Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-128

128. országos Ülés február 23, 1870. 105 tése az egyház kezébe ne tétessék, (Élénk helyeslés bal felől) és kérem a t. házat, hogy engem e nézetem indokolásainak bővebb fejtegetésétől felmenteni méltóztassék. A mit továbbá óhajtok, az, hogy a szervezendő,—és ki tudja még mikép szervezendő — egyházi tanácsoknak intézkedése alá ne bocsáttassanak és pedig felekezeti czélokra leendő kihasználás végett ne bocsáttassanak oly vagyonok és alapok, melyekre nézve ez idő szerint legalább még semmi esetre constatálva nincs, hogy azok az állam kezelése alól elvonhatok, és melyek az állam kezelése alatt megtartva a nemzeti nevelés jelentékeny alapját képeznék. Én, miután azon tényekből, melyeket első felszólalásomban előadtam, és azokból is, melyeket itt e házban később hallottunk, azon meggyőződésre jutottam, hogy ily szándók, ily terv létezik, s mint most már be kell vallanom, létezik oly módon, hogy a kérdéses alapok az országgyűlés megegyezésével bocsáttassanak a szervezendő kath. autonóm testület intézkedése alá, ha nem akartam, hogy most már oly előzmények, oly faits accompliek létesüljenek, melyek utóbb ezen tervek végrehajtásának meggátlását lehetetlenné teendik, felszólalásomat továbbra nem halaszthattam, s bármikép vélekedjenek sokan e házban, részemről meg vagyok arról győződve, hogy e részben a hazának és a kath. egyház világi tagjainak érdekében cselekedtem, kiknek ifjúságuk nevelésének tökéletesítését szivökön nem viselni lehetetlen ; sőt inkább cselekedtem talán magának a kath. egyháznak érdekében is mint azok, kik a kath. egyház részére oly jogokat követelnek, melyek ez egyházat nem illetik, és az által az egyházat a haza érdekeivel, a kor követelményeivel és felvilágosult híveknek nagy tömegével egyenes ellentétbe hozzák. (Igaz! Ugy van! hal felől.) Áttérek már most — bocsánat, hogy már is oly soká fárasztottam a t. ház türelmét — (Halljuk!) áttérek indítványom indokolására. Három fekszik a ház asztalán. Ezen indítványok mindnyájan összeegyeznek abban, de binyosan különböző okokból, hogy először nem foglalnak semmit az iránt magokban, hogy a kérdéses alapok és alapítványok a minisztérium kezelése alatt maradjanak a háznak további intézkedéséig; megegyeznek abban, hogy nem foglalnak semmit magokban arra nézve, hogy a kérdéses alapokból fentartott tanintézetek igazgatása jövőben mikép folytattassék. En e két tárgyat részemről azért hallgattam el, mert a vallás- ós közoktatási miniszter ur kijelentette a házban, hogy neki ezen alapok kezelése törvény által levén átadva, ő sem magát, sem bármely minisztériumot arra felhatalmazottnak nem véli, hogy ujabb törvény nélkül j KÉPV. H. NAPLÓ 18ff VI. bármely alap kezelését másnak adja át s e nyilatkozatban tökéletes megnyugvást találok; hallgattam azért is, mert a vallás- és közoktatási miniszter ur szíves volt miuapi beszédében kijelenteni azt is, hogy a felsőbb tanintézetek rendezésére nézve rövid idő alatt különben is törvényjavaslatot fog a ház asztalára letenni, Összeegyezők még ezen határozati javaslatok abban is, hogy mindenik azon szempontból indul ki, hogy az országgyűlés nincs még tökéletesen tájékozva a minisztérium által előterjesztett adatokból a kérdéses alapoknak misége iránt, ós mivel ez. ugy látszik, az egész háznak véleménye is, valamint időelőttinek tartanám tovább is vitatni azon állításomat, hogy ez alapok, pl. a tanulmányi alap, állami javak legyenek, úgyszintén fölöslegesnek tartanám válaszolni azon érvekre, melyekkel az ellenkező állítás támogattatott: de miután ,t. ház, néhány év óta folytonosan positiv állításként hangsulyoztatik, csaknem az ország minden részében az. hogy a kérdéses alapok, és köztök különösen a tanulmányi alap is a kath. egyháznak kétségtelen tulajdonát képezik, ezen positiv állítás ellenében határozott negatiót állítani fel mindamellett, hogy a végleges elintézés a további vizsgálat eredményétől függ, részemről sem fölöslegesnek, sem idő előttinek nem tartottam. (Helyeslés bal felől.) Különböznek egyébiránt ezen határozati javaslatok egymástól először abban, hogy mind Horváth, mind Hoffmann képviselő urak a kérdéses alapok jogi természetének megvizsgálására minden további utasítás nélkül bizottságot kivannak kiküldetni, En részemről pedig azt vagyok bátor a t. háznak ajánlani, hogy ugyanazon módon, mint azt maga a miniszter ur a pesti egyetem alapjára nézve teljesítette, mindazon okiratok, melyekből a kérdéses alapoknak eredete, története, czélja és rendeltetése kitűnik, tétessenek le a ház asztalára, és azután küldessék ki azok megvizsgálására egy bizottság. (Helyeslés bal felől.) Tettem ezen javaslatot azért, mivel számtalanok a hazában azok, kiket e kérdés elintézése a legélénkebben érdekel, az ügynek fontossága pedig megkívánja, hogy az minden illetőknek lehető megnyugtatásával intéztessék el. E megnyugtatás nem érhető el tökéletes nyilvánosság nélkül. Tudja, lássa, ismerje mindenki azon okmányokat, melyeknek alapján a kiküldendő bizottság véleményt fog adni. Ha a t. ház nem ezen utat, hanem a Hoffmann Pál képviselő ur által ajánlott utat fogja követni, én részemről azt hiszem, járjon el bár a kiküldendő bizottság a legrészrehajlatlanabbul, — és hiszem, igy fog eljárni, — de azon gyanú soha sem lesz kiirtható polgártársaink kebléből, hogy ezen bizott14