el annyira, hogy maga a kivitel, maga a közigazgatás több helyen fél milliót tesz akkor, midőn az arra szánt összeg nem több, mint egy millió. Ezen aránytalanságot két körülmény igazolhatja : vagy az, hogy oly mérvet öltött volna azon czél, és annak kivitele, hogy e hazában közművelődési ezélokra milliók fordíttatnának ; vagy hogy ha azon erőkkel, melyek léteznek, és azon összeggel, mely e ezélra fordíttatott, nagy müvek és nagy eredmények érettek volna el. Megvallom, én részemről azt találom, hogy azon kormány, mely annyira óvatos minden más ügyekben, itt legalább a bátorság politikáját követi; és azon miniszter, kit az egész ország lelkesedettnek ismer közművelődési ügyeinkért, nem fog fukarkodni milliókkal ott, hol a nemzet jövőjét kell szellemileg megalapítani. Azon meggyőződésben voltam, hogy ott, a hol lehet államkölesönt felvenni a nemzet anyagi jövőjének megalapítása czéljából, lehet fölvenni kölcsönt a nemzet szellemi jövőjének megalapítására is. Itt lett volna ideje megmutatni azt, szemben azon nemzetiségekkel, melyek a mint közelebbről is történt magok, száI mára társadalmi vívmányt követelnek, hogy igen is az állam azt nekik nem adhatja meg, azt szerezzék meg magok magoknak, de kötelezve érzi magát arra, hogy megadja azon első müve! lődési eszközöket, melyekből ezen vívmányok kö! vetkeznek. A másik, a mi igazolhatná, az, hogy-
