Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-109

109. országos ülés január 3(. 1870. 93 költségen leendő helyreállitását, engedélyezendő­nek véleményezi a bizottság; kijelentvén, hogy a töltéseknek ezen esetben az állam által leen­dő helyreállítása, a jövőben ilynemű szabályozási czélokból alapítandó jogi viszonyokra nézve kö- | vetendő előzménynek nem vehető. Ezen 1.600,000 írtnak fedezetéül a bizottság a minisztérium elő­terjesztésére a közös aetiváknak a magyar államot megillető részét jelöli ki; ezen activák iránti le­számolás 1870-ben bizton várható lóvén. A Tiszá­nál megajánlandó egész összeg másik, a minisz­térium által a többi tiszai viz-szerkezetre elő­irányzott 247,600 frtra menő részét, a bizottság azért tinditványozza megajánltatni, mert az átmet­széseknek sikeresitése a Tiszának alsóbb részei­ben nem kevésbbé szükséges. E szerint következőleg volna az előirányzat a Tiszánál-: a) a Bodrogközi és felső szabolcsi átmetszések sikeresitésére és a megrongált töl­tések helyreállítására 1.600,000 frt; b) a Tiszának alsóbb részeiben szükséges átmetszések sikeresitésé­re a már beérkezett és beérkezendő tervek sze­rint 247,600 frt. Majoros István: A Tisza-szabályozás­ról kívánok átalánosságban szólni, és pedig azért szólalok föl, hogy kiemeljem azon hanyagságot és itt-ott roszlelküséget, mely a Tisza-szabályo­zásnál elkövettetett. Mindenekelőtt a védgátakról kell szólanom; a mennyiben tudomásom van, hogy a gátak se­hol tökéletesen nem készültek az egész Tisza­vonalon, hanem csupán fölületesen s nem a mér­tan szabályai szerint, mely alapul lett volna veendő. Ellenkezőleg ezen gátak igen fölületesen készültek, különösen kezdetben. Csak arról szólok, a miről tudomásom van: t. i. a bácsmegyei Tisza-szabályozási társulatról. Sajátságos, --ogy a gátakat eleintén nem a kiásott köbláb szerint voltak utalva a vál­lalkozók fölépíteni és a töltéseken elvégezni, ha­nem a feltöltött magasság szerint. Természetes, hogy az ily hanyagság mellett, melyhez talán egy kis roszlelküség is járult, csak rósz munkát lehetett nyerni. A nélkül ugyanis, hogy az ala­pot fölásták s lebunkolták volna, gaz, szemét, holmi fagyökerekkel töltötték meg és ugy hord­ták rá a töltést, mely hogy mily erővel képes aztán ellenállani a nagyobb vizáradásoknak, köny­nyen gondolható. A legutóbbi időben valamivel több figyelemmel ment a munkálat, de azok sem dicsekedhetnek egészen a szabályos alapossággal. Több részletet is tudnék fölhozni; de nem akarok oly dolgokat előadni, melyek ugy sem orvosolhatók már, mert legnagyobb részt az ab­solut hatalom alatt történtek; az absolut kor­mány gazdálkodását pedig igen jól ismerjük, ha nem nézünk is egyebet, mint az örökségül reánk • hagyott 4000 millió adósságot. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) A Tiszánál jelenleg javítható dolgokról kí­vánok szólni, különösen az átmetszéseket kívá­nom érinteni. Hogy azok az előbbi kormány rovására ro­szul építtettek, annyi bizonyos, mert alig isme­rek a Tisza vidékén három átmetszetnél többet, mely tökéletesen megfelelne a ezélnak, s mely­től remélni lehetne, hogy abból Tisza lesz. A zárszámadásban fölemlittetik, hogv az egész Tisza-vonalon 107 átmetszés van. En bá­tor vagyok ezt kétségbe vonni, már csak azért is, mert azt említi a miniszter ur a zárszám­adások kimutatásánál, hogy a bácsi vonalnál 17 vagy 13 átmetszés van; pedig tudomásom van, hogy a bácsinál nincs több öt átmetszésnél, s ezek között egyetlen egy jó. a többi használhat­lan és olyan, a miből soha sem lesz Tisza, sőt inkább olyak, hogy jelen állapotukban az állam és a társulatok nagy kárára volnának; mert va­lahányszor az árvíz a vidéket elönti, mindannyi­szor a vágások a torkolatig eliszajsoltatnak ugy annyira, hogy alig lehet azt kitisztítani, hanem kénytelen a társulat uj ásásokat csinálni. Ezek elősorolása után átmegyek az átmet­szésekre. Nem akarok keserűséget előidézni; de mi­után a minisztérium múlt évi deczember 18-kán beadott interpellatiomra nem adott eddig fe­leletet, kénytelen vagyok ezen tárgy iránt most egy határozati javaslatot benyújtani. (Zaj.) Azon interpellatióban ugyanis vizsgálatot kértem az összes technikai osztályra nézve és azon óhaj­tást fejeztem ki, hogy minden ottani állomás alkotmányos utón töltessék be. (Folytonos zaj.) Különösen a technikai osztályoknál nálunk az Alsó-Tiszánál mindenre van a hivatalnokoknak idejök, csak a Tisza rendbentartására nincs. (Zaj. Elnök, csenget.) Azon hivatalnokok haszon­bérbe vesznek földeket, építkezésekre vállalkoz­nak stb. de az átvágások és gátok felügyelésére nem maradt idejük. (Halljuk! Halljuk! a szélső bal oldalon.) Igen szerettem volna, ha azon Ki­rályi biztos a ki Szakácsi Dániel inditványa foly­tán a napokban kormánybiztossá változtattatott át és kinek a 6600 frtnyi évi fizetés meg sza­vaztatott , valahára egyszer mutatná magát a mi vidékünkön, hogy meglátná: mily roszul tör­ténnek ott az építkezések, és az ottani tisztvise­lőknek megparancsolná,' hogy jobban teljesítsék kötelességeiket. Azonkívül nagyon szeretném, ha a minisztérium interpellatióm értelmében betol­tené alkotmányos utón azon állomásokat; mi­után azok még mindig azon vad állapotban van­nak a mint Haynau és Windischgrátz korában betöltettek.

Next

/
Thumbnails
Contents