Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-128

128. országos ülés február 23. 1870. 97 nak. Ez minden alkotmányos szabadság első ter­mészetes következése; ez Magyarországban még valóságos törvényen is alapszik, mert miután az 1848-ki törvény minden bevett vallásfelekezet­nek tökéletes egyenlőségét és viszonosságát ki­mondotta, a katholikusoktól, kik már 1848 előtt is az ország bevett felekezetei közé tartoztak, kétség kivül senki azon jogot meg nem tagad­hatja, hogy azon joggal éljenek, melylyel e ha­zának más bevett vallásfelekezetekhez tartozó polgárai szintén élnek. Végre a mi még Magyar­ország katolikusainak ezen jogát még inkább igazolja, az a múlt története; mert ha Ludwigh János t. barátom azt mondja, hogy keresi a ka­tholikus autonómiát, de azt nem találja sehol széles e világon, sem Rómában, sem máshol, még Amerikában sem: egyetértek vele; csak egyet sajnálok: hogy t. barátom messze körültekint­vén, nem nézett valamivel közelebbre, mert ha közelebb nézett volna, feltalálta volna a kath. autonómiát, mely századokig Magyarország egy részében, az az Erdélyországban létezett; létezett akkor, midőn a kath. egyház Erdélyben az ural­kodó egyház nem volt és azért szabadságának és jogainak támaszát épen abban kereste, a mi­ben azt a protestánsok Magyarországban felta­lálták, így tehát a katholikusok akkor, midőn egy autonóm szervezetnek alkotására összegyűl­tek, törvénytelenséget nem követtek el és az ál­tal, hogy a választási szabályokat ő felsége elé, mint a legfőbb patrónus elé terjesztették, szintén nem követtek el törvénytelenséget és hogy ezen szabályokban szintén semmi törvénytelenség nem foglaltatik, az magában világos, ós igy meg va­gyok győződve, hogy a vallás- és közök, minisz­ter a kath. autonómia kérdésében nem csak semmi különös állást nem foglalt el, hanem hogy t. barátom Vukovics Sebő, kinek alkotmányos érzelmeit ismerem, igen különösnek fogta volna találni, ha akár a cultusminiszter, akár az ösz­szes minisztérium a katholikusok ily gyülekeze­tét megakadályozni akarta volna, vagy a szabá­lyok helybenhagyására nézve legkisebb aka­dályt gördített volna az útba. (Helyeslés johb­felől.) Ebből a dolgok természete szerint nem kö­vetkezik az, hogy bármiként" alakuljon azon au­tonómia, bármit határozzon, az akár a kor­mányt, akár bárki mást följogosíthatna arra, hogy valamit, a mit a törvény meghatározott, megváltoztasson és igy, hogy a kormány azon alapítványokat, melyek reá törvény értelmében bízattak, előbb adja ki bárkinek, mielőtt erről uj törvény rendelkezik, mely neki ezt meghagyja. (Helyeslés!) Ennyit az első, az az: az autonómia kér­déséről. A második kérdés azt illeti, a mit a vallás­KÉPV, H. NAPLÓ 1854 vi. és közök, minisztérium tett a nélkül, hogy a törvényhozásnak helybenhagyását előre kikérte volna. (Ralijuk!) Itt is szükséges, hogy mindenekelőtt a tény­állást constatáljuk. Tény az, hogy a vallás- és közök, minisz­térium a nevelés körében, a középnevelés köré­ben tetemes, nagyfontosságú rendeléseket tett, melyekre nézve a t. háznak és a törvényhozás­nak beleegyezését előre nem kérte ki. Fölem­lítette Komárom város igen érdemes képviselője a győri jog akadémiát, fölemiitette az aradi ly­eeumot, fölemlítette a tanárok fizetésének eme­lését, fölemlítette a tanrendszerben történt bizo­nyos módosításokat; végre egy pár dolgot még elfelejtett, melyeket azért hozok fel, nehogy hall­gatásomból később épen ugy alkotmányos követ­kezések vonassanak, mint pl. abból, hogj^ a ma­gyar egyetemet Pázmán Péter által tett alapít­ványnak neveztem, vagy abból, hogy a vallás­alapot III. Ferdinánd által történt alapítvány­nak neveztem és nem említem, hogy alapításá­hoz mások is járultak, nagyfontosságú követke­zések vonattak. Megemlítem tehát azt is, a mit a t. képviselő ur elfelejtett, (Halljuk!) és ez az, hogy 6 négy osztályú gymnasium hat osztályú gjonnásiummá emeltetett, hogy Trsztinában uj gymnasium állíttatott fel, hogy az ösztöndijak száma 16 9-el megszaporittatott. A t. ház mindenre nézve, a mit bármely miniszter kezel, fölvilágo­sitásokat kívánhat, és miután a minisztérium el­járásának jogosultsága ezen ügyekben kétségbe vonatott, kötelességemnek érzem az egyes pon­tokra a ház előtt számot adni. (Halljuk!) A mi először a győri jogakadémiát, illeti, melyre nézve megvallom, igen nagyon bámulom, hogy Komárom városa t. képviselője annak vi­szonyait közelebbről nem ismeri, erre nézve elő­adásom rövid lesz. A győri jogakadémia Dallos, Sennyei, Draskovics. Zichy püspökök és a győri káptalan által alapíttatott. A mint valameny­nyien tudjuk és kétségkívül Komárom városa t. képviselője figyelmét sem kerülte ki, a győri akadémia 1849-ben megszüntettetett, és az ez­után következett egész idő alatt bezárva ma­radt, daczára annak, hogy az egész vidék e jog­akadémiának fölállítását szorgalmazta, kívánta, sürgette. A jogakadémiát megillető külön alapít­ványok a tanulmányi alaphoz csatoltattak. Mi­után minisztériumomat átvettem, ugyanazon vi­dék s különösön Győr városa azon kérelemmel járult ő felségéhez, hogy e jogakadémia, mely­nek alapitványai megvannak, ismét állíttassák helyre; és én kötelességemnek tartottam ezen kérvényt támogatni ő felségénél, s kötelessé­gemnek tartottam akkor, midőn az akadémia helyreállítása ő felsége által elhatároztatott, az 13

Next

/
Thumbnails
Contents