Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-109
02 109. országos üiés január 3!. 1870. Elnök: Méltóztatnak megszavazni a) alatt a szapi ujabb partvédmü létesítésére és folytatására előirányzott 50,000 frtot? továbbá b) alatt a mohácsi ujabb parvédezet folytatására és befejezésére, melyben Mohács városa és a Duna-gőzhajótársaság is hozzá járul, az 1870. évre 107,892 frt? c) alatt a bajcsi partvédemü elkészítésére 320,400 frt, tehát összesen 195,292 frtot? (Megszavazzuk.') Tehát ezen 195,292 frt meg van szavazva. A pénzügyi bizottság jelentésében foglaltatik még két határozati javaslat; de azt hiszem, miután a t. ház elfogadta a Tisza Kálmán képviselő ur által tett indítványt, ez kimaradhat, miután ezen indítvány által meg van oldva a kérdés. Ghyczy Kálmán: T. ház! Nekem erre észrevételem van. Igaz, hogy Tisza Kálmán barátom javaslatában ben foglaltatik minden folyó szabályozása, tehát ugy bele értetik a Duna szabályozása is ; azonban azon vélekedésben vagyok hogy mindezen folyók szabályozása fölött legelső tekintetet épen a Duna ezen részének szabályozása érdemel: mert a Duna ezen részén a hajózás összeköttetésbe hozza a magyar gabona termelést a külföld gabna piaczaival, és tudjuk azt, hogy a Duna ezen részén főnálló nehézségek folytán, mily sokszor szűnik meg a közlekedés és a gabonavitel az ország nagy kárára. En tehát azt hiszem, ha megmarad a pénzügyi bizottság határozati javaslata, az egyátalán nem változtatja meg azon határozati javaslatot, melyet Tisza Kálmán képviselő társam beadott, hanem ez csak azt fogja jelenteni, hogy minden egyéb folyó szabályozása előtt ez egyike azon praeferens tárgyaknak, melyekre nézve a minisztériumtól mielőbb várjuk terv készítését. (Helyeslés.) Miért is az egész "ország gabona-termesztése érdekében bátorkodom a t. házat fölkérni, hogy a pénzügyi bizottságnak szóban levő tételeit a „Dunára" vonatkozólag megszavazni méltóztassék. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését): „Kijelenti azonban a bizottság, hogy a Dunának szabályozására a belyenkint elszigetelten létesített egyes vízi müveket elegendőknek egyátalában nem tekintheti. Ismétli e helyett azon múlt évi kijelentését, hogy szükségesnek tartja, miszerint a minisztérium a felső Duna Pozsonytól Gönyőig leendő szabályozásának terveit és költségvetését terjeszsze mielőbb az országgyűlés elé, az ez iránt egyúttal bemutatandó törvényjavaslatban pedig ugy a fedezet, mint az érdekeltek netaláni hozzájárulási aránya iránt is javaslatot tévén. A bizottság továbbá oda utasitandónak tartja a minisztériumot, hogy a mohácsi ujabb partvédezet költségeihez leendő hozzájárulás iránt az érdekelteket: úgymint a Duna gőzhajózási társulatot, úgyis mint hajózási vállalatot, ugy is mint a mohácspécsi vasút tulajdonosát, valamint Mohács városát is, utólag szólítsa föl, és velők ez iránt tárgyalásokat indítson meg." Elnök : A pénzügyi bizottságnak ezftn javasolt két tétele is tehát mint határozat a jegyzőkönyvbe föl fog vétetni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a költségvetés tételét): „Az átmetszések sikeresitése a már engedélyezett és ujabban beérkezett tervek szerint 247,600 ft. Pulszky Ferencz előadó (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését:) „A második rovat alatt a Tisza mentén előforduló rendkívüli építkezések fedezésére a bizottság ugy az előirányzat folytán, mint a minisztériumnak a képviselőházban tett utólagos és ezen bizottsághoz utasított előterjesztésére két külön tétel alatt 1.847,600 frtot ajánl megszavaztatni. — Ezen összegből 1.600,000 frt a bodrogközi és felső-szabolcsi átmetszések sükeresitésére, valamint az ezen vízszerkezetekben előforduló, a szabályozási társulatok költségén épült, de tetemesen megrongált töltések helyreállítására véleményeztetik megajánlandónak. A bizottság ugyanis a minisztérium által e részben előadottak alapján azon meggyőződést merítette, hogy az ezen vizszerkezetekben ismételten előforduló, és tetemes pusztításokat okozó árvizek, azon körülménynek tulajdonitandók, hogy az állam az átmetszések sikeresitésének, daczára annak, hogy a szabályozás ezen ága, az egyes vízszabályozási társulatok irányában elvállalt kötelezettséget is képez, a megkívántató mérvben eleget nem tett, minek folytán töltésezés és ujabb meder-képzés között, mely két tényezőnek együttesen kell a szabályozást eszközölni, a szükséges öszbangzás meg van zavarva. Az átmetszések minél gyorsabb kiképzése levén az árvizek meggátlásának egyik feltétele, ezeknek sikeresitése, az államnak egyik sürgős feladatát képezi. A töltések tekintetében a bizottság most is azon elvet tekinti egyedül helyesnek, mely szerint mind azon munkák, melyek a partmenti földterületek ármentesitése czéljából készítendők, és így a töltések is ezen fölterületek érdekelt birtokosainak költségén létesítendők, és az államot csupán a hajózás előmozdítása érdekében teendő építkezések költségei terhelhetik, rendszerint: de miután az átvágások elhanyagolásának tulajdonítandó, hogy a szabályozási társulatok költségén épült töltések tetemesen megrongáltattak, ezeknek helyrehozását az állam ily körülmények között a partmenti szabályozási társulatoktól, kik kötelezettségeiknek eleget tettek, nem követelheti; és ezért ezen esetben a partmenti és a szabályozási társulatok által készített töltéseknek állami
