Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-128

128. országos ülés február 23. 1870. 97 nak. Ez minden alkotmányos szabadság első természetes következése; ez Magyarországban még valóságos törvényen is alapszik, mert miután az 1848-ki törvény minden bevett vallásfelekezetnek tökéletes egyenlőségét és viszonosságát kimondotta, a katholikusoktól, kik már 1848 előtt is az ország bevett felekezetei közé tartoztak, kétség kivül senki azon jogot meg nem tagadhatja, hogy azon joggal éljenek, melylyel e hazának más bevett vallásfelekezetekhez tartozó polgárai szintén élnek. Végre a mi még Magyarország katolikusainak ezen jogát még inkább igazolja, az a múlt története; mert ha Ludwigh János t. barátom azt mondja, hogy keresi a katholikus autonómiát, de azt nem találja sehol széles e világon, sem Rómában, sem máshol, még Amerikában sem: egyetértek vele; csak egyet sajnálok: hogy t. barátom messze körültekintvén, nem nézett valamivel közelebbre, mert ha közelebb nézett volna, feltalálta volna a kath. autonómiát, mely századokig Magyarország egy részében, az az Erdélyországban létezett; létezett akkor, midőn a kath. egyház Erdélyben az uralkodó egyház nem volt és azért szabadságának és jogainak támaszát épen abban kereste, a miben azt a protestánsok Magyarországban feltalálták, így tehát a katholikusok akkor, midőn egy autonóm szervezetnek alkotására összegyűltek, törvénytelenséget nem követtek el és az által, hogy a választási szabályokat ő felsége elé, mint a legfőbb patrónus elé terjesztették, szintén nem követtek el törvénytelenséget és hogy ezen szabályokban szintén semmi törvénytelenség nem foglaltatik, az magában világos, ós igy meg vagyok győződve, hogy a vallás- és közök, miniszter a kath. autonómia kérdésében nem csak semmi különös állást nem foglalt el, hanem hogy t. barátom Vukovics Sebő, kinek alkotmányos érzelmeit ismerem, igen különösnek fogta volna találni, ha akár a cultusminiszter, akár az öszszes minisztérium a katholikusok ily gyülekezetét megakadályozni akarta volna, vagy a szabályok helybenhagyására nézve legkisebb akadályt gördített volna az útba. (Helyeslés johbfelől.) Ebből a dolgok természete szerint nem következik az, hogy bármiként" alakuljon azon autonómia, bármit határozzon, az akár a kormányt, akár bárki mást följogosíthatna arra, hogy valamit, a mit a törvény meghatározott, megváltoztasson és igy, hogy a kormány azon alapítványokat, melyek reá törvény értelmében bízattak, előbb adja ki bárkinek, mielőtt erről uj törvény rendelkezik, mely neki ezt meghagyja. (Helyeslés!) Ennyit az első, az az: az autonómia kérdéséről. A második kérdés azt illeti, a mit a vallásKÉPV, H. NAPLÓ 1854 vi. és közök, minisztérium tett a nélkül, hogy a törvényhozásnak helybenhagyását előre kikérte volna. (Ralijuk!) Itt is szükséges, hogy mindenekelőtt a tényállást constatáljuk. Tény az, hogy a vallás- és közök, minisztérium a nevelés körében, a középnevelés körében tetemes, nagyfontosságú rendeléseket tett, melyekre nézve a t. háznak és a törvényhozásnak beleegyezését előre nem kérte ki. Fölemlítette Komárom város igen érdemes képviselője a győri jog akadémiát, fölemiitette az aradi lyeeumot, fölemlítette a tanárok fizetésének emelését, fölemlítette a tanrendszerben történt bizonyos módosításokat; végre egy pár dolgot még elfelejtett, melyeket azért hozok fel, nehogy hallgatásomból később épen ugy alkotmányos következések vonassanak, mint pl. abból, hogj^ a magyar egyetemet Pázmán Péter által tett alapítványnak neveztem, vagy abból, hogy a vallásalapot III. Ferdinánd által történt alapítványnak neveztem és nem említem, hogy alapításához mások is járultak, nagyfontosságú következések vonattak. Megemlítem tehát azt is, a mit a t. képviselő ur elfelejtett, (Halljuk!) és ez az, hogy 6 négy osztályú gymnasium hat osztályú gjonnásiummá emeltetett, hogy Trsztinában uj gymnasium állíttatott fel, hogy az ösztöndijak száma 16 9-el megszaporittatott. A t. ház mindenre nézve, a mit bármely miniszter kezel, fölvilágositásokat kívánhat, és miután a minisztérium eljárásának jogosultsága ezen ügyekben kétségbe vonatott, kötelességemnek érzem az egyes pontokra a ház előtt számot adni. (Halljuk!) A mi először a győri jogakadémiát, illeti, melyre nézve megvallom, igen nagyon bámulom, hogy Komárom városa t. képviselője annak viszonyait közelebbről nem ismeri, erre nézve előadásom rövid lesz. A győri jogakadémia Dallos, Sennyei, Draskovics. Zichy püspökök és a győri káptalan által alapíttatott. A mint valamenynyien tudjuk és kétségkívül Komárom városa t. képviselője figyelmét sem kerülte ki, a győri akadémia 1849-ben megszüntettetett, és az ezután következett egész idő alatt bezárva maradt, daczára annak, hogy az egész vidék e jogakadémiának fölállítását szorgalmazta, kívánta, sürgette. A jogakadémiát megillető külön alapítványok a tanulmányi alaphoz csatoltattak. Miután minisztériumomat átvettem, ugyanazon vidék s különösön Győr városa azon kérelemmel járult ő felségéhez, hogy e jogakadémia, melynek alapitványai megvannak, ismét állíttassák helyre; és én kötelességemnek tartottam ezen kérvényt támogatni ő felségénél, s kötelességemnek tartottam akkor, midőn az akadémia helyreállítása ő felsége által elhatároztatott, az 13