Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-128
106 '.':•'*'• 128- <»" z ágos H >és február 23. 1B70. ság nem vette, mindazt figyelembe, mit figyelembe kellett volna vennie, és mellőzött sokat, mit mellőznie nem lett volna szabad. Hoffmann Pál képviselő ur — mert Horváth Mihály t. képviselő urnák javaslatát vissza vettnek tekinthetem — bizottságot kivan kiküldetni a kérdéses alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására. Én részemről ezen alapok és alapítványok eredetének, czéljának és rendeltetésének megvizsgálását látom első sorban szükségesnek ; egy részről azért, mert ezen adatokból az alapítványok jogi viszonyai is ki fognak tűnni, de más részről azért is, mert én a helyzetet következőképen fogom fel. Az állam ezen alapok kezelésének törvényes ususában, gyakorlatában, birtokában van, és igy már ezen birtokban léténél fogva ez alapok és alapítványok mi módoni kezelése iránt jogosan intézkedhetik , és megtudván, felismervén ezen alapoknak eredetét, czélját és rendeltetését, kielégitöleg és öntudatosan is fog intézkedhetni. Ha lesz, a ki a törvényhozás ez iránti intézkedésével meg nem elégszik ; ha lesz, ki a tulajdonjog eziménél fogva ezen alapok és alapítványok kezelését magának kívánja átadatni, e tulajdonjog czimét felvilágosítani, birtokon kívül érvényesíteni; a követelőt, nem pedig az államot illeti. Ennél fogva én ezen. kérdéses alapok és alapítványok jogi természete megvizsgálásának első sorba való helyezését idő előtti, és olyan intézkedésnek tartom, melyről a tapasztalás be fogja bizonyítani, hogy mennyi félreértésre fog okot szolgáltatni. Ellenkezik határozati javaslatom Hoffmann Pál képviselő ur javaslatával abban is, hogy Hoffmann Pál képviselő ur javaslata megáll azon pontnál, hogy a kérdéses alapok jogi természetének megvizsgálására bizottság küldessék ki; én pedig ennél tovább megyek és tekintetbe vévén azt, hogy a bizottság jelentésének tárgyalása, a törvényhozás intézkedése a tárgynak ily nagy fontossága mellett hosszabb időt vehet igénybe, és sok akadálylyal találkozhatik, szükségesnek látnám azon időközről is intézkedni, mely le fog folyni addig, míg ezen alapok kezelése iránt végleges intézkedés tétetik, ezért ajánlom én azon intézkedést, mely határozati javaslatom 2. pontjában foglaltatik, és bátor vagyok magamnak azon reménynyel hízelkedni, hogy ezen intézkedés ellen a vallás- és közoktatási miniszter urnák legkevésbbélesz ellenvetése, mert miután a vallás- és közoktatási miniszter ur beismerte azt, hogy az ő kezébe ezen alapoknak és alapítványoknak kezelését a törvény adta, lehetetlen be nem ismernie azt is, hogy ez alapokat és alapítványokat máskép nem kezelheti, mint a hogy a törvény minden ügyet, minden pénzt kezeltetni rendel, melynek kezelését a miniszter kezébe teszi le. Annál jogosultabb pedig az, a mit javaslok, hogy t. i. a kérdéses alapok jövedelmeiről, bevételeiről és kiadásairól előirányzat terjesztessék a ház elé, mivel ezt legkevésbbé lehet kétségbe vonni oly alapokra és alapítványokra nézve, melyek az állam segélyét veszik igénybe, mert az állam segélye csak indokoltan, tehát csak a segély szüksége, a segélykérés jogosultságának fölismerése után adathatik meg, ez pedig a kezelés ellenőrzése, az illető előirányzatnak és számadásnak megvizsgálása nélkül nem lehetséges. A főalapok pedig, melyek a miniszter ur által kezeltetnek, államsegélyben részesülnek. Az egyetemi alapokról nem is kell szólanom, mert maga a költségvetés világosan tanúsítja, hogy annak részére államsegély igényeltetik. A vallási alap segély eztetik azon 90,000 írttal, mely a görögkatholikusok részére a költségvetésben kívántatik. A tanulmányi alap segélyeztetik a gymnasiumi tanárok részére az egyetemnél felállítandó képezdénél, a budai és kassai főreáltanodánál, a kolozsvár-szebeni akadémiánál és más intézeteknek az állam költségén föntartásával és a többi közt a jogi akadémiák tanárjelöltjei számára rendelt ösztöndijak által is. Azon intézetek, azon alapok pedig, melyek az államsegélyt igénybe veszik, nem menthetők fel azon kötelesség alól, hogy viszont ők is bevételeiket és kiadásaikat az állam, a törvényhozás elé terjeszszék. (Helyeslés.) Három főellenvetós tétetett javaslatom második pontja ellen. Először az mondatott, hogy ellenkezésbe jövök önmagammal, midőn magam is azt indítványozom, hogy küldessék ki egy bizottság a kérdéses alapok és alapítványok viszonyainak megvizsgálására, más részről pedig már intézkedni akarok az alapok kezeléséről, mert ez praejudicálna a hozandó határozatnak, és igy idő előtti lenne. Elismerem, ha arról lenne szó, hogy a ház most véglegesen határozzon a kérdéses alapok kezeléséről, ez csakugyan praejudicálna a vizsgálat eredménye után hozandó határozatnak, de az ideiglenes határozat a végelhatározásnak nem praejudicálhat, és miután ez abapok most is folyvást naponkint kezelendők, az időközi kezelésről intézkedni nem időelőtti, sőt szükséges. Samassa képviselő ur tegnap felhozta ellenem az 1848-ik évi IH-ik t. ez. 37-ik szakaszát. Ha elfogadnám is azon hermeneutikát, mely szerint Samassa képviselő ur a kérdéses t.-czikket értelmezte, akkor is azt kellene mondanom, hogy a kérdéses alapoknak mind előirányzatai, mind számadásai az országgyűlés elé terjesztendők, mert e 37-ik szakasz azt mondja, hogy a minisztérium nem csak az ország jövedelmeinek, hanem az ország szükségeinek kimutatását is az országgyűlés elé terjeszteni tartozik, a tanintézetek pedig bi-
